Tiszatájonline | 2020. november 19.

„Egy lélek sincs a tájain […] csupa lélek mégis”

NÁTYI RÓBERT MONOGRÁFIÁJA ENDRE BÉLÁRÓL
Pazar kiállítású kötettel emlékezett meg Endre Béláról, az alföldi iskola egyik legnagyobb hatású festőművészéről Nátyi Róbert művészettörténész. A könyv a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiadásában jelent meg, Endre Béla Tündérmesék koloritja című 2018-as gyűjteményes kiállításához kapcsolódva… – ANNUS GÁBOR AJÁNLÓJA

NÁTYI RÓBERT MONOGRÁFIÁJA ENDRE BÉLÁRÓL

Pazar kiállítású kötettel emlékezett meg Endre Béláról, az alföldi iskola egyik legnagyobb hatású festőművészéről Nátyi Róbert művészettörténész. A könyv a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiadásában jelent meg, Endre Béla Tündérmesék koloritja című 2018-as gyűjteményes kiállításához kapcsolódva.

Endre Bélánál talán az alföldi iskola egy festője sem kötődött jobban ehhez a tájhoz. Szegeden született 1870. november 19-én, éppen 150 éve, a város egyik legismertebb épületében, az ún. Fekete-házban, melyet nagyapja, Mayer Ferdinánd építtetett. Franciaországi és olaszországi útjai után Hódmezővásárhelyen telepedett le. Minden nyáron – 18 éven át – a közeli Mártélyon festette a hagyományos alföldi iskolától egészen a posztimpresszionizmusig terjedő életművét. A Művészek Majolika és Agyagipari Telepének megalapításával és a majolikagyártáshoz kapcsolódó ipari formatervezési munkásságával Hódmezővásárhely iparának fejlődéséhez is hozzájárult.

Nátyi Róbert könyvének, melyet egyszerre tanulmánykötetnek és művészeti albumnak is nevezhetünk, legnagyobb érdeme, hogy érezhetően többéves kutatói munkán alapszik; nemcsak művészettörténeti szempontból elemzi Endre Béla munkásságát, hanem a művész levelezését, önéletrajzi jellegű szövegeit, korabeli híradásokat is beépítve könyvébe mutatja be ezt a páratlan életutat, nemcsak a festőt, hanem az iparművészt is. Ezzel a monográfiával a szerző bebizonyítja, hogy Endre Béla helye egyértelműen ott van a modern magyar festészet élvonalában.

Mert Endre Béla – sajnos nem egyedül – a mára szinte elfeledett alkotók sorába került. Hogy ez mennyire méltatlan helyzet, mutatja az első tanulmány is, melyből kirajzolódik egy tehetséges, európai műveltségű festő képe, aki – a korabeli visszaemlékezések szerint is – halkszavú, visszahúzódó alkat, aki végig az impulzívabb, ismertebb Tornyai árnyékában marad. Tartózkodó természete, szigorú önkritikája miatt egyéni kiállításai is alig vannak.

Az utókor is nehezen figyelt fel Endre Bélára, holott életműve a korai Munkácsy-hatást mutató életképektől az az intenzív szimbolizmusig terjed. Ahogyan Endre temetési beszédében Juhász Gyula mondta: „Endre Béla is szentképeket fest […] Egy lélek sincs a tájain, az interieurjeiben; csupa lélek mégis. Líra. Sunt lachrimae rerum”.

Szerencsére fennmaradt életműve jelentős részét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi, így Nátyi Róbert művészettörténész szó szerint testközelből ismerheti Endre Béla világát, amit az olvasó is érezhet, ha akár csak végiglapozza a kötetet. De nemcsak lapozni, hanem végigolvasni is izgalmas a könyvet, amely egy kultúrtörténeti utazásregényként is befogadható.

A fejezetek sora végigveszi a festő életútját, de nemcsak művészi tanulmányait, fejlődését, hanem a kortárs szellemi élethez való kapcsolódását (például Juhász Gyula vagy Barcsay Jenő barátságát) is bemutatja, s ezen keresztül egy sajátosan érdekes metszetet kapunk a századelő történéseiről, kulturális viszonyairól is.

Már a kötet első felében is gazdag képanyagot találunk az írások illusztrációjaként, haladva a művészi kezdetektől, a külföldi tanulmányutakon, a festő útkeresésein át egészen Endre Béla iparművészeti munkásságáig. A kötet második felében a szerző témánként dolgozza fel a Endre festészeti munkásságát, külön mutatva be tájképfestészetét (ezen belül a Tiszáról, erdőkről, árterekről festett képeit), enteriőrjeit és csendéletfestészetét. Ebben a részben különösen impozáns képanyagot találunk, mind mennyiségben, mind – művészeti albumnál nem mellékesen – nyomdatechnikailag kifogástalan minőségben egyaránt. A képek között izgalmas művészettörténeti tárlatvezetést is kapunk egy-egy témakörhöz kapcsolódóan.

A filológiai érdeklődésűek is elégedettek lehetnek a művel, mert a kötet végén – a jegyzetek után – részletes képjegyzéket, irodalomjegyzéket és Endre Béla írásainak teljes bibliográfiáját is megtalálhatjuk.

Szerencsére nem is egyedülálló vállalkozás ez a kötet a Tornyai János Múzeum részéről, hanem a Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotókat bemutató albumok (Németh József, Szalay Ferenc, Tornyai János) sorába illeszkedik.

Hatalmas a kötet, hatalmas a munka, mely mögötte áll. De így egy olyan monográfia született, melyet nemcsak a festészet, nemcsak az alföldi iskola, nemcsak Endre Béla iránt érdeklődők forgathatnak, hanem – tanulmányok esetén talán meglepő ezt mondani – bárki számára izgalmas és szép olvasmány lehet Nátyi Róbert könyve, amely végre oda emeli Endre Béla festészetét, ahová tartozik, a legnagyobbak közé.

Annus Gábor

(Reprodukciók: Dömötör Mihály)

Cím: Endre Béla (1870–1928)
Szerző: Dr. Nátyi Róbert
Szerkesztő: Dr. Nagy Imre
Kiadó: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Oldalszám: 288 oldal
Megjelenés: 2018
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás kötés
ISBN: 978-963-7379-58-1
Ár: 4000,- Ft