04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

A rendszeresség és a szakmai kölcsönhatás a továbblépés záloga…
2020.11.28 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

 

A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

 

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL

Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas író, műfordító, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője. Kreatív írást 1995 óta tanít az ELTE BTK-n, előadott többek között a budapesti Médiaintézetben, a Magyar Íróakadémián és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikációs Intézetében. A Budapesti Metropolitan Egyetem írásművészet továbbképzési szakának alapító vezetője volt. A Parnasszus írócsoportjának a mai napig havonta tart csoportos műhelyfoglalkozásokat.

– Az egyetemi oktatásban oktatóként hány ember vett részt a teljes folyamatban? Ők milyen szerepet töltöttek be? Kiválasztásuk milyen szempontrendszer alapján történt?

– A tanszakvezető személye mellett az egyes szakterületek felelősei voltak a képzés állandó szereplői, ez kurzusonként 5 főt jelentett. A félévente változó meghívott előadók száma a teljes kurzus alatt 10 fő volt.

– Milyen formában valósult meg a képzés?

– A képzési idő 2 félév, 2×100 óra 54 kredit megszerzésével. A képzések szombatonként reggel 9 és 16 óra között folytak csoportos formában, de hetente változó egyéni felkészülés, handout, referátum beiktatásával. Az elméleti és gyakorlati oktatás aránya az első félévben 60-40, a második félévben 40-60 volt.

– Milyen akkreditációt adott a kurzus a végzett hallgatóknak?

– Az írásművészet (vagy közkeletű nevén) kreatív írás szakirányú továbbképzési szak általam részletesen kidolgozott, illetve a rektori konferencia által elfogadott és bevezetett képzési és kimeneti követelményrendszert állított fel, amelynek végpontja a kétéves oktatási periódus végén tett sikeres záróvizsga és a megvédett szakdolgozat alapján a vizsgabizottság másoddiplomás oklevelet állított ki a végzett hallgató számára. A szakirányú továbbképzés képzési területe társadalomtudomány szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése „szépíró” (belle lettrist). A szakirányú képzésre bármely alapszakot végzett szakember jelentkezhetett, aki oklevelét a jelentkezést megelőzően szerezte.

– Kérem, mutassa be a Parnasszus tehetséggondozó műhelyének közösségét!

– A Parnasszus költészeti folyóirat 1995 októberében alakult, ez 2000-ben kiegészült a könyvkiadói tevékenységgel. Az alapítólevélben megfogalmazott elvek alapján a folyóirat és könyvkiadó vállalt célja a pályakezdő fiatal alkotók fórumhoz juttatása, ami a publikálás mellett felolvasó esteken, irodalmi fesztiválokon való megméretést is jelent. 2002 óta nyári tehetséggondozó táborokat szerveztünk előbb éveken át Egerben az Eszterházy Főiskola kampuszában, majd Szentendrén, végül Balatonszárszón és a fővárosban, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében. A legtehetségesebb pályakezdő fiatalok megkapták a lehetőséget, hogy tehetségüket önálló kötetben is megmutassák: 20 év alatt több mint 100 első kötetes költő, műfordító és kritikus/tanulmányíró jutott ily módon kötethez.

– Mennyiben különbözik, illetve mik az azonosságok egy ilyen jellegű műhely és a kreatív írás kurzusok között?

– Az alapvető különbség az, hogy az egyetem akkreditációt ad, és rendszeres elfoglaltságot jelent év közben is. Míg a folyóirat alkotói közössége elsősorban a lapszámbemutatók kapcsán, illetve a nyári időszakban gyűlik össze hosszabb időre.

– A hallgatók kiválasztásánál milyen szempontok érvényesültek? Mely korosztály volt a legjellemzőbb, milyen iskolai előtanulmányokkal, s milyen irodalmi előélettel, tapasztalattal rendelkeztek a résztvevők mindkét forma esetén?

– A tapasztalatok alapján a legfiatalabbak (14-24 éves) és az előrelépni akaró, szakmai megerősítésre váró idősebb korosztály (50-65 éves) korosztály érdeklődik leginkább az egyetemi, illetve a folyóirat által meghirdetett szakmai kurzusok, szemináriumok iránt. Jellemző az is, hogy az irodalmi színtérre belépni akarók, illetve a szakmai elfogadtatásra, elismerésre vágyó idősebbek jelentkeznek.

– Mennyire volt jellemző az eddigi tanulócsoportokban a fluktuáció; mi lehetett ennek az oka?

– Az én gyakorlatomban meglepő módon alacsony a fluktuáció; többen 8-10 éve hozzám járnak, és az sem ritka, hogy aki az egyetemen hozzám járt, a Parnasszus írócsoportjainak egyikében velünk folytatja a munkát. A fluktuáció szociálpszichológiai okai általában ugyanazok: az élethelyzetben történt változások (költözés, anyagi gond, betegség stb.) kihatnak a csoportos részvételre. Ugyanakkor az emberekben megerősödött a valahová tartozás vágya, szeretnek egy jól működő csoport, műhely tagja lenni.

– Hogy értékeli a sikerét a végzett hallgatók részéről? Van-e valamiféle nyomon követés a pályájuk alakulása folyamán, esetleg tartósabb együttműködések valósultak-e meg?

– A Parnasszus írócsoportjai számára minden hónapban tartok csoportos műhelyfoglalkozást, a legrégibb tanítványok 10 éve hozzám járnak, a legfiatalabbak is 1-2 éve. Örömmel tapasztalom, hogy az egyetemen végzett hallgatók mintegy harmada, negyede csatlakozni kíván valamelyik írócsoportomhoz, és ebben a körben kívánja folytatni a közös munkát.

– Hogy látja, lehetséges-e, illetve szükséges-e hatékonyabb tehetségazonosítási, tehetséggondozási rendszer kiépítése? Mit gondol, ez kinek (kiknek) lenne a feladata, s milyen konkrét dolgoknak kellene ehhez megvalósulni?

– A tehetség hosszabb távon szinte mindig megtalálja a maga útját és irányát. A rendszeresség és a szakmai kölcsönhatás a továbblépés záloga, azaz segíteni kell abban, hogy pontosan körvonalazható, kidolgozott szakmai ismérvek alapján maga is felismerje a továbblépés poétikai-tematikai irányait, ismerje a szakmai trendeket, tisztában legyen a hagyományokkal, és rendszeresen kapjon feladatokat. A kreatív írás képzés Magyarországon gyerekcipőben jár, alig néhány egyetemen oktatják, az írószervezetek szintén nem jeleskednek ennek rendszerszintű oktatásával. A kreatív írás vagy írásművészet oktatás egyik legfontosabb eleme, hogy a hallgatók kapjanak „papírt” arról, hogy elvégeztek egy komoly, szakmailag megalapozott és átgondolt kurzust, amelyet elméleti és gyakorlati síkon is tudnak kamatoztatni a későbbiekben.

Pánczél András


Címke: , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő