04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

„Egy lélek sincs a tájain […] csupa lélek mégis”
2020.11.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT MONOGRÁFIÁJA ENDRE BÉLÁRÓL

Pazar kiállítású kötettel emlékezett meg Endre Béláról, az alföldi iskola egyik legnagyobb hatású festőművészéről Nátyi Róbert művészettörténész. A könyv a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiadásában jelent meg, Endre Béla Tündérmesék koloritja című 2018-as gyűjteményes kiállításához kapcsolódva.

Endre Bélánál talán az alföldi iskola egy festője sem kötődött jobban ehhez a tájhoz. Szegeden született 1870. november 19-én, éppen 150 éve, a város egyik legismertebb épületében, az ún. Fekete-házban, melyet nagyapja, Mayer Ferdinánd építtetett. Franciaországi és olaszországi útjai után Hódmezővásárhelyen telepedett le. Minden nyáron – 18 éven át – a közeli Mártélyon festette a hagyományos alföldi iskolától egészen a posztimpresszionizmusig terjedő életművét. A Művészek Majolika és Agyagipari Telepének megalapításával és a majolikagyártáshoz kapcsolódó ipari formatervezési munkásságával Hódmezővásárhely iparának fejlődéséhez is hozzájárult.

Nátyi Róbert könyvének, melyet egyszerre tanulmánykötetnek és művészeti albumnak is nevezhetünk, legnagyobb érdeme, hogy érezhetően többéves kutatói munkán alapszik; nemcsak művészettörténeti szempontból elemzi Endre Béla munkásságát, hanem a művész levelezését, önéletrajzi jellegű szövegeit, korabeli híradásokat is beépítve könyvébe mutatja be ezt a páratlan életutat, nemcsak a festőt, hanem az iparművészt is. Ezzel a monográfiával a szerző bebizonyítja, hogy Endre Béla helye egyértelműen ott van a modern magyar festészet élvonalában.

 

 

Mert Endre Béla – sajnos nem egyedül – a mára szinte elfeledett alkotók sorába került. Hogy ez mennyire méltatlan helyzet, mutatja az első tanulmány is, melyből kirajzolódik egy tehetséges, európai műveltségű festő képe, aki – a korabeli visszaemlékezések szerint is – halkszavú, visszahúzódó alkat, aki végig az impulzívabb, ismertebb Tornyai árnyékában marad. Tartózkodó természete, szigorú önkritikája miatt egyéni kiállításai is alig vannak.

Az utókor is nehezen figyelt fel Endre Bélára, holott életműve a korai Munkácsy-hatást mutató életképektől az az intenzív szimbolizmusig terjed. Ahogyan Endre temetési beszédében Juhász Gyula mondta: „Endre Béla is szentképeket fest […] Egy lélek sincs a tájain, az interieurjeiben; csupa lélek mégis. Líra. Sunt lachrimae rerum”.

Szerencsére fennmaradt életműve jelentős részét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi, így Nátyi Róbert művészettörténész szó szerint testközelből ismerheti Endre Béla világát, amit az olvasó is érezhet, ha akár csak végiglapozza a kötetet. De nemcsak lapozni, hanem végigolvasni is izgalmas a könyvet, amely egy kultúrtörténeti utazásregényként is befogadható.

A fejezetek sora végigveszi a festő életútját, de nemcsak művészi tanulmányait, fejlődését, hanem a kortárs szellemi élethez való kapcsolódását (például Juhász Gyula vagy Barcsay Jenő barátságát) is bemutatja, s ezen keresztül egy sajátosan érdekes metszetet kapunk a századelő történéseiről, kulturális viszonyairól is.

 

 

Már a kötet első felében is gazdag képanyagot találunk az írások illusztrációjaként, haladva a művészi kezdetektől, a külföldi tanulmányutakon, a festő útkeresésein át egészen Endre Béla iparművészeti munkásságáig. A kötet második felében a szerző témánként dolgozza fel a Endre festészeti munkásságát, külön mutatva be tájképfestészetét (ezen belül a Tiszáról, erdőkről, árterekről festett képeit), enteriőrjeit és csendéletfestészetét. Ebben a részben különösen impozáns képanyagot találunk, mind mennyiségben, mind – művészeti albumnál nem mellékesen – nyomdatechnikailag kifogástalan minőségben egyaránt. A képek között izgalmas művészettörténeti tárlatvezetést is kapunk egy-egy témakörhöz kapcsolódóan.

A filológiai érdeklődésűek is elégedettek lehetnek a művel, mert a kötet végén – a jegyzetek után – részletes képjegyzéket, irodalomjegyzéket és Endre Béla írásainak teljes bibliográfiáját is megtalálhatjuk.

Szerencsére nem is egyedülálló vállalkozás ez a kötet a Tornyai János Múzeum részéről, hanem a Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotókat bemutató albumok (Németh József, Szalay Ferenc, Tornyai János) sorába illeszkedik.

Hatalmas a kötet, hatalmas a munka, mely mögötte áll. De így egy olyan monográfia született, melyet nemcsak a festészet, nemcsak az alföldi iskola, nemcsak Endre Béla iránt érdeklődők forgathatnak, hanem – tanulmányok esetén talán meglepő ezt mondani – bárki számára izgalmas és szép olvasmány lehet Nátyi Róbert könyve, amely végre oda emeli Endre Béla festészetét, ahová tartozik, a legnagyobbak közé.

Annus Gábor

 

(Reprodukciók: Dömötör Mihály)

 

Cím: Endre Béla (1870–1928)
Szerző: Dr. Nátyi Róbert
Szerkesztő: Dr. Nagy Imre
Kiadó: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Oldalszám: 288 oldal
Megjelenés: 2018
Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás kötés
ISBN: 978-963-7379-58-1
Ár: 4000,- Ft

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő