06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Halász Margit: Ámerika, álomvilág 1985
2021.05.06 - tiszatáj

1. ELNÖK SZAMÁRFÜLLEL

Állok a New York-i reptéren ezerkilencszáznyolcvanöt nyara van, állok és tátom a szám. Csak bele ne repüljön egy amerikai légy, valami nagylégy. Lehet is azt tudni, milyen természete van a legyeknek Amerikában. Nem ismerem. Honnan ismerném? Huszonegy éves vagyok. Alig jártam túl a megyém határán. Az alföldi legyeket ismerem, azok szemtelenek.

Kérdezi az utastársam, egy olasz üzletember, akinek ezüst díszzsebkendő kacsingat a zakója felső zsebéből, hogy hova utazgattam már életemben. Mondom, Újlétára, Bagamérba, Debrecenbe. Most, harmincöt év után megveregetem a vállam, amiért nem kezdtem el nagyzolni. Ő viszont igen. Bólogat, hogy ezek valóban pompás, egzotikus helyek.

Állok a New York-i John Fitzgerald Kennedy nemzetközi repülőtéren és bámulok. Egy falusi néni hamis kalocsai mintával hímzett állólámpával a kezében töri az utat a tömegben. Mindenkin átgázol, mindenkit letarol. A szabadság géniusza vezeti a népet, jut eszembe az a bizonyos meztelen kebles  Delacroix-kép. Hátrébb rabbit kísér két kisrabbi, arab sejket öt feleség. Színes világ ez, mint anyám konyhakertje, melyben tarkabarka virágok is tenyésznek. A nénit jobban szemügyre veszem. Rájövök, hogy ismerem. A szomszéd faluból való, almás Mariska néni. Így hívjuk otthon, mert a piacon mindig tőle vesszük az almát. Csak meg ne ismerjen. Próbálom álcázni magam, egy reklámtábla mögé bújok, arcom elé tartom a repülőről hozott magazint. Szerencsére megúszom a találkozást. A fekete biztonsági őr amerikai akcentussal azt kérdezi tőlem, hogy van-e nálam fegyver. Nem értem pontosan. Yes, I have, válaszolom. Félreállítanak. Ilyen mondatot nem tanultam a Living English Structure-ben, pedig minden egyes feladatot megoldottam, hogy majd tudjak beszélni. Panaszlevelet fogok írni a szerkesztőknek, amiért nem készítettek fel egy szimpla Present Tense-ben fogalmazott kérdőmondatra.

 

 

Állok a sorban az amerikai reptéren, és egyik ámulatból a másikba esem. Egy képeslapállványon akad meg a tekintetem. Első ránézésre nem is tudom értelmezni, mi a csoda ez. Csillagok és csíkok, csíkok és csillagok minden egyes képeslap keretén vagy hátterén. A lapon karikatúra-elnökök, Ronald Reaganek különböző öltözetben. Van pöttyös alsónadrágos elnök, csíkos ágyékkötős elnök, szamárfüles elnök, Popeye-elnök. Döbbenten állok. Mi  a fene ez? Hogy engedik? Hogy nem zárják börtönbe a rajzolót? Istenem, milyen világba keveredtem? Én népmeséken nőttem fel, ahol a királynak tisztelet jár. Szédülten téblábolok a tömegben. Nem hallom a hangosbemondót. Hát épp ez az! Engemet szólít. Az egyetlen utast, akire a clevelandi gép vár. Szirénázó kisbusz rohan velem. Nem merek senkinek a szemébe nézni a gépen. Szóval ez az a lány, akire egy fedélzet vár. Ez az, aki nem tiszteli a többieket. Aki nem tiszteli az időt. Buta kelet-európai liba.

A nagybátyámék nappalijában ülök. A demokrácia és szabadság hazájában vagy, kapom meg a választ a bácsikámtól. Itt mindenki azt tesz, és azt mond, amit akar. A csodás lakosztályomban éjszaka nem hagy nyugodni a gondolat: ez mégsem frankó, ez mégsem illő, ez mégsem ildomos, elnök szamárfüllel? Itt akkor bármi megtörténhet. Jobb, ha szedem a sátorfámat és az éj leple alatt kereket oldok. Na de hát hogy? Egy óceán választ el a hazámtól. Igaz, hogy tudok úszni, de hát akkor is.

 

 

Fekszem az ágyamban, és arra gondolok, ha a nép megválasztotta ezt az elnököt, akkor miért nem tiszteli?  Miért szórakoznak vele? Ha egy elnökkel így bánnak, vajon hogy fognak bánni velem, a kelet-európai szegény rokonnal? Legjobb lesz felkészülni minden eshetőségre. Különböző stratégiákat dolgozok ki, úgysem tudok aludni, dzsetlegem van. Első és legfontosabb, bármit mutatnak, azt mondom majd rá, hogy ismerem. Én is ettem, vettem, tettem, ittam, fogtam, néztem, láttam már ilyet. Mi van, ha gúnyrajzokat készítenek rólam, és a családi grillpartin kiállítják? Mondjuk, amikor apám szakadt Csepel Nosztalgia bringáján kerekezem a sarki kisboltba. Vagy mondjuk, amikor rakom a tüzet a cserépkályhába és kormos lesz az arcom? Rajtam röhög majd egész Ohió. A Niagaráig száll majd a gúnykacajuk hangja.

Köszönöm szépen ezt a híres-neves demokráciát. Én inkább nem kérnék belőle.

(Folytatjuk) 

 


 

 

2. rész >>>


Címke: , ,
2021.06.15 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
KORMÁNYOS ÁKOS: PARAVÁN
Írjuk le anyánk kezét, írjuk le partnerünk testét. Cirok Szabó István Agancspark című kötetében párhuzamként kínálkozik az erdő. A Paraván beszélője ezzel szemben próbálja analitikusan, anatómiai pontosságra törekedve leírni partnere testét, mégis csak az agytekervények közé jutva kiált fel: „Megtaláltalak. / Itt eredsz. / Itt vagy.” A szelíd Agancspark és a nyers Paraván eredője, a felismerés mégis ugyanaz: ember és természet csak együtt értelmezhetők […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.15 - tiszatáj

DÓMKERTI ZENÉS ESTÉK
A „püspöki fészek” udvarán ezen a nyáron is megrendezik a Dómkerti Zenés Estéket, a következő évadban pedig világsztárok is fellépnek Szegeden a Filharmónia Magyarország koncertsorozatában, a Tisza bérletben […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.14 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
Az utóbbi időben számos fiatal költő figyelemre méltó kiadványát vehette kézbe az érdeklődő olvasó. Ezek egyike az Agancspark című verskötet volt, Cirok Szabó István tollából. A karcsú, mintegy hatvan oldalt kóstáló könyvecske három ciklusába – Lékhorgászat, Nem tapsol senki, A madarak már elmentek, most a halak vándorolnak – mindössze harminchárom verset gyűjtött össze a szerző… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ IMOLA JULIANNÁVAL
Június 19-én Szabó Imola Julianna is vendége lesz a Tricikli Fesztiválnak. A Megálló Közösségi Házban a gyerekirodalom és illusztrációk viszonyáról beszélget majd Kollár Árpáddal, segít bemutatni Darvasi László Pálcika, a detektív című könyvét, és részt vesz a Grand Café Ráolvasás Extra elnevezésű zenés felolvasásán. A szegedi meghívás apropóján gyermekirodalmi-szépirodalmi-illusztrátori pozíciójáról, a 2020 decemberében megjelent Holtak aranya, holdak ezüstje című könyvéről, és a fesztivállal kapcsolatos várakozásairól, terveiről kérdeztük… – VESZPRÉMI SZILVESZTER INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

Tovább olvasom >>>
2021.06.11 - tiszatáj

GUNDA
Növényi táplálkozást szorgalmaz, leölt állatok milliárdjai ellen szólal fel. Szerencsére azonban Viktor Kosszakovszkij nem nyílt propagandában érdekelt: a Gunda intim közelségből szemléli egy mikroközeg állatvilágát… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.09 - tiszatáj

OPERA ÚJRA ÉLŐBEN – ANDREA CHÉNIER
Az opera azért nagyszerű dolog! Különösen élőben, színpadon. Vagy 8 hónap után ismét élőben hallgatni operát – leírhatatlan mámor! Különösen, hogy az ember egyik kedvencét, a francia forradalom balladáját zúdítja rá a Magyar Állami Operaház amúgy nem létező társulata. Május 29-én Giordano szeszélyes remekének sodró dallamai csendültek föl az Erkel Színházban. Nehezen indul a történet […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.08 - tiszatáj

GRÁF DÓRA: KÖRNYEZETISMERET
Az érzékiség halmozása érzéketlenséghez vezet – rendszerint ez a premisszája azoknak a történeteknek, amelyekben a főszereplő az egymást tételesen követő randevúiról, viszonyairól számol be. Monoton sorban felbukkanó és eltűnő (fél)idegenek, utánuk egyre nagyobb űr, elszakadás a valóságtól, stb. – gyakran találkozunk ennek a lélektani folyamatnak az ábrázolásával. Gráf Dóra Környezetismeret című, debütáló lírakötete először is azzal lep meg, hogy habár jelentős részben ilyen versszituációkból építkezik – a női beszélő férfiakkal találkozik, akik valamilyen benyomást tesznek rá, függetlenül attól, (kiderül-e,) mi történik köztük –, merőben szokatlan irányba futtatja ki a szövegeket. Ugyanis derű sugárzik belőlük… – PUROSZ LEONIDASZ KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.06 - tiszatáj

EGY LÉTKÖTÉLEN EGYENSÚLYOZÓ GONDOLATAI A TÚLSÓ PART FELÉ.
Nem kellett ehhez a rövid esszéhez címet keresnem. Maga a kötet fedőlapja annyira találó. Nem tudok jobbat. Emlékidő. Őszintén megvallva, nem az esztéta igényességével, hanem a személyes érintettség miatt olvastam el, szinte egy szuszra, a kötetet. Javíthatatlan individualistaként, mindig magamat, a saját életemet kerestem – és találtam meg – a versekben… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)