04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Az elhallgatás elhallgatott jelentéstana
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT:
LELI ÉLETE

Család és betegség. A család az, ami ápol, ha beteg vagy. Ha a család az, ami beteg, nincs aki ápolni tudna. A családtörténet mint traumák genealógiája. Egy család a második világháború alatt. Egy miskolci család hétköznapjai a legvidámabb barakkban. Egy cukorbeteg nő 2020-ban Budapesten, aki a családról gondolkozik.

Szaniszló Judit Leli élete című regényének rengeteg erénye van, ám e recenzió keretein belül sajnos nincs lehetőségem mindet taglalni. Íme tehát, az előrehozott kimaradt jelenetek: különböző nyelvi regiszterek bravúros egymásba játszása; nagyon izgalmas viszony kialakítása narrátor és implicit szerző között; megrendítő bemutatása annak, hogyan küzd egy mozgássérült fiú egy lakótelepi panellakás fürdőszobájával; hogyan hordja egy középkorú nő haza a használt tamponokat a táskájában, mert a munkhelyi vécé nincs felkészülve ilyen helyzetekre; egy cukorbeteg nő küzdelme a teherbeesésért, egy olyan társadalomban, ahol a gyermektelen nő stigmatizált jelenség; tablószerű életképek a szocializmusból; hogyan pecsételi meg egy tizenkilenc éves lány sorsát a harmincas években, hogy a Budapesten eltöltött cselédképző évek után hazakerül, Borsodba, ahol a férje elégeti az egyetlen holmit, amit Pestről hozott magával. És egészen biztos vagyok benne, hogy ez a felsorolás sem teljes.

A Leli élete családregény, ami nincsen fejezetekre tagolva. Többé-kevésbé három generációt követünk benne, eltérő fókuszokkal, mélységélességgel. Az események, epizódok, életképek (az anekdota kifejezéstől vonakodnék) nem kronologikusan követik egymást. Leli, az elbeszélő, a harmadik generáció tagja, több ponton reflektál arra, hogy ez nem hiteles történet, a hiányzó részeket kitölti, feltételez, következtet – erre utal többek között, hogy a család minden tagjának látjuk a tudati folyamait, belső fokalizácót alkalmaz a narrátor. De ez mégsem fordul öncélú racionalizálásba. (Nem lehet racionalizálni például Béres mamát, akit kilenc szovjet katona megerőszakol, majd az erőszakból született gyermeke három hónapos korában meghal.) Ez a működés igyekszik aláhúzni azt, hogy egy család történetének elbeszélése szükségszerűen egy ember, egy családtag nézőpontján keresztül képződik meg. Nincs közös narratíva ott, ahol a kommunikációt mind befelé, a családon belül, mind kifelé, a mindenkori külvilág irányába az elhallgatás alakzatai szervezik. Erre világít rá az a vállaltan fiktív epizód, amelyben az apa, Gyuri a garatműtéte utána nem hajalndó beszélni többet, elkezd jelelni, a jelnyelvet a felesége is megtanulja – ez lesz a házastársi viták csatornája, feltételezve, hogy a gyerekek úgyse értik. De „annyira jó volna megírni, gondolja Leli, hogy egy év után már ő is pontosan tudja, sőt Kisgyuri is, hogy hogyan kell azt eljelelni, hogy »problémás«, »tönkretetted«, »én erre képtelen vagyok«, és azt, hogy »boldogtalanság«.” (92.) Ám a szülők sose tudják meg, sőt, ez az egész meg sem történt, egy lebuktatott fikciót látunk, ami a jelnyelvi apparátus intézményesített jellegében mutatja fel az elhallgatás (elhallgatott) jelentéstanát.

Lelinek vállalt gyengéje a párbeszédírás (128.), ezért nincs is sok párbeszéd a regényben. Helyette: feltételezett belső monológok, elhallgatások. A regény mégsem sikkad abba a közhelyes bölcseletbe, hogy mi minden lehetett volna más, ha az érintettek egyszerűen beszélnek egymással. Három generációnyi ember egymás közvetlen közelében, és szinte mindegyikük alkalmatlan a frontális kommunikációra – így a családon belüli szocializáció alaptapasztalatává válik a hallgatás, a verbális kommunikáció üres helyeinek internalizációja feltételezések, belső monológok formájában. Gyuri például mindig nevet, főleg akkor, amikor nem kéne, a fia Kisgyuri meg mindig rosszkor mosolyog (109.), Leli gyerek- és felnőttkorában is folyamatosan, kontrollálhatatlanul sír. Sikertelen metakommunikáció. De valamiféle kapcsolatfelvétel mégis lehetségesnek látszik: metaforikus, illetve metonímikus áttételek. A serdülő Leliből és apjából is ugyanaz a kórházi nővér vált ki szexuális vágyat. A rákkal küzdő apa kezelése után otthon ugyanabban a tolószékben ül, mint a mozgássérült fia. A negyvenkét éves Leli elképzeli, milyen lehetett az anyjának egy cukorbeteg lányt és egy mozgássérült fiút nevelni, majd arra jut, hogy nem értene semmit, nem tudná helyesen felmérni a család helyzetét, az egyes tagok pozícióját (kinek mit szabad, mit nem). (205.). A nem-meg-értésnek ez a belátása válik így szolidaritássá.

A családban mindenki beteg, testileg és mentálisan egyaránt. A betegség a regény metatrópusa, pontosabban szólva, groteszk módon, a rák. „Amikor tehát Juli kézhez kapja Gyuri diagnózisát, otthon mindenki azt találgatja, mikor kezdődhetett a dolog. A dolog természete viszont olyan, hogy ezt egyikük sem fogja megtudni soha.” (226., kiemelés tőlem.) Pedig Gyuri egy életet ledolgozott a műanyaggyárban, radioaktív anyagok között. De a rákot nem értjük. Egy olyan sejt, ami egy adott pontig ugyanúgy végzi a dolgát, mint a vele rokon elemek, egyszer csak új funkciót vesz fel, ledönti a testet – egy szervezet tehetetlensége belül, egy család tehetetlensége kívül.

A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. (5.) De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének. Mintha azt sugallná a regény, hogy egy családtörténet „jelentése” is csak ilyen akcidentális módon képződhetne meg – ami természetesen összecseng a vállalt fiktivitással. A szülők nászútjáról például rengeteg kép készül, de a „tekercsek előhívás nélkül vesznek el a nászút utolsó előtti napján”. (208.) Leli mindezek ellenére elképzeli, milyen lehetett a nászút, az anyja pedig nem mondja el neki, hogy ez a rekonstrukció legtöbb ízében hamis. (209.) A szöveg erre ránkontráz még egy duplacsavarral, hiszen mindezt Leli tudatán keresztül látjuk, tehát az elképzelt nászutat, és annak vélt, az anya általi cáfolatát is. A szöveg, bátorkodom azt mondani, legszebb jelenetének alapja is egy elveszett hangfelvétel felidézése. „Kisgyuri pucér, visítja bele a mikrofonba Leli, és lejjebb rángatja a mikrofont Gyuri kezéből, hogy még közelebb legyen a szájához. Sistergés, sustorgás, sercegés, a nyálképződés abszurd hangjai, és Gyuri kísérletet tesz arra, hogy eltussolja az elhangozttakat. Lelikém, nem kell mindent kimondani, mondja kérlelőn, magához ragadva a mikrofont, és erre mit lehet mondani. Tényleg mit.” Illetve: „Juli például senkinek nem mondta el, hogy miközben Kisgyurit a kádban egyedül hagyta, nem varrt, nem főzött, a hangfelvétel elkészülésének idejében a konyhában tulajdonképpen nem csinált semmit, és egyáltalán nem érezte bűnösnek magát.” (232., kiemelés tőlem). Csupa anyagiság: a hang anyagisága, a testé („abszurd nyálképződés”, illetve a testvér meztelen teste). Interferencia – zaj, ami jellé válik. A sistergés, sustorgás, sercegés után Gyuri azt a tanulságot vonja le, hogy nem kell mindent kimondani – mindezt egy olyan felvételen, ami néhány évvel később törlődik. Külön érdekes, hogy az egész regény folyamán nincsen, vagy szinte alig van arcleírás, közelítés az arcokhoz. Hangok vannak, melyek letörölt felvételekről szólalnak meg, nagymamák, akik végigdalolják a teljes mentális leépülésüket. Emlékeztetnék Az eltűnt idő nyomában harmadik kötetének híres jelenetére, melyben Marcel először telefonál a nagymamájával, és azon kapja magát, hogy most érti meg a nagymama szenvedéseit, amikor életében először úgy hallja a hangját, hogy nem látja az arcát.

E sorok írója meleg szívvel ajánlja a Leli életét mindenkinek. Fontos regény. Melhardt Gergő felvette a 2020 top 10 könyvét felsorakoztató listájára, és fájlalta, hogy kevés figyelmet kapott. Csatlakozom hozzá.

Bocsik Balázs

 

Magvető Kiadó

Budapest, 2020

261 oldal, 3499 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő