01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A megkülönböztetés árnyéka
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL

Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez.  

A regényed Örvény című prológusa egy kislány nézőpontjából mutatja be egy férfi pedofil magatartást sejtető közeledését. Felkavaró, pontos visszaemlékezés, majd váratlan lezárás, homály. Olyan, akár egy traumatikus vakuemlék. Mi volt a célod ezzel a fényképszerű bevezetővel?

Az Örvény az írási folyamat késői szakaszában keletkezett, amikor a három Teréz alakja és története már megformálódott. Az ő közös előtörténetükké tettem ezt a rövid részt, és kiemeltem a prológusba, hogy visszatérő álomként lebegjen a regény felett.

Három életalternatíva, három fejezet és három nyelv szövedéke ez a történet. Ez a hármas felosztás mintha távol akarná tartani magától a dualisztikus értelmezéseket, noha nagyon is megosztó témák merülnek föl. Lehet stabil formát találni az idegenség, a kirekesztés vagy épp a menekültkérdés kitárgyalására?

A megküzdési stratégiáink ugyanúgy tökéletlenek, mint a megfogalmazásra tett kísérleteink. Nem akartam egyetlen megoldási javaslattal beérni, de hogy a végtelen lehetőség között ne veszítsem el a személyességet, megálltam a hármas számnál.

– Jellemző a narrációra a nemzeti és etnikai sztereotípiákról való gondolkodás őszintesége is. Külföldön töltött éveid alatt milyen tapasztalataid születtek a kelet-európaiak, vagy más nemzetiségűek fogadtatásával, elfogadásával kapcsolatban?  

Jelenlegi világunk egyik legbefogadóbb országában, Németországban éltem tizenegy évig, és utána egy évet eltöltöttem Bécsben is. Sokat tanultam a kirekesztésről és az elfogadásról, viszont nehéz lenne a tapasztalataimat néhány mondatban összefoglalni. A Terézben kísérletet tettem erre, ám ez a kísérlet szükségszerűen befejezetlen maradt. Németországban a társadalom túlnyomó része nyíltan kiáll az egyenlőség és a szolidaritás mellett, mégis minden ártalmatlan élethelyzetre rávetülhet a megkülönböztetés árnyéka. Azonban az egyértelmű normák és elvárások, valamint a nyílt kommunikáció megteremtik az élhető és belakható társadalom lehetőségét.

– Az új közegbe való beilleszkedés Teréz számára egyik fejezetben sem zökkenőmentes. Milyen viszonyban áll itt egymással az új, még idegen kulturális környezet és a személyes trauma feldolgozásának feladata?

A környezet megváltoztatása lehet egy trauma elől való menekülés mozzanata, más Terézek a jobb élet reményében, vagy nehézkedési erő hiányában indulnak útnak. Egy új kulturális és szociális tér átkeretezheti a traumákat, főleg mivel a beilleszkedés folyamata során az ember kénytelen újra, új fénytörésben is megvizsgálni a személyiségét és az élettörténetét.

Hallgatás, elhallgatás, az intim helyzetekben való távolságtartás motivikus felmutatása – ezek mind karakterformáló nyelvi mozzanatok a regényben. Hogy élted meg a szereplővel való azonosulást az írás ideje alatt?

Mivel általában nagy empátiával állok a karaktereimhez, a Teréz írása meglehetősen megterhelő folyamat volt. Az első részeket apránként, időeltolással írtam, nagyrészt Németországban, ahol az idegenséget nap mint nap megtapasztalhattam a saját bőrömön. De nemcsak saját élményből és képzeletből dolgoztam, a betéttörténetek egy részét az ismerőseimtől kértem kölcsön, így tudtam kitágítani a migrációs és a női tapasztalatokat is.

– Szentség, testi szenvedés, áldozatiság, (Teréz)anyaság – asszociációk tömkelege tapad a Teréz névhez. Mi volt a fő indokod, hogy erre esett a választás?

Nem annyira mérlegelés, mint inkább intuitív impulzusok álltak a döntés mögött, de mire megszületett a név és a cím, nagyjából vissza tudtam fejteni a motivációimat. Ha egy szent nevét emelem ki könyvcímként, azzal mindenképpen behozom a szakralitást az értelmezési térbe, de a testi szenvedés és a tisztaság mellett megemlíteném, hogy mind Avilai, mind Lisieux-i Szent Teréz nevezetes humorral bírt. A Teréz, ha nem is humoros könyv, a groteszk és a komikum eszközét gyakran használtam benne a tragikum ellenpontozásaként. Emellett a főszereplő neve utal a szerzővel való azonosulásra, illetve és ezzel párhuzamosan a szerző azonosulására a szereplővel, ami ebben az esetben a kreatív folyamat elkerülhetetlen velejárója volt.

Van egy rejtekhely – „a pince legsötétebb sarkában, a használaton kívüli virágládák mög[ött]” (31.) –, amely Teréz minden sorsvariánsában létezik, és ahová a naplóit, áttételesen a gyerekkori emlékeit bújtatja. Beszédes hely ez. Mi ihlette?

Az ihletet nehéz nyakon ragadni, és nem volt konkrét előkép, amire vissza tudnám vezetni Teréz rejtekhelyét, de azt hiszem, a rossz emlékeink egy részét ott tartjuk mind, egy ilyen sötét, dohos zugban, egy pókhálóval teleszőtt kaspó árnyékában.

Szutorisz Szabolcs

 

  
  
  
Fotók: Takács Borisz / B42 – DiY

 


Címke: , , , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő