12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Radnai István: Emberi erővonalak
2020.09.03 - tiszatáj

 

A barátom beleolvasott és elcsodálkozott…

– Kézirat?

– Igen, novella, de lehetne regény is, annyira hihetetlen.

– Még nem volt elég a csalódás? A visszautasítás. Gyere fel a szőlőbe, a tavalyi termés…

– Előbb megírom, tiszta fejjel.

– Ugyan melyik írónak volt tiszta a feje! Absztinens lettél? Nem állok veled szóba!

– Előbb befejezem, nem hagy békén a téma.

– Miért írsz tulajdonképpen?

– Miért karcolja a nevét a körmével a falba a rab? Miért akarja továbbadni örökítő anyagát a vírus?

– De hát semmi előnyöd nem származik belőle? Senki nem olvas ma.

– Lehet, hogy járvány során szóró-parcellában… De akkor is, az ő történetét még megírom.

Megismerkedtem az életem során tiszta emberekkel, bukdácsoló emberekkel, nagy elmékkel, ha csak egy kézfogás erejéig. Dühítenek az életrajzi filmek, az utókor mentegeti magát, a túlélő kortársak fölényesen vagy szentimentálisan nyilatkoznak, őszinte emlékezés helyett.

A tartalomból hiányoznak az emberi erővonalak. A huszadik században, mely látszólag kedélyesen kezdődött, a nyomor csak olvasójelként volt jelen az irodalomban. Az évszázad elkerülhetetlen feszültségei két világháborúhoz vezettek. Még nem ismerték fel, hogy totális háború a hatalomért. A zsákmányért. A zárójelbe tett ideológiák, milyen veszedelmeknek nyitnak utat.

– És a folyamatos világháború az ötvenes évektől kezdve?

– Nem vesznek róla tudomást az életrajzi filmek, regények, nem fogják át. Megismertem embereket, nem a filmek idealizált szereplőit. Megírom.

– Ki fogja elolvasni? A szakma?

– Azért írok egy kisemberről, mint te vagy én. Hogy a közönség olvassa el. Most például igazságot akarok szolgáltatni egy kisembernek

– Mi vagy te, bíró?

–  Olyasféle… Író, aki megteheti, hogy az utókorra apellál.

 

– Zhi meglátogatja a faluját, a rokonság aggódva fogadja.

Nem praktizál, de odahívják a nagynénje betegágyához. Zhi tapasztalt kutató. Nagy mélyről indult. Az ideológia éppen ezért nem akadályozta. De őt a tudomány érdekli, a politikamentes tudomány.

– Ahogy a tudomány politikamentes!

– Az öregasszony szorgalmasan dolgozott, a keze egy percre meg nem állt. Kijárt az erdőre kiállt a piacra, előtte a földre letett kötényén az áru. Aztán egyszer csak összeroppant. Elájult.

– Na, jó hallgatlak, nem szólok bele.

– A rizsföldeken elszaporodtak pézsmapocok. Valamit tenni kell. Az öregasszony hasznosította őket. Az aratásig is kell valamit enni. A falusiak ügyesen bánnak a villás faágakkal. Leszorítják a pockot – és bele a vállukra vetett zsákba, tarisznyába. Megjelenik egy kihaltnak vélt páncélpikkelyes ragadozó.

– Krokodil?

– Valamelyik távoli őse vagy csupán kevésbé életrevaló kortársa. Ennek a rózsaszín húsa viszont csemege. Hogy az öregasszony odáig merészkedett-e, hogy megfogja? Talán el is adta volna a zsákmányt. De lehet, hogy éhes volt.

– Most melyik állat a gyanús? – tette fel – inkább önmagának – a kérdést.

 

Zhi részt vesz a programban, a vírusok változandóságát kutatja. Miután orvos, bár a kutatásra specializálódott, megállapítja, hogy ez már nemcsak gyengeség. A betegséget nem okozhatja baktérium, a tünetek kizárják, a jelek vírusra mutatnak.

Az öregasszony meghal, mire a rossz földutakon beérne vele a kocsi a kórházba.

Szerencse a szemcsétlenségben, hogy Zhi kíváncsi ember. Fleming és a penicillin esetét jól ismeri. Ki kell használni a lehetőségeket és ő most egy megmagyarázhatatlan megbetegedésre bukkant.

Minden úgy történik, ahogy eddig. A hagyomány fennmaradt. Az asszony szegény és mindig ugyanazt fogyasztotta. De most már fogytán a rizs az egész faluban.

Van még egy beteg. Hagyományos ételeket fogyaszt ő is, orvvadász, csapdával fogja be a védett állatokat, el is ad belőle, de maga sem veti meg az ínyencfalatokat. És bejár a városba!

Ugyanazok a tünetek. Mintavétel. Zhi elhagyja falut, a laborba siet, elemzi a mintát.

– Hiszeeen ezt a mutációt keresem féléve! Tudtam, hogy egyszer kialakul a mutáció! – kiált fel örömében. A nénjéről meg is feledkezett. A halálhíre később éri utol.

Levelet kap.

– Édes fiam bíztam benned, hiszen nagy a híred a faluban. Hívtuk volna inkább a vajákos asszonyt. Nénédet elvitték a városba. Gyógyulás helyett meghalt.

Az a ravasz orvvadász a vajákost hívta, aki kiküldött mindenkit. Füstölőket gyújtott, mást nem tudunk, de a beteg él.

 

Rossz sejtései vannak, de honnan tudja, honnan tudta előre, hogy jelentkezni fog ez a vírus? Évek óta kereste, mert tartott tőle.

Jelenti a feletteseinek a kezdeti eredményeit. Nemsokára rendelkezik majd tenyészettel, amellyel kísérletezhet. Akár vakcinát..

Ehelyett elviszik a belügyiek. A párttitkár titkos csatornákon jelentette a rémhírterjesztést.

– Kuruzslás? Kuruzsolunk, Zhi doktor, vidékieket gyógyítunk és lázítunk?

– Belázasodott, különös tünetei voltak.

– Úgy! Különös. Az a különös, hogy maga a jól megfizetett kutató vidéken mászkál, pánikot kelt azzal, hogy elviteti az egyik dolgozó parasztot!

– Kérem, öreg néném nyugdíjas és súlyos beteg lett.

– Na csak, magának meg kapóra jött egy kis vírusocska. Nincs elég vírus a kutatóintézetben? Magának kijelölt feladata van.

– Pontosan. Ezt a vírust kell megtalálnom, kutatásaim erre a vírusra mutatnak. Az előrejelzéseink…

– Nem csak kuruzslunk? Mi, maga jósnő?

– Dr. Zhi vagyok víruskutató és férfi!

– Egyelőre – neveti el magát a nyomozó, a háta mögött a beosztottjai kuncognak.

 

 

– Nem maga vitte oda a vírust, hogy eredményeket mutasson fel? – kérdezi egy tiszt, aki eddig hallgatott.

– Kérem, a nénikém már beteg volt, amikor megérkeztem és még nem látta orvos.

– Maga mindig magánál tartja a tűket?

– Nem, és nem is használok. Én kutatóorvos vagyok.

– Lenézi az ezeréves módszert?

– Nem, kérem. De én nem gyógyítok, én kutatok.

– Na, most már megvan a kedvenc állatkája, maradjon nyugton!

– Mond valamit nyomozó! De melyik állat hordozza a vírust? Ezt kell felderítenem.

– Akkor hallgasson és menjen a munkaasztalához és ne hagyja el engedély nélkül.

– De ember, ezen már túl vagyunk, emberek halnak meg!

– Ott a vajákos asszony. A másik beteg őt hívta és ma is él!

 

Zhi elgondolkodva bandukolt hazafelé. A biciklijét a munkahelye előtt hagyta, csakúgy, a falnak támasztva.

Otthon üzenet várta.

– A barátod hívott. Azt mondta, baj van az öregasszonnyal.

– A néném meghalt, felhívtak a munkahelyemen.

– Hívd vissza, azt kérte, de előbb ebédelj meg.

– Nincs étvágyam.

– Nem érzed a savanyú bambuszrög illatát? Neked vettem. Drága volt.

– Nagyon fáj a fejem.

Bement a szobájába. Ott szokott éjjel dolgozni. Azt suttogják, hogy novellákat ír, pedig leginkább a napi feljegyzéseit nézi át. Két szobájuk volt.

– Mit csinálsz?

– Telefonálok – fogja be a kagylót.

– Mit mondasz, kétszáz?

– Igen, kétszáznál is több olyan beteg, mint, akit te küldtél. Egymás után halnak az öregek.

– Csak tudnám, melyik állat a kettő közül, mindkettőt fogyasztják…

– Én a halottakról beszélek!

. Én is vírusról, keresem a gazdaállatot.

Dörömbölnek a panellakás ajtaján.

– Maga velünk jön!

 

Naponta karcol a körmével egy vonalat, a négyet áthúzza az ötödikkel. Akkurátusan csinálja, pedig erőtlen. Néha lázat érez, de nem folyamatosan. Dohos a cella levegője, de ő csak azt érzi, hogy zihál. Levegőtlen lehet ez a…

Összeesik. Ebédosztásra nem jelentkezik. Felnyitják a cellát.

– Még él, hívják az orvos! Ha öngyilkos lett, megfenyítenek! Hallják! Gyorsan…

Ködfátyol mögül egy hang.

– Felcser vagyok, na, ne szimuláljon!

– Kérem, jelentse a kerületi főorvosnak!

– Mit? Hogy maga szimulál?

– Ne akarjon meghalni, vírusos vagyok, vigyenek a járványkórházba!

A felcser kirohan a zárkából magából kikelve. Reszket a félelemtől.

 

Zhi megkönnyebbülést érez, észleli, hogy elernyednek a tagjai, kialszik a villany.

 


Címke: , ,
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.20 - tiszatáj

KINEK A HÁZA?
Háttérben suhanó rémalak, későn megforduló, gyanútlan karakterek, fény-árnyék játék, ritkásan világított terek. Jó ideig csupán primitív hatáskeltő mechanizmusokkal operál Remi Weekes Kinek a háza? című horrorja. Szerencsére nem is tévedhetnénk nagyobbat: a rendező Netflixen startolt kísértettörténete, pontosabban szellemházas horrorja ugyanis végül előnyt kovácsol a hiányosságaiból, jócskán túllendülve a sablonok eszköztárán… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő