04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Magyar Miklós: Az illusztrátor Chagall
2021.03.30 - tiszatáj

Jól ismerjük Chagall Vityebszkben töltött gyermekkorának emlékeiből táplálkozó, álomszerű festményeit, amelyeken a gravitáció törvényei nem érvényesülnek; férfiak, nők, szerelmespárok repülnek a levegőben, mint A sétány, a Boldogság Párizs felett, Vityebszk felett című képeken, előttünk vannak az orosz tündérmesékre, bibliai motívumokra épülő remekművei, mint az Én és a falum, A hegedűs, Az Eiffel-torony szerelmesei vagy a Kálvária. A párizsi Garnier Operaház mennyezetfestménye, Chagall főműve szintén közismert. Keveset tudunk azonban illusztrációiról, pedig ezek is meghatározó részei művészetének. A magyarul is megjelent reprezentatív albumok (Marc Chagall 1887–1985. A megfestett költészet. Taschen/Vince Kiadó, 2001; Marc Chagall. Kossuth Kiadó, 2010) csupán az életrajzi adatoknál tesznek említést az alábbi, rendkívül jelentős művekről.

 

Gogol: Holt lelkek

Chagall 1933-tól két éven át dolgozik Amboise Vollard műkincskereskedő, kiadó és író felkérésére Gogol Holt lelkek című regényének 107 illusztrációján. A könyv 1948-ban jelenik meg a Teriade Kiadónál.

Az első kiválasztott kép annak a jelenetnek az illusztrációja, amikor Pljuskin itallal kínálja Csicsikovot: „Ez megnyugtatta Pljuskint. Látni lehetett, hogy gondolkozik, készül valamire − és csakugyan: kulcsot vett elő, a szekrényhez ment, kinyitotta, sokáig motoszkált a poharak és csészék közt, végül megszólalt: −Ejnye, sehogy se tudom megtalálni… pedig olyan kitűnő likőröm volt… ha ugyan ki nem itták, hisz tolvajok valamennyien! Vagy talán ez volna az? – Csicsikov egy kis palackot látott a kezében, amelyre vastag porréteg tapadt, mint valami huzat. − Ezt még a boldogult feleségem készítette − folytatta Pljuskin, az a mihaszna kulcsárné már csaknem kiöntötte az egészet, és be sem dugaszolta a semmirekellő. Tele is lett mindenféle belehullott kis bogárral meg más piszokkal, de én kihalásztam belőle minden szemetet, és most, lám, egészen tiszta; töltök önnek egy pohárkával.”

 

Pljuskin itallal kínálja Csicsikovot

 

A következő jelenetben Pljuskin veszekszik Mavrával, a cseléddel, mert nem talál meg egy papirost: „− Volt itt az asztalon egy negyedív papiros – mondta Pljuskin −, nem tudom, hova tűnhetett; az én cselédeim olyan semmirekellők! − Kutatni kezdett az asztal alatt is, az asztalon is, végül elkiáltotta magát: − Mavra! Hé, Mavra!

A hívásra belépett egy asszony, kezében tányér, azon pedig az olvasó előtt már ismeretes kétszersült. Ezután a következő párbeszéd folyt le közöttük:

−Hova tetted a papirost, te zsivány?

−Bizony isten, nagyságos úr, nem láttam mást, mint azt a kis darabot, amelyikkel a poharat tetszett betakarni.

−De én a szemedből látom, hogy elsinkófáltad.

−Már mér sinkófáltam volna el? Mire kéne az nekem? Hiszen nem tudok írni-olvasni.

−Hazudsz, elvitted bizony, odaadtad a sekrestyésnek, az tud firkálni, hát odaadtad neki. −Szerez magának a sekrestyés, ha papiros kell neki. Színét se látta az a nagyságos úr papirosának.” (Fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

 

Pljuskin és Mavra vitája

 

La Fontaine meséi

1927-ben Vollard felkéri Chagallt, illusztrálja La Fontaine meséit. A színes metszetek minden más addigi La Fontaine-illusztrációtól eltérnek. A festő szabadon bánik a tizenhetedik századi mesélő történeteivel, festményeiről jól ismert erőteljes színvilága pedig lenyűgöző. A száz képpel elkészült könyv csak 1952-ben jelenik meg a Teriade Kiadónál.

 

Az oroszlán és a vadász

Egy szájhős, − nagy vadász is, − nem találja
kedvenc ebét, eltünt egy fajkutyája,
s gyanítja, hogy oroszlán konca lett;
pásztorra lel s kiált: «Az Ég Urára,
kiirtom, esküszöm! mondd hol lehet,
utat mutass, mely hozzá elvezet!»
«A sziklák közt lakik, − felelt a pásztor,
tőlem havonta kap zsákmány helyett
adóba egy gidát s így én e tájon
békén bolyongok és legeltetek.»
S e percben, − még a párbeszéd pereg,
sietve jő az emlitett oroszlán.
S a szájhős már sikong szégyentelen:
«Ó, Juppiter, segíts! elbúhatok tán
míg nem késő s megmentem életem!»

A bátorságra nincsen próba
jobb, mint a hirtelen, bőrt horzsoló veszély:
a szóban hős, akit így fognak vallatóra,
lapít ilyenkor s mást beszél.

(Radnóti Miklós fordítása)

 

Az oroszlán és a vadász

 

Pávatollakkal ékeskedő szajkó

Vedlett egy páva; Szajkónk észrevette
s kihullt tollába öltözött;
hetykén páváskodott a pávanép között
s farkát kacéran illegette.
De rajtakapták és kitört a víg vihar,
kacaj keringett, fütty, zsivaj,
a páva-úrfiak szép tollait letépték
s kiverte otthon is a kis rátarti faj, –
a póruljárt nekik se érték.

Ily jómadár akad írók közt is, kimondom,
ki pávatollal él, másét szajkózza folyton
s ha lopni kell, csöppet se kényes.
De jobb ha hallgatok, az íly madár veszélyes,
s nekem bizony ma más a dolgom.

(Radnóti Miklós fordítása)

 

Pávatollakkal ékeskedő szajkó

 

A szarvas és a szőlő

Egy szarvas fut s magas szőlőtövek közé jut,
nem minden tájon nő szőlő íly szépre fel, –
az üldözött vad ott jó búvóhelyre lel.
Úgy véli a vadász, a falka rossz nyomon fut,
hát visszakozz-t fuvat. A szarvas még remeg,
de máris lombot tép. Legel: ez ám a hála!
Meghallják. S ujra fel! Fut. Űzi a sereg.
Majd visszatér, halálra válva.
«Megérdemeltem, szól, – ezért lakolni kell:
hálátlanság, okulj!» Lerogy s végsőt lehell.
Elpusztul a kopók vicsorgató körében,
s a jókor érkező sok gyors vadász között.

Ki menedékhelyét rombolta hálaképen, –
volt már íly üldözött.

(Radnóti Miklós fordítása)

 

A szarvas és a szőlő

 

A Biblia

A Biblia illusztrálására szintén Ambroise Vollard kérte fel Chagallt, 1930-ban. Az Ótestamentum legfontosabb eseményeit Chagall százöt képpel illusztrálja. A hatalmas munkához 1930-ban palesztinai utazása során nyer inspirációt. Chagallhoz közel áll a feladat, hisz egész munkásságát áthatja a zsidó folklór és miszticizmus. A Bibliát „minden idők legfőbb költői forrásának” tekintette. A monumentális munkával 1966-ban lett kész a festő. A képeket a francia államnak ajándékozta. Nagy örömére a művet kiállították a Louvre-ban.A költői képek nem annyira a Biblia olvasását, mint a festő gyerekkorában hallott bibliai történeteket tükrözik. A könyv 1956-ban jelent meg a Tériade Kiadónál.

 

Kiűzetés a Paradicsomból

Isten intésére a kígyó alázatosan lekúszott a fáról.

– Téged megátkozlak – fordult hozzá Isten –, hasadon csúszol ezentúl, és a föld porát eszed, ellenséged lesz az ember, aki széttiporja fejedet, amíg te sarka után leselkedel!

– Te pedig, asszony, kínnal fogod szülni gyermekedet, és a te férjed fog uralkodni feletted!

– És te, Ádám, akit a teremtés urává tettelek, ezután keserves munkával kényszeríted ki a földből, amit eddig ingyen adott neked; homlokod verítékével eszed kenyeredet, amíg csak vissza nem térsz a földbe, amelyből alkottalak!

Ily szigorú szavakkal szólott Isten, és miután bőrruhákba öltöztette őket, kiűzte az emberpárt az Éden kertjéből a pusztaságba. Ott töltötték az éjszakát, a kopár földön kuporogva. Reggel visszatértek boldog életük színhelyére, mert remélték, hogy Isten haragja engedett, de a kapuban sugárzó arcú égi lények vigyáztak lángoló karddal, és elállták útjukat. Megértette ebből Ádám és Éva, hogy magukra maradtak.” (Mózes első könyve)

 

Kiűzetés a Paradicsomból

Kain testvérgyilkossága

És szól s beszél vala Kain Ábellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn valának, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt. És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának? Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről. Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből.” (Mózes első könyve)

 

Kain megöli Ábelt

A kőtáblák

Azután azt mondta az Úr Mózesnek: Faragj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat! Én pedig majd felírom a táblákra azokat az igéket, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket összetörtél. Reggelre légy készen! Aztán jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott elém a hegy csúcsán! Ne jöjjön fel veled senki, ne is mutatkozzék senki az egész hegyen, se juhok, se marhák ne legeljenek a hegy tövében! Faragott tehát Mózes két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, majd korán reggel fölment a Sínai-hegyre, ahogyan megparancsolta neki az Úr, és kezében vitte a két kőtáblát.” (Mózes Második könyve)

 

Mózes kőtáblái

 

Daphnisz és Chloé

A Daphnisz és Chloé Chagall illusztrációival magyarul is megjelent 2001-ben a Glória Kiadónál, Détshy Mihály fordításában. A francia kiadás előzménye, hogy a Tériade kiadója, aki Leszbosz szigetén született, így szívügyének tekintette, hogy a Daphnisz és Chloét Chagall illusztrálja, 1939-ben felkérte a festőt a munkára. Chagall nem akart konkurálni Pierre Bonnard már létező illusztrációival, ezért visszautasította az ajánlatot. Amikor Bonnard meghalt, mégis kötélnek állt, és 1952-ben elutazott Görögországba, hogy megismerje a regény színhelyét és előtanulmányokat végezzen. Később ezt mondta Görögországról: „Ott minden csupa fény. Egyedülálló, tiszta és leírhatatlanul lágy fényesség.

1952 és 1956 között Chagall negyvenkét litográfiát készített Longosz közel kétezer éves regényéhez, a Daphnisz és Chloéhoz. A könyv 1961-ben jelent meg a Tériade Kiadónál. A kritika Chagall illusztrátori karrierje csúcsának tekinti ezt a munkáját.

A Leszbosz szigetén játszódó regény két fiatal szerelmét meséli el számtalan kalanddal és csodás menekülésekkel, mígnem szerelmük beteljesedik. A regény így kezdődik: „Leszbosz szigetén van egy szép, nagy város: Mitüléné. () Vagy kétzáz sztadionnyira ettől a várostól egy gazdag úrnak feküdtek földjei. Gyönyörű birtok volt: rajta vadat rejtő hegyi rengetegek, búzatermő rónák, aztán lankás szőlők s nyájakra váró legelők. Hosszan nyúló partszegélyén pedig lágy fövenyen tört meg a tenger hulláma. Ezen a birtokon egyszer egy pásztor – Lamón volt a neve – legeltetés közben kisgyermekre bukkant, akit addig egy kecske táplált.

 

A gyermek megtalálása

 

A következő idézet azt a jelenetet mutatja be, amikor egy alkalommal Chloét kiszabadítják egy hajóról: „De alig szállt ki Chloé a hajóból, újra megszólalt a szütinksz, most már nem harciasan és félelmetesen, hanem pásztori szóval, ahogy a rétre hívogatja a nyájat. Hallatára előszaladtak a bárányok, sima körmeikkel meg-megcsúszva a pallón Kiszaladtak a kecskék is, de már sokkal bátrabban, hiszen megszokták a járást a meredek sziklán is. Aztán mind körülállták gyűrűben Chloét, akárcsak a táncosok kara, s ugrándoztak, bégettek édes örömükben

 

Örömünnep

 

A következő jelenetben ezúttal Gnathón szabadítja ki Chloét Lampisz házából és elviszi a lányt Daphniszhoz: „Odavezette hát Chloét, karjaiba adta, elmesélte kalandját, és kérte, fogadja most már hűséges szolgájává, s asztalától se kergesse el, mert éhen hal különben. 

 

Chloé kiszabadulása

 


Címke: , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő