04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„Nem tud az szétesni, ami sosem volt egész”
2020.11.01 - tiszatáj

PÁL SÁNDOR ATTILA: BALLADÁSKÖNYV

Pál Sándor Attila nyitott műfajként kezeli a balladát, nem tartja kötelezőnek a sorok vagy versszakok refrénesítését, a balladai homály megteremtését, a szerelem témája köré szövését, szóval semmit abból, amit a műfaj elnevezése elsőre fölidéz bennünk, kivéve az epika és a líra elegyítését a költői megszólalás során. Esetében esemény, magatartás, élmény, személyes és társadalmi történés belefér ebbe a tágas műfajba, másképpen fogalmazva, bármiről lehet a ballada belső formája, a költői tónus és alkotói szándék nyomán balladát írni a külső forma, pl. versmérték és strófaszerkezet szabad kezelése mellett. Nála ez utóbbi nem a hagyományos nép- vagy műballada sajátosságainak teljes elhagyását, hanem egyfajta átértelmezését jelenti.

A Balladáskönyvnek három mottója is van, a harmadik, id. Pál Sándortól idézett gondolat szerint „Régi dolgok ezek, de valódiak”, mintegy jelezve, hogy a versekben a múltra és megtörtént eseményekre reagál a költő. Aztán következik az első költemény, A falba épített asszony balladája, amiből arra gondolhatunk, hogy a szerző ismert nép- és műballadák továbbírására vállalkozik, a nyelvhasználat ugyanis jelentősen elüt a Kőműves Kelemen szövegétől, de ez a tovább-, illetve túlírás mégsem lesz jellemző poétikai alapvetés. A következő, Farkas Sándor balladája, amelyből az írásom címében szereplő verssort kiemeltem, már biztosabb fogódzókat mutat a koncepció tekintetében: Jaj de szépen térkövezett az az út, / amelyiken Farkas Sándor elindult. // Lépett egyet, lépett kettőt, megállott. / „Az utolsó kevert megint kibaszottul megártott.” // „Megjött a nyugdíj, mondjad, hova dugtad, mi van?” / „Édes Istenem, hát már megint ittál, fiam!” Az idézett néhány sor arra utal, hogy a legköznapibb események is drámai feszültséget hordoznak, ezek elbeszélő megjelenítéséhez pedig alkalmas a mai köznyelv, a közismert balladai fordulatok és a fölismerhetően hangzó versritmus, ami magától adódik, és nem válik követelménnyé. A kihagyásosság, a fragmentáltság pedig ugyanolyan hatásosan működik, mint évszázadokkal korábban. A misztikusság például elemi erővel hatja át Az olajmunkások tömegszerencsétlenségének balladáját.

Balladai témává válhat a banális újsághír (birkákat gázolt a vonat), a szorongás (amikor köszönök az embereknek, / és nem reagálnak, / aggódni kezdek, / hogy talán meghaltam, / csak még nem tudok róla), vagy egyéb lélektani szituáció, az idegen hely, mint amilyen a kórház („Seggem alatt ágytál, faszomban katéter, / csoda-e, ha nem ízlik sem élet, sem étel?”), a hallott történet. Újsághírre építi Pál Sándor Attila A József balladája című költeményét, ami egyértelműen narratív jellegű, újdonsága pedig, hogy tájszólásban írta, de nem a tájszók, hanem a fonetikus átírású nyelvi fordulatok jellemzik a szöveget, mintha kvázi népballada lenne, ám távolról sem az. Hasonló csalafintasággal vezeti be a szerző a Kádár János balladáját amelynek két kezdősora egyértelműen a Bogár Imrét megéneklő Zavaros a Tisza című balladát idézi emlékezetünkbe: Zavaros a Tisza, nem akar tisztulni, / az a híres Kádár János által akar kelni. Aztán sorjáznak a betyárnótákból, népdalokból, betyárballadákból vett sorok, pl. Zúg az erdő, zúg a mező (Angyal Bandi), Esik eső, szép csendesen csepereg; Ruzsa Sándor beállott katonának; Harangoznak délre, fél tizenkettőre (Rózsa Sándor), A Vidrócki híres nyája; Kiszáradt a Tisza, csak a sara maradt (Rudolf trónörökös) – közéjük pedig Kádár János utolsó beszédéből vett részletek ékelődnek. Ebben a versben találunk egy kulcsmondatot – Itt mindenki 1989 után született? – ami szinte mottóként vezet be a kötet társadalmi vonatkozásainak értelmezésébe, vagyis tudatosítja, hogy a magyar valóság bizony nem a rendszerváltással kezdődött. Viszont Pál Sándor Attila 1989. március 15. után született, tehát nem az államszocialista rendszer idején szocializálódott, balladáiban mégis visszanyúl ehhez az időhöz, mint a Balladatöredékek otthonról-ban, vagy a Ballada a faluról-ban teszi, és a múltidézés révén nyer értelmet az idősb Pál Sándortól mottókként idézett, a régi dolgokra vonatkozó gondolat.

A kilencvenes évek előtti idők során kiégett embereket jeleníti meg egyebek közt a Köztes-európai fiatalember balladája, illetve a rendszerváltást követő megélhetési migrációra reflektál az Andrei Crişan balladája, ami a ballada hagyományos formáját idézi, és amit a költő egy közúti balesetről szóló hírből bont ki. A személyes tragédiánál tágasabb panorámát nyit a csernobili atomerőmű katasztrófájára utaló, Alternatív szocialista ballada című költeményében. Az Erdélyországi ballada a katasztrófa egy másik formáját járja körül, a szociális nyomort, az elvándorlást, a népesség elöregedését.

Összegezve: egy jól kitalált, következetesen végigvezetett poétika és a balladairodalom hagyományainak szerencsés találkozása Pál Sándor Attila kötete. Vétek lenne elhallgatni, hogy a költőnek erről a találkozásról is van különvéleménye:

Hagyomány és Emlékezet
elég ritkán ráznak kezet.
Két sértődött öregúr,
nem kell nekik semmi új. 

Hagyomány és Emlékezet
egy dologban megegyezett:
„Ne ápolj minket, te gyerek,
Hiszen egyikünk se beteg,
Élünk mi a magunk módján,
Ahogy lehet.”

                (Hagyományos ballada)

Fekete J. József

(Megjelent a Tiszatáj 2019. októberi számában)

 

Magvető Kiadó

Budapest, 2019

96 oldal, 1999 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő