02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A színek és formák viadala
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN

Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Olyan három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok, amelyek a szín és a forma viszonyára, az optika és a színérzékelés tudományára hívják fel figyelmünket.

Maurer Dóra mind a hazai, mind a nemzetközi művészeti színtér meghatározó személye. Műveit olyan jeles képzőművészeti intézmények őrzik, mint a bécsi Albertina, a budapesti Ludwig Múzeum- Kortárs Művészeti Múzeum, vagy a Magyar Nemzeti Galéria. Az 1970-es évektől kezdődően rendszeresen állít ki nemzetközi tárlatokon, az utóbbi években munkáival a párizsi Centre Pompidou-ban (Promises of Past 2011) szerepelt. Műalkotásait többek között a new york-i MoMA-ban (Transmisions Art in Eastern Europe and Latin America 1960-1980, 2015), vagy a londoni Tate Modern-ben (Performing for the Camera, 2016) is látni lehetett. Munkásságának jelentőségét jól mutatja, hogy ez utóbbi intézményben Dóra Maurer címen nyílt 2019-ben retrospektív kiállítása, amely még az idén is látogatható, egy ilyen esemény pedig, valljuk be, kevés alkotó életében adatik meg.

Tekintsük hát át Maurer munkásságát, amely több egymástól eltérő szakaszra tagolódik, és főbb jellemzőit.

Ugorjunk hát vissza az időben a kezdetekhez, pontosabban az 1960-as évekig, alkotói pályájának elejéhez. Maurer Dóra pályakezdése groteszk és organikus formákban gazdag fametszetekkel és rézkarcokkal (Melegház, 1963, Pompei sorozat, 1964) indult. Az elfedés, eltakarás és elrejtés motívuma, amely későbbi munkáiban és az IXEK 7-1 geometrikus alakzataiban is látszik, már ezeken a kezdeti munkákon megjelent. Az 1960-as évek közepén azonban szakított az úgynevezett „pszichorealisztikus” rézkarcokkal, képzőművészeti eszköztára pedig kollázsokkal, gyűrésekkel, a rajzokat elfedő rétegekkel bővült ki. Az 1960-as évek végén kezdett konceptuális műveket készíteni, és ebben az időben figyelme a matematikai indíttatású sorozatművek felé fordult. Mágikus négyzeteket, geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai reliefeket (Mennyiségtábla 6 1972) készített, majd az 1970-es évek derekán készült Kvázi-képek sorozata, amely egy geometrikus raszter-rendszer valamely részletét kiemelte, felnagyította, elhelyezte a síkban, majd a térben is (Széria ábra két Kvázi-képpel, 1976). Két sorozata az 1970-es években megkezdett Displacements és a Quasi végül oda vezetett, hogy Maurer Dóra művészete az 1980-as évektől kezdődően egyre inkább a festészet felé tolódott el. Ilyen jellegű projektje volt az 1990-es évek végén megkezdett Overlappings című sorozat grafittal és szénnel készített darabjai, amelyek színes, vonalhálós görbített lapokat ábrázolnak, vagy a Quod Libet 64 (2008) 2015 és Quod Libet 65 2017 című alkotások is.

Maurer Dóra legújabb tárlatán olyan műveit mutatja be, amelyek alapmotívuma a keresztezés. Erre utal a cím (IXEK 7-1), de egyben az alkotó matematikai, rendszeralapú gondolkodására is, amely festészeti programjának fő kiindulópontja.

Az IXEK 7-1 című tárlat munkáin Maurer Dóra alapvető kombinatorikai és matematikai érzéke mutatkozik meg abban, ahogyan a vörös, sárga és kék színmezők sorrendjét megváltoztatja. A geometrizáló testek, téglalapok hol elfedik, eltakarják egymást, hol egymásba folynak, keresztezik egymást. Ennek az elmozdulásnak és mozgatásnak a vizsgálata köré szerveződik Maurer Dóra mediális szempontból igencsak szerteágazó munkássága. Ez a gondolatiság jelenik meg a 1960-as évektől kezdve készített grafikáiban, az 1970-es évek képzőművészeti fotóhasználatában és filmjeiben, és Maurer utóbbi évekbeli festészeti programjában is.

A hat műből álló tárlat mindegyik „ixe” olyan kék, sárga, piros alapszíneket használó görbített lapokból áll, amelyek egymás mögé vannak helyezve különböző sorrendben, így a térbeliség hatását keltik (IXEK 22/1 [Pingvinek – jön] 2019, IXEK 22/2 [Pingvinek- megy] 2020.) Az élénk kolorittal megfestett alakzatok lezáratlanok, hogy aztán az aktív látogató szerepét betöltve mi magunk „fejtsük meg” őket.

Habár csupán néhány alkotást tartogat számunkra ez a kicsiny kamarakiállítás, mégis érdemes bekukkantanunk a Vintage Galéria kiállítóterébe. A kiállított hatrészes sorozat lezáratlanságával arra bíztat minket, hogy merjük továbbgondolni Maurer Dóra koloritban gazdag játékos formáit, amelyek minden bizonnyal szemünk receptorait is izgalomba hozzák.

 Takáts Fábián

 

Maurer Dóra: IXEK 7-1

Vintage Galéria, Budapest

2020. 11. 24 – 2021. 01. 15.

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő