04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

A tükrön és füstön túl I.
2021.03.22 - tiszatáj

ALLEN KONTRA FARROW
DOKUMENTUMFILM-SOROZAT
(1-2. EPIZÓD)

Az igen régóta várt négyrészes dokumentumfilm az Allen kontra Farrow (Allen v. Farrow) gyakorlatilag ugyanolyan, ha nem nagyobb kontroverzális vitákat szított és szít kezdve a Facebooktól a Twitteren át a Medium bloggerfelületéig, mint annak idején, az 1980-as években, amikor a botrány eszkalálódott. Érdekes aspektus ez is, hiszen az ügy kirobbanásakor a médiában való jelenlétnek és a privát élet átláthatóságának is jóval kevesebb szerep jutott dacára annak, hogy két kifejezetten híres emberről van szó. Akkoriban az emberek még kevésbé voltak nyitottak arra, hogy megpróbálják más szemszögből nézni kedvenceiket, hovatovább minden sajtóterméknek megvolt a maga skatulyája, amit ezekben leírtak (vagy televízió esetében prezentáltak) az gyakorlatilag rendíthetetlen információnak számított. Számos hatami játszmának is ideális terepként szolgáltak, és mint ahogy azt ma már jól tudjuk, nem kevés olyan hírességet is komfortáltak, akik többszörös visszaesők voltak szexuális zaklatás tekintetében. Woody Allen amerikai filmrendező és Mia Farrow, amerikai színésznő ügyében, amely szerint Allen szexuálisan bántalmazta és zaklatta az akkor kiskorú Dylan Farrow-t, valahogy azt érzem sohasem fog olyan ítélet születni, akár hivatalosan, akár a saját mércénket mérve, amely mindenkinek maradéktalanul megfelel majd. Az első két rész megtekintése után úgy éreztem minden ellenérzésemet félretéve meg kell néznem a reakciókat még akkor is, ha azok kiszámíthatóak. Én már szerencsére olyan világban élek, ahol gyakorlatilag majdnem bárhol, majdnem bármilyen formában meg tudom fogalmazni, mit gondolok, ahogyan bárki más, és ennek hátulütője, hogy ilyeténképp szexuális bántalmazás témájában napi szinten futok bele az áldozathibáztatás, a kettős mérce és művész körökben a produktum versus alkotó problematikába. Nem volt ez másképp az Allen kontra Farrow esetében sem, számos olyan intenzív véleményt olvastam, amelyek élből meghazudtolták Dylan-t, Mia Farrow fogadott lányát, az erőszak elszenvedőjét és a dokumentumfilm kvázi főszereplőjét is. Őszinte leszek, az Annie Hall szerintem is a világ egyik legjobb filmje, nagyon sok szempontból tanító jellegű és mégis azt éreztem képesnek kell lennem arra, hogy félretegyem ezt a hatalmas rajongást, hiszen itt mégis emberéletekről van szó. Amennyi esélye van annak, hogy nem történt szexuális zaklatás, ugyanannyi esélye van annak is, hogy bizony le kell ülnünk és szembesülnünk azzal, hogy mit tett Woody Allen. A botrányt egyébként Allen és Farrow közös gyermeke, jelenleg a New Yorker magazin oknyomozó riportereként dolgozó Ronan (Satchel) Farrow robbantotta ki újra és azóta is kitartóan támogatja nővére ügyét, főleg a médiában továbbá az HBO dokumentumsorozatának elkészítésében is aktív szerepet vállalt.

 

 

Kirby Dick és Amy Ziering filmje egyértelműen Farrow-párti, ez számomra már akkor tiszta volt, amikor még csak híreket lehetett olvasni a sorozatról, és bár állítólag késve, de felkeresték Woody Allent és Soon-Yi Prevint (Mia Farrow fogadott lánya, Woody Allen felesége,  lány fiatalkorú volt, amikor elkezdték kapcsolatukat) hogy megszólalhassanak, az egész esszenciáját veszítette volna el azzal, hogy csinálnak egy négyrészes sorozatot, melynek a végén megint ott állunk, azon töprengve, mégis mi az igazság, kinek higgyünk? És némileg hipokrita is lett volna, ha a rendezők jól tudták, hogy kinek a verzióját szeretnék feltárni, mert van mit feltárni és lássuk be Allen nyilatkozatai az ügyről az elmúlt évek során furcsán közömbösek és ködösek voltak. Talán nekünk, nézőknek nem is feladatunk ezt eldönteni mi az igazság, hiszen úgyis mindenki magában határoz, miként viszonyul a továbbiakban Woody Allen személyéhez, de Dick és Ziering egyértelműen meghozták a maguk ítéletét. Ezt a fajta szabad döntést tehát valahol respektálom, és ha valamit biztosan megtanultam életem során (és igyekszem továbbra is e felé formálni magam, főleg nőként) az az, hogy egy áldozatot semmiképpen nem hazudtolunk meg. A film során igencsak kényelmetlen dolgok kerülnek elő, amelyekre Allen azóta sem tud megbízható cáfolatokkal szolgálni, úgyhogy aki annak idején a Jeffrey Epstein botrány kapcsán készült film megtekintésekor kellemetlenül érezte magát, most is ismerős érzés fogja majd hatalmába keríteni. Az első rész Allen és Farrow kapcsolatára, Farrow ezt megelőző időszakára, továbbá a gyerekekre és Soon-Yi Previnnel kialakuló kötelékére fókuszál. Farrow és Allen viszonyának elemzése azért is fontos szempont, mert a színésznő kommunikációja nem kifejezetten támadó, sok ponton egészen nosztalgikus, legalábbis igyekszik fair módon visszaidézni azokat az időszakokat, amelyek valóban szép emlékek voltak számára. Ezeket megkapó fotográfiák, bejátszások, és nyilatkozatok tarkítják. Farrow és Allen találkozása sem volt mindennapi, akkor már Mia Farrow egyedül élt fogadott gyerekeivel (elvált André Previn zeneszerzőtől) és Allen is túl volt már pár komoly kapcsolaton. Közös életük a kölcsönös szakmai tiszteletet is hangsúlyosan magában hordozta, rengeteg közös filmet forgattak, a legemlékezetesebb darabok közé tartozik a Hannah és nővérei, vagy A rádió aranykora. A helyzet megítélését így ezért is nehezíti, hogy kapcsolatuk megromlása alapvetően negatív irányba vitte kettejük kommunikációját, amelynek sok esetben a gyerekek látták kárát. Ebben egyébként Farrow sem igazán menti fel magát, bevallja, hogy számos alkalommal kommunikált indulatosan, főleg Soon-Yi-val.

 

 

Allen nehezen kezdett el megbarátkozni Farrow gyerekeivel, hiszen kezdettől fogva nyílt lapokkal játszott, alapvetően nem kedvelte a gyerektársaságot, ezért is volt furcsa a későbbiekben egészségtelen rajongása Dylan iránt. De az élet úgy hozta, hogy Moses Farrow, Dylan és később saját fia, Ronan közel kerültek hozzá. Moses egyenesen rajongott érte, és ha valami hatalmas érvágás az Allen kontra Farrow-ban az Moses kvázi negligálása volt. A mára kialakult puskaporos körülmények persze nagy szerepet játszhattak az ő hallgatásában, de amit egyértelműen szerencsétlen húzásnak tartok, az az, hogy Moses döntését utólag próbálták némiképp formába önteni egy levél nyomán, pedig ő lehetett volna egy Allentől és Farrowtól is független, érzelmileg involválódott forrás az ügy kapcsán. Az első rész továbbá a felvezeti, a második pedig kifejti Soon Yi szerepét, valamint Allen fiatal lányokhoz kapcsolódó igencsak nyugtalanító ideáit is. Az egyik kisebb csúcspont egyértelműen a Soon-Yi-ról napvilágot látott pornográf polaroid képek említése, amelyek létét Allen sem tagadta. Ezzel majdnem egyenesen arányosan olyan forgatókönyvek születtek – ezek végül a Princeton Egyetem archívumában kötöttek ki- amelyben gyakorlatilag valóban legitimálja az idős férfiak és tinédzser korú lányok közötti szexuális kapcsolatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek instrukciók szintjén sem arról szóltak, hogy adott esetben egy ilyen kapcsolat mély, érzelmi dinamikáját fejtegessék, már az is eléggé furcsa lett volna, hiszen kiskorú lányokról volt szó, hanem kifejezetten a szexuális szemszögről. Továbbá ismétlődő elem volt a lányok naivitása, a férfiak felsőbbrendűsége és tanító szerepe, amely mindent összevetve hátborzongató. Kétségem sincs a felől, hogy Soon-Yi Previn konszenzuális alapon ment bele az Allen-nel való kapcsolatba, de az igenis felmerült bennem, hogy ennek olyan pszichológiailag manipulatív előzményei is voltak, amelyeket Allen köztudottan szeretett megjeleníteni és természetessé tenni filmjeiben is.

 

 

Az első két rész felépítése egyébként kifejezetten szép, noha nem túl fordulatos, végig tudjuk, hogyan és miként akar eljutni a kezdőpontból a végpontba. Kicsit úgy működik, mint egy érzékeny thriller, felvázol egy idillikusnak tetsző, de korántsem hibátlan képet, majd elkezd a mélyére ásni. Számos olyan családhoz közel álló forrást hallhatunk, akik jóformán már akkor is kulcsszereplői voltak az ügynek, amikor az nyilvánosságot kapott, mi nézők azonban az epizódok kapcsán találkozunk velük először. Ott van például Casey Pascal, akinek gyerekei sok időt töltöttek együtt Farrow gyerekeivel, így számos alkalommal volt szemtanúja Allen vitathatatlanul furcsa viselkedésének, valamint abba a lelki szituációba is kellően beavatja a nézőt, mihez kezdjen az ember akkor, amikor nem is igazán tudja, mi az, amit látni kéne, mi az, amit észre kellett volna vennie, és hol húzódik a határ a között, hogy a gyerek érdekében beleavatkozik mások életébe, vagy hagyja, hogy ők oldják meg. Az egyik a sok kulcsfigura közül a második részben egyértelműen Allison Stickland, akinek a napokban jelent meg reakciója a film kapcsán. Ő volt az, aki az elsők közt detektálta Allen kétes viselkedését, amikor rajtakapta őt és Dylant a nappaliban igencsak diszturbatív szituációban. Az első két rész azért érzi fontosnak felrajzolni a szereplők közti viszonyokat pozitív és negatív felhanggal egyaránt, hogy érthető legyen később ki miért választja azt az utat, amit választ. A legmegrázóbb interjúrészletek egyértelműen azok, amikor Dylan beszél, és egy-egy esemény részletezésénél szinte újra és újra átéli a vele történteket. Több cikket is olvastam, amely nemcsak a kis Dylanről Mia Farrow által rögzített VHS felvételeket elemzik, hanem a felnőtt Dylant is, amikor erről beszél és egyértelműen sok a hasonlóság, felnőtt nőként is gyakorlatilag képes újra élni emocionálisan azt, amit gyerekként nem igazán tudott értelmezni.

A harmadik és a befejező rész a gyermekelhelyezési pert részletezi, és a március 15-én az HBO Go felületén megtekinthető utolsó epizód, minden bizonnyal tartogat egy csúcspontot, majd egy számításaim szerint az évekkel ezelőttihez hasonló kontroverzális lezárást is.

Tóth Emese

 

(A 3. és 4. epizód szintén együttes elemzésben jelenik majd meg a Tiszatáj online felületén.)


Címke: , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő