Szeretnék Örkényt fordítani hindire…

KÖVES MARGIT BESZÉGETÉSEI INDIAI EGYETEMISTÁKKAL
Sneh Gupta (Sznéh Guptá) harmincas évei végén jár. Kisfiával, marketingszakértő férjével és anyósával Delhiben lakik a Jamuna folyó túlsó oldalán, Noidában, egy újonnan épült városrészben. Finom, csöndes jelenség, de néha eltűnik a csoportból. Még ismeretségünk elején elmagyarázta, hogy két és fél órát kell utaznia, hogy eljusson az egyetemig és sokszor nem tudja egyeztetni a magyar órák idejét a tanítási óráival, vagy kisfia hazaérkezésével az iskolából […]

KÖVES MARGIT BESZÉGETÉSEI INDIAI EGYETEMISTÁKKAL – SNEH GUPTA

Sneh Gupta (Sznéh Guptá) harmincas évei végén jár. Kisfiával, marketingszakértő férjével és anyósával Delhiben lakik a Jamuna folyó túlsó oldalán, Noidában, egy újonnan épült városrészben. Finom, csöndes jelenség, de néha eltűnik a csoportból. Még ismeretségünk elején elmagyarázta, hogy két és fél órát kell utaznia, hogy eljusson az egyetemig és sokszor nem tudja egyeztetni a magyar órák idejét a tanítási óráival, vagy kisfia hazaérkezésével az iskolából. 2019-ben a kezdő tanfolyam hallgatójaként Sneh első díjat nyert a Balassi Intézet Kőrösi Csoma Sándor Hungarológiai Pályázatán Kertész Imréről és V. S. Naipaulról írt dolgozatával.

Szülei tíz osztályt végeztek, édesapjának vegyeskereskedése volt Shahjahanpurban, Uttar Pradesh (Sáhdzsahánpur, Uttar Pradés, a legnépesebb indiai állam) egyik kisvárosában. Sneht a kiváncsiság, „érzései” és barátnőivel szőtt közös elhatározás vezette a főiskolai, majd egyetemi szintű irodalmi tanulmányokban. Iskolás kora óta tanított, különórákat adott, nem akarta szüleit terhelni taníttatása költségeivel.

– Hogy és miért kezdett el magyarul tanulni?

Nagyon szeretem az irodalmat és amikor egy fordítói kurzuson 2017-ben megismerkedtem Himani Parasherral (Himáni Paraser) – egy korábbi hallgatóval – Himani megmutatta hindí nyelvű Arany fordításait. Nagyon tetszettek nekem. Közel áll hozzám a tizenkilencedik századi angol költészet, Keats és Shelley versei és kedvet kaptam hozzá, hogy én is valami hasonlót csináljak, hindíre fordítsak egy számomra addig ismeretlen nyelvből. Később megismerkedtem Petőfi verseivel és akkor ez az érzés fokozódott, konkrétizálódott.

– Szóval a magyar irodalom és a fordítás lehetősége vezette arra, hogy magyarul tanuljon. Beszélne az iskoláiról, tanulmányairól?

Uttar Pradeshban van a szülővárosom, Shahjahanpurban, Bareillyhez (Baréli) közel. Shahjahanpur hindi nyelvű város, nem metropolisz, mint Delhi. Már iskolás koromban elkezdtem tanítani és ez nagymértékben eldöntötte a pályámat, tanár leszek. A város Arya Mahila Degree College-ába (Árja Mahilá) jártam főiskolára és már egyetemistaként is tanítottam főiskolai kurzusokat, például amerikai irodalmat. Különben is mindig voltak magántanítványaim, 10-12 osztályos lányok. A főiskola elvégzése után úgy döntöttem, hogy egyetemen tanulok tovább. A Mahatma Jyotirbha Phule Egyetemre (Mahátma Dzsótibha Phulé) Bareilly-be jelentkeztem. Bareilly hetven kilométerre van Shahjahanpurtól, és ez több, mint három óra utazást jelentett. De én és a társaim, együtt négyen, Rachna (Racsná), Poornima (Púrnimá), Sushil (Szusíl) és én tanulni akartunk és mind a négyen most is folytatjuk a pályánkat, ki főiskolán, ki iskolában, ki állami tisztviselőként. Az egyetemen nagyon jó könyvtár volt. Így találtam rá V.S. Naipaulra és határoztam el, hogy Naipaul munkáiból írom a doktori dolgozatomat. Megismerkedtem Dr. K.K Kapurral (Kapúr), akit megkértem, hogy legyen a témavezetőm.

– A családja mit szólt ehhez?

Szüleimnek nem volt alkalmuk, hogy tanuljanak. Apámnak vegyeskereskedése volt, ő alig végezte el a tizedik osztályt meghalt az édesapja és dolgoznia kellett. Anyám hasonló helyzetben volt. De édesapám mindig támogatott a tanulásban, engem is és a testvéreimet is. Öcsém programozó Bangalore-ban (ma Béngalúru), húgom hozzám hasonlóan angol szakot végzett, most jogi tanulmányokat folytat és államhivatalnoki versenyvizsgára készül, emellett egy hirdetési vállalatnál dolgozik Delhiben és jogász képesítése van.

– Beszélhetünk a házasságáról?

Sohasem akartam férjhez menni, a szüleimmel akartam tölteni az életemet. De megértettem, hogy mint legidősebb gyereknek a feladatom, hogy férjhez menjek és levegyem a gondot a szüleim válláról. A férjem a Samsung cég marketing felelőse, ő is és a szülei is támogattak a tanulásban és büszkék voltak arra, hogy doktori fokozatot kaptam. 2008-ban volt az esküvőnk, utána két évig Shahjahanpurban éltünk és ott tanítottam Bareilly-ben egy főiskolán. Az apósomnak kis gyógyszertára volt, ott dolgozott. Amikor 2011-ben áthelyezték a férjemet Shahjahanpurból Ghaziabadba (Gáziabád), akkor újból főiskolára iratkoztam be és pedagógia diplomát kaptam, ami az iskolai tanításhoz szükséges. Közben a Mewar Law Institute-ban (Mévár) tanítottam angolt. 2010-ben megszületett a kisfiam, Aekaksh (Ékaks). Lakást vettünk Delhi bolygóvárosában, Noidában és angol irodalmat tanítottam az a noidai International Universityn. Már akkor is óraadó tanársegédként tanítottam angolt a Delhi Egyetem kereskedelmi szakos levelező hallgatóinak.

Férjem családja mindig támogatott. Apósomnak BA szintű jogi képesítése is volt, büszke volt rám, szeretettel bánt velem. Sógorom az Apple cégnél dolgozik Amerikában, Carnegie-ben, sógornőm Lucknowban (Laknaú) egy gyógyszerészeti főiskola igazgatója. Apósomnak vesebaja volt, dialízisen élt évekig. Négy évvel ezelőtt halt meg. Úgy éreztem, mintha második apát vesztettem volna el.

– Tanulás, fordítás, magyar nyelv

2015-ben iratkoztam be a Bharatiya Anuvad Parishad-ba (Bháratíj Anuvád Parisad ) az Indiai Fordítóképzőbe egyéves fordítói tanfolyamra. Kedvet kaptam ahhoz, hogy angolról hindire fordítsak. Kitűnő tanárok vannak ott, nagyszerű a könyvtár. Ott ismerkedtem meg Puranchand Tandon (Púrancsand Tandan) tanár úrral, aki sokat segített. A tanfolyamon teljesítményem alapján harmadik díjat kaptam. Sokat beszélgettem Himanival is a tanfolyam idején és amit tőle hallottam a magyar tanulásról az bátorított arra, hogy beiratkozzam a magyar nyelvtanfolyamra. Persze nem volt egyszerű, nagyon messze laktunk az Egyetemtől két-két és fél óra az út. Egy tuk-tukkal el kellett jutnom a metrómegállóhoz és átszállnom az egyik vonalról a másikra. Aztán az egyetemi metrómegállótól is legalább 15 perc amíg riksával eljutottam az egyetemig. Tavaly, 2020 nyarán még messzebb költöztünk, most legalább három óra lenne az út. Úgyhogy szerencse, hogy most távórákat tartunk, így nem probléma, hogy hazaérjek.

Az egyetemi órák után mindig legkésőbb háromra haza kellett érnem. Aekaksh ötödikes a Lotus Valley International School-ban. A napközi a közelünkben nem volt elég jó, úgyhogy Aekaksht ki kellett onnan vennem. Az anyósom is gyakran van Lucknow-ban a sógornőmnél, és akkor pontosan haza kell érnem, mielőtt a gyerek megérkezik az iskolából.

– Ki végzi otthon a háztartási munkát?

Jár hozzánk takarítónő, de a a padló takarításán kívül minden háztartási munkát én végzek.

– Nagyon örülök, hogy így is kitart a magyar tanulás mellett. Milyen céljai vannak most?

Még a kezdő csoportban voltam, amikor elkezdtem magyar verseket olvasni. Petőfit, nagyon szeretem a verseit, sok mindenben emlékeztet Keatsre. A kezdő tanfolyamon olvastam Kertész Imre regényeit is angolul és nagyon emlékeztetett Naipaulra. A hontalanság érzése, a regények érzelmi textúrája hasonló. Ezért is írtam az esszémet a Kőrösi Csoma Sándor esszéversenyre 2019-ben Naipaul és Kertész Imre összehasonlításából. Csodálatosnak találom a magyar irodalmat. Szeretnék Örkényt is fordítani hindire. Nagyon tetszik a Dal című egypercese.

Köves Margit