12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
11.06.
| Tamási Áron ma >>>
11.10.
| A Duda Éva Társulat novemberi programjai >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Csala Károly Vencel, Géczi János, Nagy Izabella, Petőcz András versei
Izer Janka, Kontra Ferenc prózája
Amper Műhely (fiatal költők versei)
Arany Zsuzsanna, Szajbély Mihály tanulmánya
Minden megvan? – Ottlik Géza emlékére (Györe Balázs, Hernádi Mária, Szilasi László, Thimár Attila írásai)
175 éve született Lechner Ödön

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

2020.07.18 - tiszatáj

OPERAJÁTÉK HÄNDEL NYOMÁN

Sokáig úgy tűnt, teljesen elmaradnak az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. A COVID-járvány a színházakat is bezárásra ítélte. Aztán csillapult a ragály, fokozatosan enyhítetek a korlátozásokon, és a fesztivál vezetői lehetőséget láttak, hogy az újszegedi szabadtérin tartsanak néhány előadást. Kezdetben úgy tűnt, csak minden harmadik széket tudnak eladni, de aztán a szabadtéri eseményeken ezt a korlátot is eltörölték.

A ligeti színpadot régóta használják a Dóm tér másik játszóhelyeként. Már a 70-es évektől, amikor még szabadtéri moziként is működött, rendszeresen tartottak itt könnyűzenei koncerteket, prózai előadásokat, Rádiókabarét, operetthangversenyt. Operaelőadástb azonban csak egyszer, 2011-ben a kolozsváriak mutatták be Puccini Gianni Schicchijét és a Mario és a varázslót, Vajda János operáját. Ami azért is érdekes, mert a színpad és a zenekar részére fönntartott előtér elég tágas, a nézőtérre is befér 1200 ember. Körös-körül nagy fák, a helyszín kicsit a Margit-sziget, vagy a debreceni Nagyerdő szabadtéri színházára emlékeztet.

Most Georg Friedrich Händel Agrippina című dalműve kerül színre. Az ősbemutató 1709-ben Velencében volt, a teljes mű hossza mintegy 3 és fél óra. Akkoriban máshogy telt az idő, legalábbis más volt a közönség érzete. Ma egy efféle darabot alighanem a hozzáértők is hosszúnak találnának. Ezért aztán Pányik Tamás rendező és Pál Tamás karmester úgy döntöttek, alaposan meghúzzák a darabot.

– Csaknem az összes recitativót kihagyjuk, az énekbeszédes részek helyett Pányik Tomi írt frappáns, rövid, jól követhető prózai dialógusokat – meséli Pál. – A zenével én foglalkoztam. Ennek a korszaknak tipikus megoldása volt az úgynevezett da capo áriatípus. Ez olyan háromrészes forma, ahol a szóló harmadik szakaszában visszatér az első rész, csak variációkkal. Ezeket jórészt kihúztam. Így egy kétszer egyórás előadás jött létre, ami mai füllel is teljesen hallgatható. A zenés részek szövegét én fordítottam le, írtam át. Régen sokat zongoráztam Blum Tominak (egy újabb Tamás!), aki amellett, hogy kitűnő karmester volt, operák sorát fordította le zseniálisan, többek között a Carment, a Rigolettót, az Álarcosbált vagy az Otellót, és egy sor Wagnert. De ő fordította például a Porgy és Besst, amelyet én mutattam be 1970-ben Magyarországon. Arra törekedtem, hogy jól énekelhető, érthető legyen a szöveg és pontosan fejezze ki a drámai szituációt. Arra jöttem rá, hogy meg kell találni bizonyos kulcsszavakat, vagy kulcs-kifejezéseket, amelyek a zenileg hangsúlyos pontokon hangzanak el, aztán többször megismétlik őket, Ha ezt megtaláltam, akkor már könnyű dolgom volt. Händel muzsikájára azt lehetne mondani, hogy barokk könnyűzene. Nagyon szép, dallamos, de ajtó-ablak tárva: nincsenek olyan kompozíciós megoldások, amelyek a megértését és a befogadását akár egy pillanatra megnehezítenék.

– Ez az első igazán saját operarendezésem – mondja Pányik Tamás. – 2017-ben a Coopera Sevillai borbélyában sok énekessel dolgoztam, de az Kerényi Miklós Gábor rendezésének felújítása volt. A tavalyelőtti Dóm téri Rigolettóban pedig Harangozó Gyula rendező asszisztense voltam. Nagyon fontosnak tartom, hogy az opera magyarul szólaljon meg. A nézőknek muszáj érteni minden szót, minden szándékot. Ha eredeti nyelven énekelnek, és ki van vetítve a magyar szöveg, az embereknek állandóan jár a feje és a tekintete, nem tudják fesztelenül követni a történetet. Mindez fokozottan érvényes egy vígoperára, ahol minden poénnak azonnal ülnie kell. Ez a történet az ókori Rómában játszódik, Agrippina császárné mindenáron biztosítani akarja a trónt fiának Nérónak. Ennek érdekében mindenféle cseleket sző. Nem „modernizáltuk” a történetet, nem kifejezetten mai díszletet és ruhákat tervezett, inkább kortalanokat. A hatalmi játszmák minden korban nagyon hasonlóan zajlanak le. Mi az, amit képesek vagyunk megtenni a hatalomért, vagy a szerelmünkért? Ki mindenkin gázolunk át? Mindezt nagyon humoros formában. De ilyenkor nem a szereplőkön nevetünk, hanem saját magunkon: Úristen, mi is pontosan így csináltuk!

– A koreográfusnak támogatni kell a rendezőt, hogy végig tudja vinni az elképzeléseit – véli Barta Viktória koreográfus. – Egy olyan kórust sikerült összeválogatnunk erre az előadásra, akiknek egy része egyben táncos is, de aki nem, az is szívesen és jól mozog. Talán nem is fog látszani, ki a táncos és ki a kórustag. Tíz kórustagunk van és hat táncosok, ők képviselik a népet. Aztán nekem kellett kitalálni a különféle kellékeket is, amelyek minél jobban megjelenítik a kampányt. Várandós vagyok, épp a bemutató napjára „vagyok kiírva”. De ez nem teher, hanem külön ajándék. A baba nagyon szereti az operamuzsikát!

Márok Tamás


Címke: , , , , ,
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

GÁSPÁR ANNA PRIVÁT TÁRSADALOMTÖRTÉNETE
Gáspár Anna, foglalkozását tekintve építészmérnök, szerényen fogalmazta meg a feladatát, amikor Naspolya címmel megírta családi emlékkönyvét. „Ezt a könyvet nektek, leszármazottaknak írjuk. Eljött az ideje, úgy gondoltuk, hogy összeszedegessük morzsánként a magunk és a megmaradt, emlékezni képes rokonaink ismereteit”… – LENCSÉS GYULA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.20 - tiszatáj

KINEK A HÁZA?
Háttérben suhanó rémalak, későn megforduló, gyanútlan karakterek, fény-árnyék játék, ritkásan világított terek. Jó ideig csupán primitív hatáskeltő mechanizmusokkal operál Remi Weekes Kinek a háza? című horrorja. Szerencsére nem is tévedhetnénk nagyobbat: a rendező Netflixen startolt kísértettörténete, pontosabban szellemházas horrorja ugyanis végül előnyt kovácsol a hiányosságaiból, jócskán túllendülve a sablonok eszköztárán… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT MONOGRÁFIÁJA ENDRE BÉLÁRÓL
Pazar kiállítású kötettel emlékezett meg Endre Béláról, az alföldi iskola egyik legnagyobb hatású festőművészéről Nátyi Róbert művészettörténész. A könyv a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiadásában jelent meg, Endre Béla Tündérmesék koloritja című 2018-as gyűjteményes kiállításához kapcsolódva… – ANNUS GÁBOR AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.17 - tiszatáj

A következő dolog, amire emlékszem, hogy anyu feltekeri a rádiót, hogy ne halljam, mennyire zokog.
Hülyeség volt. Hallottam. Közvetlenül mögötte ültem a kocsiban, és nagyon hangosan sírt. Ami azt illeti, apu is. Egyszerre sírt és vezetett. Én őszintén nem tudtam, vajon sírok-e, de úgy véltem, valószínűleg igen. Amúgy is úgy tűnt, hogy kellene. Szóval megérintettem az arcom, de kiderült, hogy száraz. Egyáltalán nem sírtam… – NÁDOR ZSÓFIA FORDÍTÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.11.16 - tiszatáj

ANDRÉ FERENC: SZÓTAGADÓ 
Mielőtt érdemi mondandómba kezdenék, meg kell említenem: nem veri ki nálam a biztosítékot, hogy Esterházy Péter és Kis Grófo karöltve szolgáltatnak mottót soraikkal egy és ugyanazon vershez, ugyan már, az ilyesmi távol áll tőlem, meg van egy olyan sanda gyanúm, hogy efféle magaskultúra-populáris kultúra „határsértésen” már szinte senki sem háborodik fel… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.15 - tiszatáj

HANTAI SIMON FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA AZ YBL BUDAI KREATÍV HÁZBAN
Hantai Simon festőművész munkáinak válogatását mutatja be az Ybl Budai Kreatív Ház. A Kálmán Makláry Fine Arts galéria segítségével létrejött tárlaton a mester alkotói pályájának különböző korszakaiból láthatunk műveket, amelyek megválaszolják azt a fontos kérdést, hogy Hantai művészetében miként jutott el a szürrealizmustól az absztrakción át egészen a pliage, vagyis a hajtogatás technikájáig… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő