Tiszatájonline | 2020. augusztus 27.

Zalán Tibor: Dünnyögés, félhangokra

(RÉSZLET)
Szoknya alól harisnyás combja
elővillan de nagy haragomban
már a női szépség se számít
miért fájna hogy viszi a másik 

ölelje míg el nem fehérül
a száj a csömörbe beleszédül
[…]

(RÉSZLET)

Szoknya alól harisnyás combja

elővillan de nagy haragomban

már a női szépség se számít

miért fájna hogy viszi a másik

 

ölelje míg el nem fehérül

a száj a csömörbe beleszédül

*

Utolsó metró Megáll a kosz

a levegőben Nézed hogy amott

egy szürke tag magában beszél

Az üvegfejű borbély vért pisál

*

Közelebb hozzá Mindig sötét

És mindig fényes ha közéje lép

*

Írás volt róla nem olvasták

vérével festették meg a szalmát

Hol volt akkor a tiszta beszéd

élete helyett a becsületét

vették bár adta volna ingyen

életét Hal verdes hideg gangon

*

Szöveget írj a vers nem divat

már Hagyd el agyad és nyeld le szíved

Csatlakozz a hadhoz ne latold

két oldalt vár a jobb s a bal lator

*

Az vagy nekem hogy senkim sincsen

vergődöm nehéz kettős bilincsben

Megölnél engem hogyha volnál

s megölsz azzal hogy más fekszik hozzád

*

Vág a hideg csonkolt a város

fedetlen fővel indul Magához

rántja Tűnik bársony nesz inog

Ropog a jég A lét törni fog

*

Langyos jázminok tapsikolnak

megismered a fájdalmat holnap

amikor felad aki bújtat

játszod sértetten a nyomorultat

 

holott ez is belőled való

ahogy alacsony felhőkből a hó

*

Én meg bántalak pedig jó vagy

zajos mondatban a néma szó vagy

amit ha kimond a léha száj

úgy hullsz alá mint a meglőtt sirály

*

Sorsára kérdez nincsen válasz

ölére húzza a katonákat

nem háború s már nem is béke

ez Izzik a nő és nincsen léte

*

Operát írtam a szerelmem

nem is volt soha csak megneveztem

benne és nyomban meg is öltem

azóta minden éjjel felköltöm

 

magamat és újra megírom

Könnyen siklik már szívébe tőröm

*

Törékeny volt és korán meghűlt

hallgatott csak a csontja csikordult

dance macabre az istenek bálján

szédeleg széthull s elkering árván

*

Színházban ülsz a szerep te vagy

kemény a levegő törik fogad

Örök mosolyra merevülsz rá

pária lettél statisztálsz hozzá

*

Vissza van út megyek elébed

moslékon tart és cigány az élet

Izmaimban gyűlik a savó

a semmi ágyán sírni volna jó

*

Nincs pontos rím se pontos élet

néha nem tudom amit beszélek

nem baj Értik helyettem mások

szégyenkezem és mindig van rá ok

*

Az vagy neki mi tesztnek a pont

megoldást keres s talál valahol

bár az egészről fogalmad sincs

egér vagy macska vár rád odakint

(Megjelent a Tiszatáj 2006. márciusi számában)