06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Lajtos Nóra versei
2021.02.26 - tiszatáj

Apám útja a Volvóval Szmolenszkbe

 

Szmolenszk Oroszország legnyugatibb

városa Moszkvától 360 km-re

Szmolenszkig az út rendkívül unalmas

lett volna ha apám és Pali bá aki tudott

oroszul nem a hócipőjükkel bajlódtak

volna néha meg a Volvóval amibe

belefagyott a mínusz 25 fokban a gázolaj

de volt külön kannában nekik azt csövezték

össze a tankkal az utakon csak 30-40-nel

lehetett menni de a rendőr azt mutatta

hogy 60-nal mentek és 20 dollárra

megbüntette őket aztán ez még az ukrán

határnál volt ahol sétáló utcába hajtottak

a ködfüstben onnan is 20 dollárért

vezette ki egy rendőr apámat és Pali bát.

Az ukrán–belarusz határnál meg akkora

volt a hó, hogy a Volvo csak ugrálni tudott

lefelé mint kiderült lépcsőn hajtottak be

Fehéroroszországba az autópályán egyébként

kábé félóránként találkozni egy autóval de

gyorshajtásért itt is kiszúrták a Volvót ahol

meg dollárral nem lehetett fizetni hanem

be kellett váltani belarusz rubelre amiből

a legközelebbi faluban kilószámra vették

az édességet amit az eladók csak néztek

aztán hazafelé nyolc-tíz kilométeres kamionsor

mellett húztak el a vámnál kipakolták a Volvót

elvettek néhány szerszámot köztük egy

hegesztőpálcát és 20 dollárra itt is megvámolták

őket a főzőfüstölő szekrény amit szervizelni

mentek megjavult… következő útjuk

Izsevszkbe vezetett ezúttal a Volvo nélkül.

 

 

Apám útja Udmurtiába

 

Apám és Pali bá Malév-

géppel repültek Moszkváig

TU-154-es járattal majd onnan

Izsevszkbe helyi járattal

huszonnyolc személyessel

s ebben benne voltak a tyúkok

és kecskék számai is.

Kamionkonvoj szállította

a konténer vágóhidakat

az Urálon túlra. A Káma

folyó olyan széles hogy

nem látni a másik partot.

Az utak hagytak kívánnivalót

maguk után: egyszer csak

eltűnt a kövesút ez csak

azért volt gond mert elkezdett

szakadni az eső és a földúton

akkora lett a sár hogy lánctalpas

tolólappal kellett letolni a sarat

hogy kemény földön tudjon menni

a kamionsor. Az udmurtok előételként

is tejfölös uborkát esznek a tejfölük

szinte fénylett a kanál is megállt benne.

Udmurtiában készülnek a híres

Kalasnyikov gépkarabélyok és a

Kamaz teherautók. Vallásilag orosz

ortodoxok és állítólag sámánisták.

Udmurtiában az Izs folyó partján

fekszik Votkinszk ott született

s nevelkedett Csajkovszkij apám

a szobrát is lefotózta de nem találom

csak arra emlékszem hogy ellenállhatatlanul

mulatságos volt a piros munkásruhájában

ahogyan pózol a sárgára festett szülőház előtt.

A hazaút sem volt egy lepkeszárnyalás

apám és Pali bá nem voltak félősök de

néhány gyors fohász szétrepült a fejükben

amikor eltűnt a felhajtó erő a kisgép alól

ami süllyedni kezdett és hát hol máshol

mint az Urál felett mondhatni zuhant egy kicsit

de aztán elkezdett felfelé ívelni Moszkva körül

keringett míg a leszállópályát megtalálva

szerencsésen landolt a jakokkal együtt.

A moszkvai reptéren várni kellett egy fél napot

onnan vett apám meg Pali bá originál matrjóska

szuvenírt meg néhány ponyvalapot mert

valamivel csak el kellett ütni a várakozás óráit

hogy aztán majd hazaérve a legkisebb gyűszűnyi

baba festett és láthatatlan fa-szívébe szorult

emlékeket apám nekünk húsz év távlatából felidézhesse.

 

 

Apám útja Üzbegisztánba

 

Üzbegisztán Magyarországnál

ötször nagyobb területű ország.

Budapest–Taskent légvonalban mért

távolsága 3976 km. Apám és Pali bá

moszkvai átszállással érkeztek Üzbegisztánba

hajnalban a reptérre, a plusz négy óra

időeltolódást beleértve. Kiérve a városba,

azt hitték, hogy Koreában vannak, mert

minden autó Daewoo volt, de kiderült,

ott gyártják a Daewoo-kat. Épp a ramadán

idején tartózkodtak az üzbégeknél.

Kétezertízben a ramadán augusztus 11-ére

esett. A muszlim vallás szerint ez böjtöt jelent,

de ezt csak nappal tartották az üzbégek,

amint feljött a Hold, jóízűeket ettek-ittak.

Apa és Pali bá tulajdonképpen húsipari

gépeket mentek beüzemelni, úgymint

például főző-füstölő szekrényt, hűtőkamrát

vákuumcsomagolót, késfertőtlenítőt.

Egy fűszerkereskedő is odament az üzembe,

és a helyi receptúráival ismertette meg apámékat,

akik megmutatták, hogyan lehet a gépekkel

baromfiból meg marhából virslit készíteni,

füstölni combokat és baromfisonkát.

Taskentben egyszer kivitték őket a piaccsarnokba,

ahol betonlapon árulták elkülönítve a birka-,

a marha- és a lóhúst, disznóhúst nem tartanak.

Érdekes, hogy a marhának is csak az elejét

fogyasztják. Kitalálták, hogy Magyarországról

fognak importálni pulykát, a nádudvari pulykateleppel

fel is vették a kapcsolatot, de a végén nem lett a projektből

semmi, mert túl nagy volt a kockázata a napos pulykák

szállításának, még repülővel is. A piacon vett apám nekünk,

nőknek világoskék puha selyemsálat, szommal fizetett.

Az építészetük, mi lenyűgözte apámat és Pali bát,

a hatalmas terek, a széles, kétszer négysávos tűegyenes

utak. Szamarkandba és Buharába nem jutottak el, de

a taskenti mecsetek látványa is bámulatos volt.

A hazaúton csak az jutott az eszükbe, hogy Kazahsztánba

is átléphettek volna, de útjuk tíz nap után hazafelé vezetett.

Taskent–Moszkva–Budapest repülővonalon utaztak, s

közben arra gondoltak: Budapest–Északi-sark távolsága

csak 700 km-rel több, mint Üzbegisztánig eljutni, és

oda biztosan nem kellene hűtőkamrákat szerelni…

 

(Megjelent a Tiszatáj 2020. márciusi számában)

 


Címke: , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)