04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Lupin in fabula
2021.02.17 - tiszatáj

LUPIN

A Netflix Lupin-sorozatának sok irodalmi és filozófiai vonatkozása van, jellemző darabja az újabbkori nem szimplán szórakoztatásra szánt sorozatoknak – első (fél) évad kritika.

A Netflix Lupin című sorozatának első (fél) évada Magyarországon is nagy nézettséget ért el, online felületeken több kritika is megjelent róla. Ezek általában szerethető, elegánsan bárgyú francia alkotást, kellemesen felszínes szórakoztatást látnak benne, amelynek esetében nem kell különösebb mélységekre számítani, ezért mindenkinek szól, szemben a kissé elitista Sherlockkal. A „színtiszta szórakoztatás” mellett van, aki szót ejt a társadalomkritikai mondanivalóról is. Bodnár Judit Lola kritikája rátapint arra, hogy az akciódús, látványos felszín „igazi drazségyógyszer”, vagyis álca: szerinte valójában társadalmi igazságtalanságról, korrupcióról, szisztematikus rasszizmusról is szól a sorozat. A Lupin jelentésstruktúrája, véleményem szerint, ennél jóval rétegzettebb: narratív sémája (keresés, nyomozás), szimbolikus motívumai (álcázás, rejtőzés, elrejtettség, játék), intertextusai (Maurice Leblanc ősszövegei és számtalan feldolgozásuk) alkalmat adnak egy olyan filozófiai olvasatra, amelynek középpontjában az igazság és a viszonylagosság állnak.

 

 

Arsène Lupin kalandjai itt nem egyszerűen architextus, hanem kulcs a megfejtéshez, háromszorosan is. A sorozatban két Lupin-rajongó szereplő is van, akik behatóan ismerik minden bűntényét, menekülését, trükkjét. Assane Diop ezek mintájára tervezi meg szélhámosságait, az utána nyomozó rendőrök egyike (Youssef Guedira) pedig felismeri ezt a mintázatot, ha nem is hisznek neki. Az ártatlanul lopással gyanúsított, majd a börtönben állítólag öngyilkosságot elkövetett édesapjától kapott könyv (Arsène Lupin Gentleman-Cambrioleur) nagy szerepet játszik az árvaházba kerülő Assane életében. Ennek egy példányába kódolva üzen neki apja a síron túlról: „Ártatlan vagyok. Anne Pellegrini tőrbe csalt.” Általános értelemben is többet jelent számára Arsène Lupin egy könyvnél, ez az öröksége, a módszere, az útja. Ezt hangsúlyozza az a metaforikus jelenet is, amelyben Assane egy Bibliába rejti könyvét és így, álcázva olvassa szorgalmasan. A Biblia helyére tehát a rejtőzködés agyafúrt mesterének esetei kerülnek szentírásként – olyan alapszövegként, amely vigaszt nyújt, amelyben benne vannak a válaszok kérdéseinkre, mert kifejezi az emberi létezés hermeneutikai alapstruktúráját.

 

 

Lupin bűnöző és nyomozó egy személyben, így az identitás rögzíthetetlenségével, az illúzió és a valóság viszonylagossá tételével a modernitás, a posztmodern és korunk mediatizált post-truth világának közös ikonja: kifejezi az emberi állapotot, úgy, ahogyan azt Nietzsche óta egyre inkább látjuk. Nem véletlen, hogy a krimi, amellett, hogy az egyik legnépszerűbb populáris műfajjá válik a 20. században, a kísérletező próza számára is fontos mintát ad, középpontba állítva az identitás problematikusságát. Gondolhatunk itt többek között – a francia irodalomnál maradva – a nyomozás, az identitás, az igazság keresésének szerepére Alain Robbe-Grillet vagy Patrick Modiano munkásságában. A műfaj az olvasó nyomozóvá lényegítésével felhívja a figyelmet az értelmező szerepére, a hermeneutikai tevékenység rejtvényfejtés jellegére. Ahogyan Maurice Leblanc szövegei, úgy legjobb adaptációi és újraírásai is (ezek közül kiemelném Hannu Rajaniemi SF regénytrilógiáját) performatíve megjelenítik az álcázás, az elrejtettség lényegi szerepét, amikor látszólag egyszerű szórakoztató termékként jelennek meg, valójában pedig tematikusan és narratív megoldásaikkal is az illúzió, a hamisság, ezáltal pedig az igazság és a viszonylagosság jelentőségére hívják fel a befogadó figyelmét. A kettős kódolás és a perspektivikus igazságfelfogás alapján érthető, hogy miért született az elmúlt száz évben oly sok feldolgozása a Lupin-történeteknek.

 

 

Érdemes kitérnünk a fentiekkel kapcsolatban a játék középponti szerepére. Nem csak az illúziókeltés, a trükkök, a rendőrükkel és az olvasókkal/nézőkkel folytatott bújócska, vagyis Lupin mint „betörő”, hanem Lupin mint „gentleman” is a játék vonatkozásában nyer értelmet: ő az, „aki játszik, de tiszteli a szabályokat”. Ezzel felülemelkedik az embereknek a barbárokra és lovagokra való felosztásán; a jó és a rossz fundacionista felfogásával szemben a viszonylagosság, az esetlegesség („Semmi nincs megírva.”) és az ezzel való szembenézés lesz ennek a szabad szellemnek (übermenschnek) az ismertetőjegye. Morálisan azonban Lupin távolról sem képvisel egyfajta individualista-nihilista attitűdöt, sőt éppenséggel a magukat istennek képzelő, a játékszabályokat mások rovására átíró pellegrinik ellen harcol. Anakronisztikus módon talán, de ragaszkodik olyan értékekhez, mint az egyéni szabadság (önrendelkezés), a tisztesség és a kanti morális imperatívusz, miközben a gazdagok magántulajdonának szentsége éppúgy megkérdőjeleződik, mint az őszinteség követelménye. Ennek megfelelően a sorozat felkínál egy egzisztenciálfilozófiai, egy általánosabb episztémékritikai és egy moralizáló-társadalomkritikai értelmezési lehetőséget. A jó és a rossz harcának szórakoztató ábrázolása Lupin figurájának szubverzív jellege folytán óhatatlanul felveti magának a jónak és a rossznak, az igazságnak és a hamisságnak a kérdéseit. A populáris kultúrában az elmúlt évtizedekben korábban elképzelhetetlen mértékben teret nyert a reflexivitás, az intertextualitás, a többszörös jelentés, az értelmezés szükségességének hangsúlyozása. Ebben nagy része volt a SF mellett a Netflix által megújított sorozatkultúrának, ezért nem lenne meglepő, ha a Lupin folytatásában sem az egysíkú szórakoztatás lenne a kizárólagos cél. „Soha ne bízz meg Arsène Lupin-ben! Talán nem is Lupin a neve. Számtalan neve van.”

Bene Adrián

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő