04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

„Nem tud az szétesni, ami sosem volt egész”
2020.11.01 - tiszatáj

PÁL SÁNDOR ATTILA: BALLADÁSKÖNYV

Pál Sándor Attila nyitott műfajként kezeli a balladát, nem tartja kötelezőnek a sorok vagy versszakok refrénesítését, a balladai homály megteremtését, a szerelem témája köré szövését, szóval semmit abból, amit a műfaj elnevezése elsőre fölidéz bennünk, kivéve az epika és a líra elegyítését a költői megszólalás során. Esetében esemény, magatartás, élmény, személyes és társadalmi történés belefér ebbe a tágas műfajba, másképpen fogalmazva, bármiről lehet a ballada belső formája, a költői tónus és alkotói szándék nyomán balladát írni a külső forma, pl. versmérték és strófaszerkezet szabad kezelése mellett. Nála ez utóbbi nem a hagyományos nép- vagy műballada sajátosságainak teljes elhagyását, hanem egyfajta átértelmezését jelenti.

A Balladáskönyvnek három mottója is van, a harmadik, id. Pál Sándortól idézett gondolat szerint „Régi dolgok ezek, de valódiak”, mintegy jelezve, hogy a versekben a múltra és megtörtént eseményekre reagál a költő. Aztán következik az első költemény, A falba épített asszony balladája, amiből arra gondolhatunk, hogy a szerző ismert nép- és műballadák továbbírására vállalkozik, a nyelvhasználat ugyanis jelentősen elüt a Kőműves Kelemen szövegétől, de ez a tovább-, illetve túlírás mégsem lesz jellemző poétikai alapvetés. A következő, Farkas Sándor balladája, amelyből az írásom címében szereplő verssort kiemeltem, már biztosabb fogódzókat mutat a koncepció tekintetében: Jaj de szépen térkövezett az az út, / amelyiken Farkas Sándor elindult. // Lépett egyet, lépett kettőt, megállott. / „Az utolsó kevert megint kibaszottul megártott.” // „Megjött a nyugdíj, mondjad, hova dugtad, mi van?” / „Édes Istenem, hát már megint ittál, fiam!” Az idézett néhány sor arra utal, hogy a legköznapibb események is drámai feszültséget hordoznak, ezek elbeszélő megjelenítéséhez pedig alkalmas a mai köznyelv, a közismert balladai fordulatok és a fölismerhetően hangzó versritmus, ami magától adódik, és nem válik követelménnyé. A kihagyásosság, a fragmentáltság pedig ugyanolyan hatásosan működik, mint évszázadokkal korábban. A misztikusság például elemi erővel hatja át Az olajmunkások tömegszerencsétlenségének balladáját.

Balladai témává válhat a banális újsághír (birkákat gázolt a vonat), a szorongás (amikor köszönök az embereknek, / és nem reagálnak, / aggódni kezdek, / hogy talán meghaltam, / csak még nem tudok róla), vagy egyéb lélektani szituáció, az idegen hely, mint amilyen a kórház („Seggem alatt ágytál, faszomban katéter, / csoda-e, ha nem ízlik sem élet, sem étel?”), a hallott történet. Újsághírre építi Pál Sándor Attila A József balladája című költeményét, ami egyértelműen narratív jellegű, újdonsága pedig, hogy tájszólásban írta, de nem a tájszók, hanem a fonetikus átírású nyelvi fordulatok jellemzik a szöveget, mintha kvázi népballada lenne, ám távolról sem az. Hasonló csalafintasággal vezeti be a szerző a Kádár János balladáját amelynek két kezdősora egyértelműen a Bogár Imrét megéneklő Zavaros a Tisza című balladát idézi emlékezetünkbe: Zavaros a Tisza, nem akar tisztulni, / az a híres Kádár János által akar kelni. Aztán sorjáznak a betyárnótákból, népdalokból, betyárballadákból vett sorok, pl. Zúg az erdő, zúg a mező (Angyal Bandi), Esik eső, szép csendesen csepereg; Ruzsa Sándor beállott katonának; Harangoznak délre, fél tizenkettőre (Rózsa Sándor), A Vidrócki híres nyája; Kiszáradt a Tisza, csak a sara maradt (Rudolf trónörökös) – közéjük pedig Kádár János utolsó beszédéből vett részletek ékelődnek. Ebben a versben találunk egy kulcsmondatot – Itt mindenki 1989 után született? – ami szinte mottóként vezet be a kötet társadalmi vonatkozásainak értelmezésébe, vagyis tudatosítja, hogy a magyar valóság bizony nem a rendszerváltással kezdődött. Viszont Pál Sándor Attila 1989. március 15. után született, tehát nem az államszocialista rendszer idején szocializálódott, balladáiban mégis visszanyúl ehhez az időhöz, mint a Balladatöredékek otthonról-ban, vagy a Ballada a faluról-ban teszi, és a múltidézés révén nyer értelmet az idősb Pál Sándortól mottókként idézett, a régi dolgokra vonatkozó gondolat.

A kilencvenes évek előtti idők során kiégett embereket jeleníti meg egyebek közt a Köztes-európai fiatalember balladája, illetve a rendszerváltást követő megélhetési migrációra reflektál az Andrei Crişan balladája, ami a ballada hagyományos formáját idézi, és amit a költő egy közúti balesetről szóló hírből bont ki. A személyes tragédiánál tágasabb panorámát nyit a csernobili atomerőmű katasztrófájára utaló, Alternatív szocialista ballada című költeményében. Az Erdélyországi ballada a katasztrófa egy másik formáját járja körül, a szociális nyomort, az elvándorlást, a népesség elöregedését.

Összegezve: egy jól kitalált, következetesen végigvezetett poétika és a balladairodalom hagyományainak szerencsés találkozása Pál Sándor Attila kötete. Vétek lenne elhallgatni, hogy a költőnek erről a találkozásról is van különvéleménye:

Hagyomány és Emlékezet
elég ritkán ráznak kezet.
Két sértődött öregúr,
nem kell nekik semmi új. 

Hagyomány és Emlékezet
egy dologban megegyezett:
„Ne ápolj minket, te gyerek,
Hiszen egyikünk se beteg,
Élünk mi a magunk módján,
Ahogy lehet.”

                (Hagyományos ballada)

Fekete J. József

(Megjelent a Tiszatáj 2019. októberi számában)

 

Magvető Kiadó

Budapest, 2019

96 oldal, 1999 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő