Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)
A világhírű amerikai zongorista, Keith Jarrett 2016. július 3-án lépett fel utolsó ízben a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A visszavonulását egy hete bejelentő világklasszis művész utolsó európai turnéjának nyitóállomását dokumentáló, Budapest Concert című dupla album október 30-án jelent meg a müncheni ECM kiadó gondozásában.
Keith Jarrett 1989-es, legendássá lett zeneakadémiabeli koncertjei után közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy minden idők egyik legzseniálisabb zeneművésze ismét szólóesttel látogasson hazánkba. A zongorista 2007-ben a nem sokkal korábban megnyílt Művészetek Palotája színpadán debütált, majd kilenc évvel később, 2016-ban ismét szólókoncertet adott az addigra már hivatalos formában is a Müpa nevet viselő intézmény Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A zongorista visszatérése a Müpa 2015/16-os évadának egyik legemlékezetesebb koncertje és egyben záróeseménye volt, melyet jelentős sajtóvisszhang övezett. Végső Zoltán így zárta az estről szóló írását az Élet és Irodalom hasábjain: „azt érezhettük, […] egyedi és kitüntetett pillanat részesei lehetünk. […] bennünk is bizonyára kitörölhetetlenül megmarad ennek a felettes lénynek, a jazz egyik legnagyobb gigászának az önreflektív, olykor vallomásszerű előadása.”
A telt házas koncertet – amelynek programját Jarrett két, merőben eltérő stílusú félidőből építette fel – kiváló minőségben rögzítették, és a zongorista különösen elégedett volt a koncerttel, lenyűgözte őt a budapesti közönség nyitottsága és értő figyelme. A magyar felmenővel büszkélkedő művész Bartók Béla hazájába tett visszatérésként tekinthetett a budapesti fellépésére, hiszen a ráadások között Bartókot idéző téma is felbukkant. Egy nemrégiben a New York Timesnak adott interjújában Jarrett a 2016-os európai turnéjának „arany etalonjaként” tekintett vissza a koncertre, vagyis olyan lehetséges referenciaműként utalt a most megjelenő lemezre, amely szólózongorás alkotói termésének viszonyítási pontjává válhat.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója az alábbi gondolatokkal emlékezik vissza Jarrett négy évvel ezelőtti fellépésére: „Kiváltságosak vagyunk, hogy egy olyan fantasztikus művész kortársai lehetünk, mint Keith Jarrett, akinek felvételei sokunk számára életre szóló élményt nyújtottak. Különösen nagy jelentősége van számunkra annak is, hogy Jarrett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben így búcsúzott tőlünk első koncertje végén: „Please save your culture, keep your culture!” Azóta őrzöm magamban ezt a megható üzenetet – „őrizzük meg a kultúránkat” –, hiszen iránytű ez mindannyiunknak. Az pedig, hogy a világ a Müpában rögzített fantasztikus albumnak köszönhetően ismét Budapestre figyel, felbecsülhetetlen érték!”
A részben magyar származású Keith Jarrett 1945. május 8-án született a pennsylvaniai Allentownban, édesanyja családja az egykoron a történelmi Magyarországhoz tartozó szlovéniai Muravidékről (Prekmurje) származik. Kezdetben Miles Davis, Art Blakey és Charles Lloyd együtteseiben zenélt, hogy aztán saját útját járva kialakítsa másokkal össze nem téveszthető stílusát. Amerikai együttesében Dewey Redman szaxofonos, Charlie Haden bőgős és Paul Motian dobos, míg európai kvartettjében Jan Garbarek, Palle Danielsson és Jon Christensen voltak a partnerei. Jack DeJohnette dobossal és Gary Peacock bőgőssel alapított triója pedig új távlatokat nyitott a három hangszer együttműködésében. Keith Jarrett és Manfred Eicher producer, az ECM kiadó alapítójának találkozása egy rendkívül termékeny együttműködés kezdete volt: számos, a műfaj mérföldkövének számító lemezt jelentettek meg, köztük olyan koncertfelvételeket, mint az 1975-ös The Köln Concert, amely a jazztörténet legnagyobb sikerű, milliós példányszámban elkelt szólózongora-felvétele lett. Ennek az impozáns diszkográfiának legfrissebb tagja lesz most a 2016-os európai turné anyagából tavaly megjelent Munich 2016 méltó párjaként a Müpában rögzített Budapest Concert.
SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA
DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA
Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?
VESZELKA ATTILA: A KÖLTŐ, AKI HÜLYE VERSEKET ÍRT
Azt már tudjuk – József Attila révén is –, hogy: Aki költő akar lenni/ pokolra kell annak menni. A „főhősnek” (egyes szám harmadik személyben íródott önéletrajzról beszélünk) is alá kellett szállnia, mert költő akart lenni. És az lett is. Már addig sem volt szokványos az élete, de: „Aztán leszállt az alvilágba, nem sejtve még, hogy további életében tartósan ott is marad”… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA
KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA
INTERJÚ LACKFI JÁNOSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Lackfi János József Attila-díjas költő és műfordító. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa és a kreatív írás program egyik vezető oktatója volt Vörös István mellett. A Hogyan írjunk verset? című könyv szerzője, a karantén-időszakban indította el a Facebookon a Lackfi Kreatív Írás-kurzusát.
BÁLINT ÁDÁM KÉPZŐMŰVÉSZ FÓLIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Érzelmek dinamikája a szövetekben. A szövet-szerkezet lélegzetében… Szabad-szövésű arabeszkek!
Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi) üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… Ezen lapok újra feltárt – és rétegesen átírt rejtjelek, talán (ön)megfejtésre várakozó enigmák, kalligrafikus fragmentumok, avagy, meta-nyelvek érzékenyített mozaik-részletei is lehetnek: egyek az Egyben…
SÜVEGES RITA MELLETTE MINDEN PUSZTA GYOM CÍMŰ TÁRLATA AZ INDA GALÉRIÁBAN
Kék, fehér és fekete képek fogadják az INDA Galéria tárlatát felkereső látogatókat. A bejáratnál egy lesötétített helyiségben rideg kék fény világítja meg Süveges Rita két vásznát, amelyek mintegy sűrítve tartalmazzák a kiállítás tematikáját, és megadják annak alaphangulatát. A mezőgazdaság fenntarthatatlan gyakorlatát és annak társadalmi hatását vizsgáló alkotó ezúttal a monokultúrák és a szélükre szorult „természet” valósághű képével érzékenyíti a látogatót… – TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA
![Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)](https://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2017/12/FI-borító.jpg "Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)")
