06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Lajtos Nóra: Józsi adventje
2020.12.12 - tiszatáj

A második emeleti 3-as számú kórterem lakójánál, Józsinál örök advent van. Még rövidnadrágban és nike-s pólóban került az osztályra, valamikor augusztus éjjel, amikor a hatodik emeleti szemészet ablakpárkányáról kellett leszedni. Két hetet töltött a zárton, azóta a rehab részlegen gyógyul. Pontosabban: várja a gyógyulását. Akárcsak most, adventkor, amikor várjuk, hogy megszülessen bennünk is a csoda. A lábánál lévő ágyrácsokon keresztül a tér feldarabolódik: négy egyenlő részre oszlik. Így, karácsony felé közeledve úgy érzékeli, mintha csak egy-egy adventi gyertya világítaná meg a kórterem csempefényű világát. Az első rácslyukon a szemben lévő szobatársa, Csabesz Bibliájára esik a tekintete. Csabesz hisz a túlvilágban, hisz a Messijásban.

Józsiban egyelőre a kemény önvizsgálat kap hangsúlyt, ami már végül is a hit előszobája. Hogy a felesége és a három gyermeke mit érezhetett tavaly télen, amikor kapták a telefont, hogy a víztoronyban találtak rá ájultan december 2-án estefelé. A kiérkező mentősök szerint egy fél órája volt még hátra, és teljesen kihűl. Hogy az apját miért nem látogatta meg többször a kórházban, amíg még nem volt látogatási tilalom. A stroke-ot kapott öreg, igaz, már nem ismerte meg a fiát, azt hitte, a veje, pedig nem is volt lánya. A lányát várta mindig, s ebből Józsinak elege lett. Meg kellett volna bocsájtanom neki, hiszen beteg volt, de most már késő bánat ez is. Az öreg nagypénteken elaludt, s álmában érte a halál. A hit gyertyájának viaszcseppjei, hogy majd egyszer még találkozni fognak, s bocsánatot kérhet tőle, teljesen rácsorogtak Józsi könnytől kigyulladt szemeire.

A második és harmadik ágyrács közé a remény madara fészkelt. Égő, behunyt szemei alatt egy második találkozás reménye pislákolt benne, amelyben fagyhalál áldozatú anyját látja majd meg. Próbált erősen összpontosítani az arcára, de nem tudta felidézni. Igyekezett ezért gyermekkori emlékeire visszagondolni. A nagyapja két lovára, Bandira és Csibészre, akit segített patkolni az udvarukon, merthogy együtt éltek egy ikerházban a szülők, unokák, nagyszülők. A nagyanyja gobelinjeire, ahogyan minden egyes öltéssel közelebb varrta magát a halálhoz. S az anyjára, amint minden hangversenyen az első sorban izgult érte, hogy csellójából a legszebb hangokat csalogassa elő. Mindig ránézett az anyjára, ő volt a kabalája, szerencsét hozója. Most mintha felderengett benne a remény lila fényében az anyja arca, az ő fekete gombszemeivel.

Öröme rózsaszín fénysugárba öltöztette a kórtermet, amint a harmadik ágyrács lyukánál a saját, a takaró alól kikandikáló lábfejét látta meg. Eszébe jutott ugyanis egy volt szobatársa, Tibi, akinek tőből amputálták a jobb lábát. Máskor is látott már ilyen sérültet, testi fogyatékost az utcán, de így együtt élni hetekig egy féllábúval, ez eléggé megviselte. Rágondolva adott most hálát valahol legbelül, és öröm töltötte el, hogy neki vannak lábai, amellyel oda mehet, ahová csak akar. Örömkönnyeivel küszködött éppen, amikor szólt az egyik nővér, hogy látogatója érkezett. Bélelt papucsába belebújva kicsoszogott az ebédlőbe: a felesége látogatta meg. A három gráciája, a kislányai még nem voltak abban a korban, hogy bemehettek volna az apjukhoz, de készítettek egy betlehemi jászolt, a Szűzzel és a Kisdeddel.

Egy fehér papírra ragasztott betlehem volt, zsírkrétával kiszínezett alakokkal. Amikor bement a szobájába, előbb a kórházi kisasztalára tette, de ott alig fért el. Kitalálta, hogy az ágyvégi ágyrácsokhoz ragasztja. Zsazsa nővér hozott is egy ragtapaszt. Igaz, nem volt valami esztétikus megoldás, de ott legalább mindig láthatta Józsi a kis rajzot. Öröme határtalanná vált. Csabesz is odament megszemlélni a kis rajzot. Az ott a Messijás, Józsi, látod? Mária öröme, a Kisded a jászolban. A mi betegségünk jászolában, ahonnan majd felcseperedik a Messijás, és megvált bennünket a szeretet apostolaként.

De ez már a negyedik gyertya története, amire még egy hetet kell várni. És Józsi várt. Csabesz várt. A kórterem ágyrácsai vártak. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van: a szeretet lángja meleget ad. Józsinak hirtelen melege lett. És megfényesíti az emlékeket. Józsi szemeire nem jött aznap álom. Forgolódott, majd felült az ágyában. Virrasztott. A hétfő reggeli vizitig.

(A novella folytatása karácsonykor az Irodalmi Jelenben fog megjelenni.)


Címke: , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)