04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Balladák feltérképezetlen területekről
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL

A Törzsasztal Műhely, kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét, november elején tartotta meg az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről.

– A kötet három mottóval kezdődik, mind valamiképpen a múltat, az elmúlást, a korábbi korokat sűríti magába, viszont a kötet verseiben inkább kortárs helyzetek rajzolódnak ki. Milyen viszonyban vannak a mottók a Balladáskönyv szövegeivel?

– A mottók Rakovszky Zsuzsától, Arany Jánostól és idősebb Pál Sándortól származnak, és mindegyik valamiképpen a múltra, az eltűnt időre, az elmúltak valódiságára reflektál. Ha a versekből kirajzolódó történések, eseményfoszlányok kortárs helyzeteknek is tűnhetnek, mindig van bizonyos distancia, meg aztán kérdés az is, „kortárs helyzetnek” minősül-e még egy kilencvenes évekbeli történet? A szövegekben szereplő rekvizitumok szerintem inkább letűnt korokéi, még ha találkozni is velük itt-ott.

Bemégy a nagyszülők házába, és nézegeted a tárgyakat.

– Az első vers A falba épített asszony balladája címet viseli, és utalásaival Kőmíves Kelemen balladáját idézi fel, vagyis az olvasói elvárás népi (vagy a mottó miatt Arany) balladák kortárs megközelítéseként kezdi értelmezni a kötetet. Miért éppen ezt a verset választottad nyitószövegnek? Milyen viszonya van a kötet verseinek a hagyományos balladákhoz?

– A különféle balladáskönyvek, magyar népballadákat összegyűjtő kötetek általában típusonként közlik a szövegeket, variánsokkal együtt; különféle csoportok vannak, és az általam forgatott, ilyen jellegű könyvek szinte kivétel nélkül a falba épített asszony-tematikával nyitottak, a Kőműves Kelemen-ballada szövegváltozatai sorjáztak, így valahogy evidens volt, hogy a saját variánsommal nyissam a kötetet. A kötet versei esetenként megidézik, átírják, szétírják, linkelik a hagyományos balladákat, de nem folyamatosan, és bízom benne, hogy nem erre az egy kulcsra jár a könyv. Nem bírt volna túlságosan nagy téttel, ha fogok egy magyar népballadagyűjteményt és szépen átírogatom a szövegeket.

 

 

– A kötet minden versének címében szerepel a ballada szó, viszont néhánynál balladatöredékként jelenik meg. Mi is pontosan a balladatöredék, miben másak ezek a szövegek a balladáidhoz képest?

– Úgy terveztem, hogy ezek a töredékek egyrészt megálljanak önmagukban is (nem függetlenül persze a romantika töredékkultuszától), másrészt az volt az elképzelésem, hogy egy-egy ilyen kis szövegrész, néha pársoros, néha hosszabb egység valójában tényleg töredék, szövegtöredék, ballada-lelet: teljes, imaginárius balladák megmaradt foszlányai, azaz mindegyik mögött felsejlik jó esetben egy egész ballada.

– A doktori képzés során líra antológiák kutatásával foglalkoztál. A tudományos munka hogyan hatott rád akár a Balladáskönyv, akár a korábbi köteteid írása során? Érzed valamilyen hatását a régebbi vagy az új szövegeidben?

– Nem hiszek abban, amikor költő/író-irodalomtörténészek rigorózusan és tüntetően szétválasztják a kétféle érdeklődésüket, nem gondolom, hogy ez így működik, vagy ha igen, az szörnyűségesen disszociatív állapot lehet. Nálam talán mindkettőnek a nem olyan távoli múltban való kutakodáshoz, a kincskereséshez van köze.

Elfeledett költők a szocializmusban, elfeledett történeteink, életeink az elmúlt 50-100 évben: mindkettő terra incognita.

Ugyanakkor közvetlen, szövegszerű hatásokról nem igazán tudok beszámolni, pedig biztos vannak, de nem érdeklem annyira saját magam, hogy ezt számontartsam.

– Min dolgozol most? Gondolkozol esetleg prózában?

– Elbeszéléseken dolgozom jelenleg, jó pár már meg is jelent folyóiratokban.

Borbíró Aletta

 

  
 
Fotó: Fakan Csaba / Instagram


Címke: , , , , , , ,

2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő