04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

„Idővel minden kiforogja magát!”
2021.03.23 - tiszatáj

KOVÁTS JUDIT: HAZÁTLANOK

„Polli?, egyetlen szó a kérdés. Tífusz, egyetlen szó a válasz. Anyám? A szíve. Gerti? Eltűnt.”

Ez a sűrű, egyszavas mondatokból álló párbeszéd hangzik el apa és lánya között néhány évvel a háború után a dachaui koncentrációs tábor egyik altáborában, Münchentől ötven kilométerre. Az apa csehszlovákiai munkatáborok kínzatásaitól összefonnyadva, már súlyos betegen talál rá még életben maradt családtagjaira, feleségére, kisebbik lányára és unokájára. Nagyobbik lánya Polli, és az édesanyja meghalt az otthonuktól, Késmárktól Németországig tartó vándorlásuk alatt, Polli férje Gerti pedig eltűnt a fronton, valahol Oroszországban. Polli és Gerti fia az unoka, Martin. A lányt Hartmann Lilinek hívják. A neve német származására utal. Cipszer, felvidéki német. Kováts Judit Hazátlanok című regényének főhőse, az egyes szám első személyben írt szöveg elbeszélője. Az ő szemén keresztül ismerhetjük meg a történelemnek a nagyközönség számára alig-alig ismert részletét, a Közép-Európából száműzött közel tizenkétmilló német exodusát. Csehszlovákiából kitelepítettek minden más nációt a csehen és a szlovákon kívül a Benes-dekrétumokat követően. (A magyarok elűzéséről szól a szerző előző regénye az Elszakítva.) Összesen hárommillió németnek kellett elhagynia az újonnan alapított államot.

Kováts Judit eredeti szakmája szerint történész-levéltáros, alapkutatási területe a reformkor volt. Ám családi indíttatásból interjúzni kezdett, és az oral history eszközével óriási anyagot gyűjtött egyéni sorsokról, családtörténetekről, népszokásokról, városfejlődésről, ételekről, s ki tudja még miről. A makrotörténelem hatalmas folyamát mikrotörténeti patakokká szelídítette, a száraz tudományos adatokat művészi értékű irodalommá érlelte. A tökéletes tabuként kezelt téma így könnyebben juthat el minden nyitott szívű emberhez. Erős párhuzamot vélek fölfedezni Lili és Köves Gyuri, Kertész Imre Sorstalanságának hőse között; határozott karakterek, de elbeszélési módjuk és következtetéseik hasonlóak. Ahogy a Sorstalanság, úgy a Hazátlanok sem egy népcsoport, vagy egyes családok szenvedéseiről szól csupán, hanem az egyetemes emberi létről és annak viszontagságairól. A bűn és a nyomában járó kín nem relativizálható, nem kisajátítható, mindannyiunk terheként hordozzuk őket.

A történelmi eseményekhez, évszámokhoz, földrajzi helyekhez hű művet olvashatjuk család- és fejlődésregényként is, írója egy percig sem engedi elkalandozni figyelmünket. Lili által belehúz a történetbe, és nem enged el. A lányt tizenhét éves korában ismerjük meg és huszonhárom éves nő, mikor befejezi a mesélést. A regényben is folyvást mesél – hol unokaöccsének, akit anyjaként nevel, hol az éhező táborlakóknak –, gyerekkorának színhelyei a Zöld-tó és a Karbunkulus-torony (a Tátra gyönyörű hegycsúcsa) említésével, egyfajta szimbólumrendszerré tágítva ezeket a természeti képződményeket. Ugyanilyen fontos motívum a zene az elbeszélésben: Lili zongoristának készül, s rendszerint dúdol valamit, s ha egyszer-egyszer módja van hangszerhez ülnie, akkor feltétlenül eljátssza a Traumereit. Érdemes meghallgatnunk Schumann remekét, hogy még közelebb juthassunk hősünk lelkivilágához. A könyv fontos szimbóluma még egy zöld hátizsák (ennek képe került a borítóra), melyet apjától kapott Lili kényszerű vándorlásainak kezdetén, s a regény vége felé a férjével már önálló lakásban élve, asszonyként is állandó készenlétben tartja, ha újra indulni kellene. Nagypéntekenként cseréli benne a szavatosságukat vesztett konzerveket és a fehérneműt…

Azok az értékek, amelyeket a szepességi németek megteremtettek szülőföldjükön mind veszni tűnnek a háború, és az azt követő bosszúhadjárat poklában, ám a keresztény értékek és szimbólumok mélyebben gyökeret eresztettek annál, hogy ez a kultúra nyom nélkül elpusztuljon. A gonoszságban, kínzatásban is ott a kereszt, például, mikor cseh suhancok Olmützben elkapák a lányt, korbáccsal ütlegelik, majd keresztet nyírnak tarrá vágott hajába. A nagymama a szoknyája alá rejti bibliáját a motozások idején, ha imádkoznak szlovákul és németül mormolják a szent szövegeket, és mindegy, hogy valaki evangélikus, vagy katolikus, Szűz Mária oltalmáért is együtt könyörögnek. Lilit szüntelenül erkölcsi dilemmák elé állítja a nélkülözés, megtanul lopni, „organizál”, feketepiacozik és nemegyszer hazugságra kényszerül. De mindvégig tisztán látja, hogy mi a jó és mi a rossz. Ott az eszményi mérce, amihez viszonyulni tud. A regény egyik – sajnálatosan és méltatlanul kevés – kritikusa ezt érheti félre, mikor Lili jellemfejlődését hiányolja. Véleményem szerint a könyv egyik legnagyobb irodalmi értéke éppen az, ahogy a beszélő a gyökeresen változó körülmények ellenére mindvégig hiteles marad, minden pillanatban önazonos, miközben mélyen megéli a legnagyobb traumákat, s ezek igen erőteljesen formálják személyiségét. Mégis marad. Egy olyan típust, ha tetszik alkatot ábrázol Kováts Judit, amilyet sokan ismerhetünk még, de egyre ritkább: a mocsokban is tisztának maradó embert. Bizonyíték még a főszereplő jellemfejlődésére a regény végén hozott döntése, ami maradjon titok, értékelje az olvasó.

Lilit az élet nagy csodája, a szerelem viszont nem kerüli el, ebben nem kell nélkülöznie szinte egyetlen pillanatig sem. Lángoló kapcsolatának ellenpontozása szülei elhidegüléséről szintén rendkívül finom ecsetvonásokkal van megrajzolva, ahogyan a szereplők túlnyomó többsége is. Egy-egy mozdulattal, jellemző mondattal látjuk, halljuk őket: a mamát, a papát, Erna nénit, Kingát, Elsit. Kováts Judit azt a nyelvet találta meg, amivel ez az alapvetően szomorú történet elmesélhető. A regény szerkezete feszes, a levéltáros precizitásával megkomponálva.  Az első könyv tizenkilenc fejezete a régi hazáról és annak elvesztéséről, a második könyv tizenkilenc fejezete pedig az új haza meg nem találásáról szól. Az utolsó, huszadik fejezetben pedig visszatérünk a múltba és elindulunk az élhető jövő felé. „Az idő gyilkos, csendes, alattomos gyilkos. Aki nem bír felejteni, az meghal.” Mondja Lili, hogy tovább tudjon lépni az életben. Kováts Judit harmadik könyvével pedig ennek ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot. A paradoxont pedig mindenkinek magában kellene feloldania.

Hajnal Géza

 

Magvető Kiadó

Budapest, 2019

402 oldal, 3999 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő