04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet, és hosszú távon egészen biztosan elengedhetetlen, hogy szisztematikusan értékeljük az online oktatás során szerzett tapasztalatokat […]

>>>

Csak egy magyar lángossütő élheti túl
2021.01.30 - tiszatáj

CSERNA-SZABÓ ANDRÁS:
AZ ABBÉ A FEJÉVEL JÁTSZIK

Lassan íratlan szabállyá válik „a magyar ember evés közben nem beszél” mintájára, hogy magyar ember olvasás közben nem nevet. Ezt a hagyományt igyekszik megtörni Cserna-Szabó András, aki legutóbb Az abbé a fejével játszik című regényében (továbbiakban: Az abbé) a hazai szórakoztató szépirodalmat járatja csúcsra. A könyv hangulatával és anekdotikus építkezésével Mikszáthra és Krúdyra, humorával Örkényre emlékeztet. De Cserna-Szabó mögött ott sorakozik a Svejk atyja, Hašek és a másik nagy közép-európai mesélő, Hrabal. Még valahol Kafka is ott kukkol a háttérben, mint a könyv egyik történetében Hašek beszédét hallgatva.

Cserna-Szabó András az ellensúly szerepét tölti be a magyar prózairodalomban a melankolikus-elvont vonulathoz képest, amely nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség Kraszna­horkai László vagy Bodor Ádám írásaira. Éppen ellenkezőleg. A Sátántangó és A Sinistra-körzet mellé kell egy alternatív hang, amely megmutatja: más tónussal is el lehet mondani ugyanazt a hazai és regionális keserűséget. Garaczi László (pl. a Mintha élnél – Egy lemur vallomásai), Fehér Béla (pl. a Kossuthkifli) vagy Parti Nagy Lajos (pl. A fagyott kutya lába) azok, akik leginkább rokoníthatók Cserna-Szabóval, aki – bármilyen furcsa – sokat tanult Esterházytól és a posztmagyartól is. Az abbé főként építkezésében posztmodern, hiszen a rövid történetek, amelyeket nyugodtan nevezhetünk novelláknak is, leginkább asszociatívan kapcsolódnak egymáshoz. Cserna tehát a regény felépítésében mikszáthkodik és posztmodernkedik, miközben történetei gyakran az egypercesekig szikárak, olykor példázatokká válnak, amelyek szinte szánkba rágják a tanulságot, és ez a didaktikus felépítés néha nem tesz jót a történeteknek.

Ha első pillantásra orbitális túlzásnak tűnhet is, hogy Cserna-Szabó megírta legutóbbi regényében a modern világ Bibliáját, az olvasás után világossá válik ennek a mondatnak a jogossága. Az abbé ugyanis a teremtéstől a végítéletig tart, és ez a keret akaratlanul is arra készteti az embert, hogy a kezdet és a vég között lévő történeteket bibliai mércével olvassa. Ez nem is nehéz, hiszen az ókortól napjainkig terjed az elbeszélés ideje, feltűnik benne többek között az ötödik századból Zénón császár, egy skandináv kuruzsló a középkorból, magyar parasztok a Dózsa-féle lázadásból, Martinovics Ignác, Vlagyimir Iljics Lenin, és ők kiválóan megférnek az olyan hétköznapi figurákkal, mint a Kádár-kor és a jelen Piczulái, antikváriusai, kocsmárosai és művészei. Mondhatnák, hogy Az abbé átível a történelmen, de éppen az ív hiányzik belőle, hiszen előfordul, hogy több mint ezer évet ugrunk át egy-egy fejezet között. A történetet az előző fejezet motívumai szövik tovább, és ez alakítja ki az egyes részek láncolatát. A kapcsolódások a gondolkodást vagy beszélgetést imitálják, amikor egy képről, egy névről, egy hangulatról, egy dalról vagy egyáltalán bármiről eszünkbe jut egy másik történet, majd az abban előkerülő elem egy újabbat hív elő. A regény a zárlatban visszakanyarodik oda, ahonnan elindult: a Bibliához.

Ez a technika és az így születő szerkezet nagyon emlékeztet arra, ahogyan a stand up comedy előadói építik fel történeteiket. Ott is az előadás során elhangzó egyik történetről egy másik sztori jut eszébe a megszólalónak, és ez a helyzet Cserna-Szabó megfoghatatlan elbeszélőjével is, aki inkább szerkesztőnek, a történetek összegyűjtőjének tekinthető Az abbéban. Korok, narrátorok, hősök, stílusok, műfajok váltják egymást, a szerkesztő-elbeszélő pedig mintha válogatna ezek között, miközben maga láthatatlanná válik. Ez, ami egyszerre rokonítja Cserna-Szabó regényét a stand up comedyvel, de el is távolítja tőle, bár Bödőcs Tibor mint a kötet borítóján szereplő egyik ajánlás írója szintén erőteljesen behozza az olvasás terébe ezt a népszerű műfajt. De amíg a stand upot művelő egy-két hangon szólal meg egy előadás során, Cserna-Szabó rengeteg tónust, műfajt, stílust, figurát kipróbál. Ezek a váltások, ez a sokszínűség teszik az egyik legváltozatosabb magyar regénnyé Cserna-Szabó művét, és ezek már-már azt bizonyítják, hogy Cserna-Szabó nincs, csak Cserna-Szabók vannak.

Ahogy a Bibiliához, úgy a populáris kultúrához is sok szállal kötődik a regény, legyen szó filmről (Kutyaszorítóban, Derrick) vagy könnyűzenéről (Iron Maiden). De ezek az elemek és utalások nem zárják ki a kultúra szűkebb, kevesek által ismert jelenségeit a fejezetekből. Kosztolányi visszatérő szereplője a történeteknek, sőt egy esetben az alternatív sorsával is találkozhatunk, amikor az író mégsem íróként él Budapesten, hanem egy rossz sebészként. Ez a rész olyan utalásokat tartalmaz, amelyhez igencsak mozgósítanunk kell a Kosztolányiról tanultakat, és nem árt tisztában lennünk a vele kapcsolatos új kutatási eredményekkel (antiszemita és kokainista volt). De illik még ismerni Ottlik Gézát és Hamvas Bélát is, hogy jobban üljenek a poénok. A regény ezen megoldásai teszik Az abbét lefordíthatatlanná, hiszen a nem magyar olvasóknak sajnos nem sokat mond Hamvas, Martinovics, Kosztolányi vagy Ottlik neve. Ebben az értelemben Cserna-Szabó nem olyan mértékben egyetemes szerző, mint Krasznahorkai László vagy Bodor Ádám, akiknek művei ebből adódóan jobban tudnak érvényesülni a Kárpát-medencén túl.

Számos magyar írót szeretettel idéz meg Cserna-Szabó András regénye, akit viszont látványosan gúnyol, az Hamvas Béla. Egyetlen olyan történet sincs Az abbéban, amely pozitív kontextusban idézné meg ezt a vonulatát a magyar irodalomnak. Ez több dolog miatt is furcsa, hiszen az egyes fejezetek között jócskán akadnak olyanok, amelyek metafizikai megalapozottságúak. Látszik, hogy a szerzőtől valójában nem idegen ez a hagyomány, bármennyire is próbálja elhatárolni magát tőle. Emellett a regény építkezése, áramlása, sodrása is emlékeztet a Karneváléra. Úgy tűnik, hogy Cserna-Szabó olyan szerzővel viaskodik, akinek prózapoétikája nagyon hasonlít az övéhez.

Ha megtetszik nekünk Az abbé láncszerű felépítése, könnyen a könyv függőivé válhatunk. Melyik szálat viszi tovább a regény? – kérdezhetjük magunktól, amikor este párnánk mellé helyezzük a kötetet. Cserna-Szabó ugyanis legtöbbször a legizgalmasabb részeknél vágja ketté a sztorikat, amelyek zárlata átkerül a következő részbe. Azt a technikát használja, mint a mai népszerű sorozatok készítői, és ezzel tartja fenn az érdeklődést. A sorozatgeek könnyebben Cserna-geekká válik, mert a szerző vagy a szerkesztő kiválóan élt a szerialitás ezen fogásával. És mint ahogy magyar nézőként lehetőségünk van arra, hogy azonnal letöltsük a sorozat következő epizódját (ha már megjelent vagy netflixes), úgy itt is lehetőségünk van a továbbolvasásra. Aki egyszer már volt bármelyik magyar sorozat megszállottja, az látja, hogy Cserna-Szabó miként épít ezekre az elvonási tünetekre vagy berögződésekre.

De a folytatásos szerkezetet, a rövid fejezeteket nem kizárólag a jelen sorozatdömpingje felől érdemes vizsgálni, mert XIX. századi hagyományokat is megidéz, például a tárcaregényekét. Stendhal folytatásokban jelentette meg regényeit, mint ahogy Jókai is nagyprózáinak tetemes részét. Az abbé is azt a hatást kelti, mintha valaki apróbb tárcanovellákat fésült volna össze. Ezt a tárcás jelleget erősíti a sok aktuális kérdés felvetése (pl. hol van a művészet határa, mit kezdjünk a magyar alkoholizmussal, mi lett volna, ha Lenin megfullad a forradalom előtt?). Az egyes történetek problémaközpontú felépítésük miatt bármely heti- vagy napilap tárcarovatába beférnének, ha ezek a rovatok nem szűntek volna meg.

Az abbé ritkán távolodik el Közép-Európától. Néha Svájcban vagy egy skandináv városban találjuk magunkat, de a Balkán és a cseh területek mellett ennek a regénynek Magyarország a főszereplője. Szereplői azonban tipikus Cserna-Szabó figurák, akiket már a Pusziboltban is megismerhettek a rajongók.

Fontos regény született a magyar irodalomban Az abbéval. Ha a nagyközönség olvasásra vetemedne, könnyen hihetné azt, hogy a kortárs próza neki, tévénézőnek, YouTube-látogatónak, letöltögetőnek készül. A jelenleg körülbelül tizenötezret számláló magyar olvasóközönségnek azonban már azért is érdemes kézbe vennie ezt a könyvet, hogy nevetni tudjon azon, amin néha sírni kellene. Cserna-Szabó enyhíti a fájdalmat, még akkor is, ha az egész világ elpusztul. Az viszont megnyugtató, hogy az apokalipszist egyedül egy magyar lángossütő éli túl. Ha ettől nem kezdünk el reménykedni, akkor semmitől.

Boldog Zoltán

(Megjelent a Tiszatáj 2020. januári számában)

 

Helikon Kiadó

Budapest, 2018

299 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő