04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Lehetséges és szükséges a tehetséggondozás…
2021.04.22 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

 

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 

Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól.  

Mióta működik a Kortárs Hangon műhely, milyen előzmények vezettek a létrehozásához? Milyen céllal, küldetéstudattal hozták létre?

2003-ban kerültem az Eszterházy Károly – akkor még – főiskolára, mint kulturális programigazgató. Már a tény maga eleve sokat jelentett, hiszen első diplomámat itt szereztem. Első perctől minden témában közvetlen kapcsolatokra törekedtem a hallgatókkal. Ebből következően a tollforgatók is megkerestek írásaikkal. Így született az ötlet 2005-ben, a József Attila centenárium évében, hogy írjunk ki pályázatot a Miskolci Egyetemmel közösen hallgatóinknak. Először tehát nem a Műhely volt, hanem a pályázat. Eger, Miskolc, Nyíregyházi Egyetemek után 2011-ben nyitottunk a határon túli egyetemek felé, majd 2015-ben, az egyre színvonalasabb pályamunkák hívták életre a Kortárs Hangon Kreatív Írásművészeti Műhelyt. A Műhely két alkalommal működik egy évben. Az első áprilisban, a pályázat költészetnapi válogatott kötetéhez, díjátadó Gálához kötődően 4 napos időtartamban, a második pedig augusztus végén egy hetes időtartamban. Célunk az volt – s mind a mai napig változatlan – a legjobbaknak (10-15 főnek) a díjazottak köréből adjunk szakmai képzést és segítsük lapkapcsolatokkal őket a publikálás útján.

Több egyetem is támogatja a munkájukat. Ez mennyire segít az objektív és szubjektív feltételek megvalósulásában?

Az év első Műhelyét minden alkalommal a Gálát rendező egyetem támogatja helyszín, szállás, étkezés biztosításával. Ez jelenti Eger, Miskolc, Komárom, Nagyvárad Egyetemeit és a Kolozsvári Babes-Bolyait. A Műhelymunka tartalmi része kicsit elszakad az Egyetemektől, ezt egy „triumvirátus” végzi; Kollár Árpád a szakmai vezetője, Magolcsay Nagy Gábor a másik tevékeny szakember – a szakmai feladatok kettőjük között oszlanak meg, a Műhely működtetője az objektív föltételek biztosítója, projekt menedzsere pedig jómagam (Jónás Zoltán) vagyok.

Oktatóként hány ember vett részt a teljes oktatási folyamatban? Milyen szerepet töltöttek be? Kiválasztásuk milyen szempontrendszer alapján történt?

Oktatóként a munka döntő részét a két fiatal költő végzi, naponta kiadják a feladatokat és segítik a megoldásokat, ellenőrzik a szakmai munkát. Minden alkalommal meghívunk egy-egy fiatal költőt vagy itthonról, vagy abból a régióból, ahol a Műhely zajlik, akikkel szakmai beszélgetések, feladatok, írásgyakorlatok kerülnek terítékre. Ugyanígy szervezünk találkozást irodalmi-, művészeti lapok szerkesztőivel a projektünket lapdíjjal támogatószerkesztőségek köréből.

Milyen formában valósult meg a képzés folyamata?

A képzés már öt éve két alkalommal évente jön létre, hallgatói többnyire két-háromszor tudnak részt venni, szinte évente megújul a résztvevők köre. Az adott évi első alkalommal 4 napos, a második pedig egyhetes. Az egyéni és csoportos foglalkozások aránya általában fele-fele arányban oszlik meg. Az egyéni feladatokat természetesen közösen is kiértékelik, de a csoportmunka során is közvetlen kapcsolatok alapján dolgoznak. Nagyon kevés az időnk a Műhelyre, ezért döntően gyakorlati feladatokkal dolgozunk, az elmélethez többnyire hasznos tanácsokat, olvasnivalókat, útmutatókat kapnak.

Ad-e valamilyen akreditációt a kurzus a végzett hallgatóknak?

Miután képzésünk nem iskolarendszerű folyamatokra épül, nem foglalkozunk akkreditációval.

A hallgatók kiválasztásánál milyen szempontok érvényesültek? Milyen irodalmi előélettel, tapasztalattal rendelkeztek a résztvevők?

A Műhely résztvevőinek kiválasztása a Kortárs Hangon pályázathoz kötődik – általában a díjazottak köre adja a résztvevő létszámot. Természetesen, amikor módunkban áll, rajtuk kívül is válogatunk az általunk tehetségesebbeknek tartottak köréből is.

Mennyire volt jellemző az eddigi tanulócsoportokban a fluktuáció; mi lehetett ennek az oka?

Miután egyetemisták részére szerveződik Műhelyünk, nagyon nehéz a fluktuációt mérni. Hallgatói mivoltukból következően nem mindig ők határozzák meg a részvételi lehetőséget. Egybeeshet iskolai elfoglaltságukkal, gyakorlati kötelezettségeikkel, vagy éppen egészségügyi okokkal. Ebben az évben is pl. mindkét Műhelyünket meghatározta a járványvészhelyzet. Erdélyből pl. nem fogadhattunk és nem mehettünk. Ezért az első – áprilisi – Műhelyünk teljes egészében elektronikus felületen zajlott, de a két szakmai vezetőnk kitűnően váltott és élővé tudta tenni ezen a felületen is a műhelymunkát! A hallgatók igen pozitívan értékelték munkájukat. A második műhelyünk pedig már vegyes volt; voltak személyes résztvevő Felvidékről és Magyarországról, s hozzájuk kapcsolódtak elektronikus felületen az Erdélyiek. Nagyon remekül működött ez a kettősség.

Hogy értékeli a program sikerét a végzett hallgatók részéről? Van-e valamiféle nyomon követés a pályájuk alakulása folyamán, esetleg tartósabb együttműködések valósultak-e meg?

Többnyire megmarad a kapcsolat egy ideig, keresnek szakmai kérdésekkel, eldicsekednek, ha valahol megjelentek, köteteseink száma is gyarapszik, velük is tartjuk a kapcsolatot. Kötet kiadási terveikhez kérnek javaslatot, alkalmanként meghívjuk eredményhirdetésre, vagy a műhelybe őket. Most tervezzük második alkalommal, hogy az aktuális költészetnapi kötetben kapnak egy fejezetet az új kötetesek.

Hogy látja, lehetséges-e, illetve szükséges-e hatékonyabb tehetségazonosítás – gondozási rendszer kiépítése? Mit gondol, ez kinek (kiknek) lenne a feladata, s milyen konkrét dolgoknak kellene ehhez megvalósulni?

Tapasztalataink szerint lehetséges és szükséges a tehetséggondozás! Ennek hatékonysága két oldalon múlik Maga az alany képes-e rá, akarja-e – a képző érti-e, alkalmas-e rá, megtalálja-e a megfelelő módszert. Az én gondolatom szerint nem egyenes következménye, hogy aki részt vesz ilyen kurzuson, az író, költő lesz. De az valószínű, hogy önkifejezése magasabb szintre kerül, s ennek megjelenése társadalmi szinten befolyásolhatja az adott ország értékét, megítélését.

Nem hiszem, hogy meg tudnám ítélni, konkrétan kinek a feladata. De hogy a társadalmi közgondolkodásban a tehetséggondozásnak komolyabb súllyal kellene latba esni, abban biztos vagyok. Nem az azonnali megtérülés, hasznosíthatóság szempontjából, hanem egyáltalán a közmegnyilvánulásunk színvonalának magasabb szintje érdekében.

Pánczél András

Kép forrása: Hevesi Hírportál


Címke: , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő