Szabó Eszter Ágnes: Blue blue electric blue

Végre eljött ez is: újra nyomtatva jelenhetünk meg! Júliusi és augusztusi összevont számunkat keresse az Írók Boltjában vagy a nagyobb újságárusoknál Budapesten és vidéken is! Szabó Eszter Ágnes tanulmánya is a Tiszatáj július-augusztusi számában olvasható. Az elsősorban képzőművészként ismert szerző a Changes című, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének közös programjaként 2019. május 27-én megvalósult első hazai Bowie-konferencia előadójaként mutatta be a popművészet halhatatlanjáról szóló gondolatmenetét, melyet továbbfejlesztett és szerkesztett állapotban bocsátott a Tiszatáj rendelkezésére. A tanulmány alapos bevezetőt nyújt a Bowie-perszóna kialakulásának bonyolult kronológiájába, a Bowie-t ért széleskörű művészi hatások szétszálazásával és elemzésével pedig a megszülető új fenomén, a popsztár eleven összművészeti alkotásként való értelmezésére tesz javaslatot. Szabó Eszter Ágnes nagyívű tanulmánya nemcsak a hazai bölcsészet számára még mindig provokálóan újszerű témaválasztás, de az alkalmazott módszerek és hivatkozások (pl. a fan sciences által nyújtott ismeretek) révén is üdítő tudományos kezdeményezés, valamint a születő magyar bowie-ológia alapvető szövege.

Részlet a tanulmányból:

ZIGGY STARDUST FELEMELKEDÉSE ÉS …

„Az ördög a részeletekben lakik”, szól a mondás. Bowie pontosan tudta ezt, és mindamellett, hogy saját adottságainak fejlesztése kötötte le a kezdeti évek energiáit, soha nem mulasztotta el a legapróbb részletekig kidolgozni, és saját magára szabni a popműfaj és showbiznisz törvényszerűségeit. A szövevényes kapcsolatrendszer és a mögötte állók, az eltérő szellemi áramlatok sűrűsége némileg megbonyolítják az események lineáris elbeszélését, de mégis van egy tiszta szín, ami összekapcsolja a párhuzamosan zajló eseményeket. Az „electric blue” halvány türkizkék árnyalat, ami leginkább a kikapcsolt TV-k képcsöveinek utóragyogására emlékeztet. Bowie nyilvánosság elé lépésének első pillanatától az utolsóig elkísérte hol erősebb, hol halványabb árnyalatban.

Bár a Sound and Vision csak 1976-ban jelent meg – 3 évvel az itt vizsgált időszak vége után ‒ az „electric blue” jelenléte eredendően Bowie egyik atrribútuma, és ebben az írásban is dúdoló búvópatakként bukkan majd fel, ahogyan Bowie ruháiban, kiegészítőiben, és sminkjében, mintha a lényéből sugározna. Blue Blue Electric Blue…