04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Egészségtelen erotika
2021.02.14 - tiszatáj

PVT CHAT

Megszállottságról, perverzióról örökké hálás filmnyelven beszélni, de Ben Hozie karcos független mozija az ígéretes kezdet után ritkán vagy egyáltalán nem váltja gólra a ziccereit.

Sivár, karcos utcakép, hétköznapi emberekre telepedő éjszaka, lepukkant, betonrengetegbe, műanyaghalmokba foglalt üzletek, gyéren villódzó neonfeliratok: New York a ’70-es évek óta nem tűnt ilyen kiábrándultan ingerszegénynek. Hiába járunk a 2020-as években (pontosabban 2018 elején, ugyanis jelen filmünket akkor rögzítették), a téma univerzális – bármikor fojtogató, belülről felfaló tud lenni az elidegenedés.

Igazán nem vethetjük a direktor szemére az inspirációk hiányát. Hozie a Schrader és Scorsese (Taxisofőr), valamint az Abel Ferrara (A fúrógépes gyilkos, Mocskos zsaru) dominálta, bűnben, mocsokban, ürességben nyakig merülő karakterdrámák előtt rója le tiszteletét, a Cassavetes-iskola (New York árnyai, Egy kínai bukméker meggyilkolása) láthatóan ugyanannyira vonzza, mint a Safdie testvérek közelmúltbeli, a Jóléttel és a Csiszolatlan gyémánttal fémjelzett tevékenysége. Harmadik nagyjátékfilmje viszont a belélegezhető miliőrajzon túl újabb, jóval rétegzettebb témába ugrik csukafejest, a már-már neorealista műgonddal komponált, gyakran spontaneitásra hagyatkozó atmoszférarajz pusztán illusztrálja főalakjai belvilágát.

Rögtön kínálkozik a valóság és a fikció tévútra vivő összjátéka: a PVT Chatben impresszióikat szavakba önteni képtelen, így mesterséges cselekvésekbe ragadó, szimulákrumokhoz nyúló vesztesek igyekeznek boldogulni. Jack, a neten pókerező züllött harmincas csupán a képlet egyik oldalát jelenti – miközben ugyanis árgus szemekkel, drogfüggőkre jellemző tünetekkel bámulja Scarletet, a sötét bőrruhába öltözött dominát, kiderül, jóval többről van itt szó, mint egyszerű nézelődésről. Alá-fölé rendeltségi viszonyok íródnak újra, idővel rádöbbenünk, a lány ugyanolyan céltalanul, orientációs pontok híján lődörgő szerencsétlen, mint a srác. Verbális abúzusnak veti magát alá Jack, eljátssza, amint Scarlet cigicsikket nyom el a nyelven, maszturbál a lakkruhás Istennő előtt, de Hozie tanulsága nyugtalanítóbb: erotikus drámába hajló értékezése nemcsak az amerikai independent (független) hagyomány újabb továbbvitele, valójában magányos, társas kapcsolataiktól messzire sodródott karakterek helyettesítik digitális örömökkel fokozatosan apadó, sőt, egyre ösztönszerűbbé, taszítóbbá váló szükségleteiket.

 

 

Hozie nyers, minimalista, csaknem dokumentarizmusba hajló, virtuális és realista életképet is felforgató snittjein (a rendező saját operatőreként és vágójaként is dolgozott) nincs kitakarva semmilyen feszélyező részlet: míg az ugyancsak független színekben gyártott Malcolm és Marie stilizált fekete-fehérsége nem kokettált pornóba illő kivágatokkal, a PVT Chat bátran ábrázol lelkileg és testileg is meztelenedő, akár frontálisan is csupasz testeket, talajra csepegő spermát, közeliken pásztázott bőrfelületet. Jack és Scarlet elérhetetlennek tűnő, de igazából nagyon is hasonló csiki-csukijában már eleve mélyre süllyedtünk – az ember pőre, szinte állatias szinten kénytelen létezni, ha a szerelem, barátság vagy a kommunikáció létszükségletei eltűnnek. Járjanak installációkat közszemlére tevő múzeumba, ragaszkodjanak ezerszer begyakorolt szerepjáték-rítusokhoz, Hozie ún. románca végletesen gépies, sőt, tranzakcionális: szóbeli kérésekből, majd fizetésből áll, Jack olyannyira legatyásodott, hogy a netes blackjacken nyert pénzét zömmel Scarlet újabb szexuális megalázás-számaira költi. Maszkulinitás válságát éneklő traumadarabként ugyanannyira hatásos a film, mint illúziómentes anti-feminista tézisdarabként – a domina ugyancsak boldogtalan párkapcsolatban él, saját gyötrelmei, sőt, életének eseménytelensége miatt döntött a fizetős szexrabszolga-imágó mellett.

Úrnő-szolga reláción nyugvó alá-fölé rendeltségük így kölcsönös nyűglődés: a PVT Chat nemcsak az emberi kötődés kétségbeesett, sőt, kínos keresésének vagy a digitális világ szexet, lamúrt negligáló természetének állapotrajza, hanem a megszállottság, a vágy kiürülésének rendkívül aktuális kordokumentuma. Higgadtan induló, lassan csordogáló, egyre zaklatottabb pillanatkép a függőségről: korántsem csak a szex vagy a drog kényszeríthet szenvedélybetegségre, a másik fél iránti egészségtelen sóvárság is megteszi a hatását, ha közben nincs mellettünk olyan barát, szülő, munkatárs, szerelmi partner, akivel szót értünk vagy csak figyelmesen, empatikusan hallgatja a nyavalyáinkat. Ilyen fénytörésben még inkább Ferrarával és A fúrógépes gyilkos slasherbe oltott demaszkulinizációjával rokon a PVT Chat: az ottani, nem mellesleg pont Ferrara játszotta művész kapcsolatteremtési csőddel, önnön romhalmaz voltával szembesült két nő társaságában, vagyis az emberi kötődés hiánya változtatta forgó szemű, öldöklő ámokfutóvá. Igaz, Hozie nem vetemedik horrorba torkolló szélsőségekre, de filmje hangosan üvölti: amíg olyan haverok vesznek körül, akiknek a legfőbb kedvtelése, hogy galériákban álbunyót színleljenek, valami nem stimmel. Sőt, akik azért toppannak be a lakásodba, hogy a semmiről diskuráljanak, majd puszta szokásból nyerjenek melletted az interneten tőkét (a befolyó online nyeremények szála zárójelbe kerül, vallva, a pénz elcsenhető, legfeljebb ideiglenes problémaorvosló és ha fel is használjuk, az igazi örömöt továbbra sem hozza el), csupán ellöknek a valóságtól, nem pedig közelebb visznek hozzá. Mi több, amennyiben arra kérnek, hogy netpókerből finanszírozd a gyermekük főiskolai tanulmányait, ráadásul egy valóban bimbózó szerelmi viszonynál is fontosabb, hogy bekapcsolt laptop előtt, lopakodva maszturbálj vágyad bőrruhába öltözött tárgyára, az események gyalázatos fordulatot vesznek – Hozie szánalmasai nem jutnak A-pontból B-be, triviális, kisszerű mindennapjaik rabjai egy cselekménytelen antithrillerben.

 

 

Ugyanez fertőzi Scarlet napjait: boldogtalan párkapcsolata őszintétlen bólogatásokban és szavakban merül ki – párja, Duke nem sokat akar tőle, pontosabban, mások átverésében, lenullázásában segít, vagyis a PVT Chat idővel több oldalról, újabb figurák behozatalával utal rá, a digitális, pénzszerzésbe, szerepjáték-pózokba merevedő látszatélet társunk árulását, illetve az élet valódi átélése, az igazi tapasztalatok helyett egyre több hazugságot vetít előre. Hozie ennél is tovább megy, helyesebben szeretne menni: filmje ugyanis épp a valóság és fikció válaszfalainak leomlásával veszít lendületéből. Ugyan Jack voyeur-szenvedélye továbbra is centrális szereppel bír és egy hangsúlyos ponton vérbeli suspense thrillerré formálja a narratívát, mintha a direktor – karaktereihez hűen – nehezebben állna helyt a valóságban, mint a dildóval, ostorral, képernyővel vértezett, karcos álvilágban. Zavaros viszonyok szövődnek, a figurák döntései hirtelen kevesebbet nyomnak a latban, a PVT Chat fináléja nem képes beváltani az első 60 perc csábító ígéreteit.

Jack és Scarlet utolsó légyottja csupán kínos exploitation, sőt, hardcore pornó-sablonok puffogtatására, totálisan létidegen mondatok levegőbe harsogására elég: hiába játszik zseniálisan vagy dobja le gátlásait a férfit alakító Peter Vack és a szexúrnőként tündöklő, a Csiszolatlan gyémántból ismert Julia Fox, ad hoc incselkedésük, anyagi játszmájuk következményekkel alig járó, legfeljebb csavarok halmozását segítő gimmick. Hozie, jusson bár ideje egy nyaktörő iramú, pánikot iszonyatos erővel konzerváló kézikamerás rohanásra Josh és Benny Safdie modorában, hagyja szétfolyni az anyagot az ujjai között, így mozija feléli emberkatasztrófákba illő lélektani tartalékait és csak amatőr szexfilmes külsőségekkel próbálja kápráztatni a nagyérdeműt.

Szabó G. Ádám

 

 

 

PVT Chat (2020)

Rendező: Ben Hozie

Szereplők: Julia Fox, Peter Vack, Keith Poulson, Kevin Moccia, Buddy Duress

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő