04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Mikor a kemény anyagok lágy formát öltenek
2020.12.04 - tiszatáj

GONDOLATOK BARTHA ÁGNES ZOMÁNC-ÖTVÖS-ÉKSZER MŰVÉSZETÉRŐL

A görögök a mű megvalósításának folyamatát is szellemi teljesítménynek tartották, Ferenczy Noémi szerint pedig: „minden mű visszaadja, sugározza azt az érzést, amivel csinálódott.” Nos, Bartha Ágnes munkáiban épp ez az alkotói extázis manifesztálódik. Az önfeledt játék, az anyagok sikeres megszelídítésének öröme ott ragyog minden munkáján. Ám az alkotó tudja: kiváló mesterségbeli tudás kell ahhoz, hogy az álom, a gondolat az anyagban megszólaljon. Engedelmességre bírni az anyagokat pedig csak az képes, aki tiszteli azok törvényeit. S mintha a művész maga is hordozná a számára kedves matériák – nemesfém, féldrágakő, üvegplexi – tulajdonságait: kemény, nehezen hajlítható, ugyanakkor érzékeny és törékeny személyiség.

Bartha Ágnes művészete olyan, mint a polihisztorok szellemi reflektorfénye, több irányba is pásztázik s a kiválasztott területek mindegyikén a teljességet igyekszik megragyogtatni. Olyan művész, aki több műfajt is művel, egyiket sem rendelve alá a másiknak, zománc-ötvös művészeti produktumai mellett művészetfilozófiai írásai is figyelemre méltók. 1965 óta állít ki rendszeresen, Engelsz Józsefet tekinti mesterének és sokszor ismételt párizsi tanulmányútjait tartja legfontosabb művészformáló iskolájának. Számos itthoni és külföldi kiállítás és megvalósult alkotás fémjelzi munkálkodását, a Széchenyi Művészeti Akadémia nemrég vette föl tagjai közé.

Nagy kérdés: a zománc művészetben hol végződik az iparművészet és hol kezdődik a képzőművészet? Nos, Bartha Ágnes munkálkodásában nincsenek ilyen határok. A különböző alkotói kategóriák nála váltakozva és párhuzamosan vannak jelen. Rekesz-, és fedőzománc képei, reliefjei szimbolikus gondolat-üzeneteket hordoznak, ékszerei pedig – mint „alkalmazott műtárgyak” – a szépség és a funkcionalitás szerves összetartozását reprezentálják.

 

 

A művész a képi ábrázolás mestere – erről tanúskodik egyik kiemelkedő alkotása, a Pannonhalmi Apátság alapításának 1000 éves évfordulójára készült triptichon. Az ünnepélyességgel átitatott szakrális kompozíció tekintélyes méretével (200×180 cm) ritkaságnak számít a miniatűr felületekre szakosodott rekeszzománc műfajában. Monumentalitását illetően akár a velencei Szent Márk bazilika Palla d’Oro-jához is hasonlítható. Igaz, Bartha jubileumi művét nem jellemzi a bizánci előadásmód szigorú szabályossága, a képet inkább a középkori bencés idők áhítata lengi át, miközben későbbi történeti stílusok jegyeit is rendre föllelhetjük rajta. A művész a fő témát trecentói perspektívába helyezte, az apátság épületének ma is látható architektúrája mellé a néhai gótikus bazilika kubaturáját is megidézte. A Giotto-i (ég, menny, föld) tagolású képmezőkben a kora reneszánsz szelíd statikája mellett a barokk dinamikája is megjelenik. A „szárnyas oltár ” tábláin embercsoportok tömegelnek, egyházfik és lovas katonák hömpölyögnek, köztük, mint felvigyázó őralak ott áll Benedek is a hollóval, és Márton a libával, a két szent mintha egy középkori kódex iniciáléjából lépett volna elénk. A tabló magán hordozza ezer év művészetének formajegyeit, s e történeti eklektikát nagyon is harmonikus korszerű egységben mutatja fel az alkotó.

Egy nemrég készült mű-együttes, A kert épp ellenkezője az emelkedettséget sugárzó pannonhalmi zománcképnek. Ez a pogány életörömtől duzzadó, panteizmusban fogant, kilenc fejezetes képregény a természet szépségét ünnepli harsány, paradicsomi dekorativitással. A méretes vörösréz táblákon növények, virágok, madarak, gyümölcsök pompáznak. Ezeket szemlélve római mozaikok, tárgy-gazdag manierista csendéletek juthatnak eszünkbe, de Lesznai Anna kanyargós szecessziója is felvillanhat előttünk. A transzparens máz alól vörösréz rekesz-rajzolatok kukucskálnak elő, a rekeszekben pedig festői komplementerek ragyognak. Telített színek orgiája tombol a sorozat tábláin. Ezek amúgy egy kísérlet példányai, alkotójuk különleges technikával készíti „épített zománcait”, e finom plasztikájú reliefeket.

A művész fedőzománccal is szívesen dolgozik, az ilyen munkáit sokszor piktogramszerű kifejezésforma jellemzi. Egyik sorozatának darabjain jelszerű formák, mint lidércek táncolnak, egy másikon székformákat láthatunk játékos helyzetekben, és számos alkotáson láthatjuk, amint geometrikus elemek kapcsolódnak absztrakt formációba. A képi igényű alkotások mellett a művész használati tárgyakat is készít rézillatú műhelyében: órákat, tükröket, kegytárgyakat, és a nagyközönség által igen kedvelt ékszereket.

 

 

Bartha Ágnes alkotásainak tárházában előkelő helyet foglalnak el az ékszerek, melyek különböző anyagok egymásba simuló szerelméből születnek. A művész évtizedek óta él szimbiózisban a számára kedves természetes anyagokkal, nemesfémekkel, féldrágakövekkel, de a modern kor egyik ipari termékében, az üvegplexiben is kiválóan formázható alapanyagra lelt.

Az alkotó keze nyomán kemény anyagok szervesülnek lágy formákká, miközben a féldrágakő és a nemesfém, kultikus erőkkel tölti fel egymást. Régészeti leletek távoli rokonai ezek a darabok. A függők cseppszerű formáiban organikus báj lakozik, a művész ezek készítésekor mintha az anyag természetes szépségét ünnepelné. De ennek a fordítottja is igaz: előfordul, hogy az ékkő csupán kiegészítője egy-egy izgalmas ezüst-formának, a hegyi kristály, a rózsakvarc, a jáspis vagy a labradorit afféle hab a tortán. A láncok, karkötők egyéniségek. Egyediek, soha meg nem ismételtek. (Úgy sejtem, kissé fájdalmas lehet a művész számára a fülbevalók másodpéldányát leklónozni.) Az ékszerek testbarátok, a bőr szívesen érintkezik simára csiszolt selymes felületükkel.

A művész évtizedek óta használ üvegplexit, e korszerű anyagból készült ékszerek vállaltan dekoratívak, ám korántsem csecsebecsék. Inkább nevezhetjük ezeket testen hordható kisplasztikáknak, kockák, gömbök, gúlák, kúpok egymásba szervesült forma-variánsainak, egymást metsző síkidomok térbe mozduló kompozícióinak. Különösen izgalmas az a fény által megszólaltatott „színjáték”: amit az áttetsző plexi színeinek egymásba hatolásával, „keverésével” ér el az alkotó. De érdekes az esztergált felületek textúrájának váltakoztatása is: a csillogó és a matt felületek kontextusa. A víztiszta üvegplexit cirkóniával, ezüsttel ötvözni: afféle házasítási bravúr, szögecseket díszítő motívummá előléptetni: szellemes pragmatizmus.

 

 

Ha az ékszerek formakombinációi nagy méretben készülnének, mindegyiket kiállíthatnánk önálló plasztikaként. Mondjuk, ilyen műcímekkel: Egymásba futó formák, A kör kúposodása, Párhuzamosok versenyfutása, Csúcsok triptichonja, Démonok ezüstben, Görbület szonáta, Propeller-dal, A kékmadár tekintete, Az Éjkirálynő álma. Az ékszerek persze tudják a dolgukat, nem kívánnak kilépni szerepkörükből, megelégednek a használható műtárgy szerepkörével, és akár más műfaj kiegészítőjeként is kiválóan működnek. A művész évtizedek óta társítja őket Bein Klára textilművész által tervezett ruhákhoz. Az összegombolók, kitűzők, brossok gyönyörűen muzsikálnak együtt a ruhákkal.

A művésznek idén több kiállítása is elmaradt, illetve a vírushelyzet miatt online-bemutatóvá változott. De Bartha Ágnest semmi nem tántoríthatja el a munkától, egész életében töretlen kedvvel dolgozott. Íme, néhány sor vallomásából:

„Utamról, amelyet önként járok, belső parancsra soha, semmilyen nehezített körülmények között sem léptem le. A legerősebb bennem kötődésem a munkámhoz, igényem a szabadságra, hajlamom az őszinteségre és vágyam a tökéletességre. Számomra a munkám létforma, a lét egyetlen, boldogító formája.”

Pacsika Emília

 

 


Címke: , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő