01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Újgenerációs hegylakók
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA

Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak: A halhatatlan gárda egyszerre laza és intelligens fantasy akcióthriller, csiszolatlan gyémánt a szuperhőszsánerben.

Greg Rucka (Vakító fehérség, Gotham Central) és Leandro Fernández alig ismert képregényének adaptációja ugyanis valódi tétekkel bír, természetfeletti képességekkel bíró hősei dacára hús-vér jellemeket tologat, vagyis egyszerre intenzív és intim élményt kínál. Konfliktusai elsősorban a karakterek döntéseiből sarjadnak, csakúgy, mint az akciójelenetek – az eddig kritikuskedvenc, sportfilmmel parolázó melodrámával (Nem adok kosarat) vagy nevelődéstörténettel (A méhek titkos élete) jelentkező Gina Prince-Bythewood zömmel a realitások talajára helyezi a cselekményt. Régi iskolát követ a film: a James Bond-kalandok vagy a Mission: Impossible-széria világjáró attrakció szervesülnek a Frederick Forsyth (A Sakál napja) vagy a Robert Ludlum-féle (A Bourne-rejtély) kémtörténetek legszebb hagyományaival. Intrikákra, átverésekre, bizalmas információkra, megfigyelésre hagyatkozik Prince-Bythewood, ütközetek helyett az agymunka, a figurák találékonysága nyomnak sokat a latban.

 

 

Ilyen perspektívából a valóságnál nagyobb hősök jelleme is jobban elénk tárul: a több ezer éves Andy, a Napóleon katonájaként elesett Booker, a keresztes háborúban ellentétes oldalon küzdő, majd szövetségesekké, hovatovább, szeretőkké váló Joe és Nicky csapatfilm-dinamikáját rendkívül jól működő kémia tartja fenn. Noha A hét szamuráj magasságáig nem emelkedik A halhatatlan gárda, gyorsan lepipálja A feláldozhatókat, netán A szupercsapatot: amikor a harcosok vezetője képességei megszűnéséről, életuntságáról beszél, jól irányzott flashbackek, gondosan írt szentenciák révén hiszünk neki. Egy másik örökéletű váratlan, de abszolút indokolt pillanatban összegzi a sebezhetetlenség átkát, és ha az egymásért meghalni is képes másik két gárdatag csókolózni kezd, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a film által hibátlanul megalapozott, egymás iránt érzett hűség és önfeláldozás heroikus, ám cseppet sem bugyuta témáit. Lelki terhek rakódnak ránk, ugyanakkor látjuk, amint A halhatatlan gárda vitézei képesek felülemelkedni az elsősorban bennük keletkező drámai akadályokon – Prince-Bythewood tudja, a kevesebb olykor több, vagyis karakterológia nélkül fabatkát sem érne a figurák könnye, verejtéke és a ledöntött ellenfelek sokasága.

 

 

Feminista szuperhős-regeként ugyancsak potens darabról van szó: azzal, hogy a halhatatlanoknak egy kb. 6000 éves, világfájdalomtól gyötört, egyszerre érzékeny és sebezhető Andy ad parancsokat, nemcsak Charlize Theron sokoldalúságáról, végleg szilárdult akcióhős-státuszáról (ld.: Mad Max: A harag útja) kapunk bizonyítékot, de A halhatatlan gárda is új cselekményszállal gazdagodik. Dinamikus, akció-és karakterorientált coming-of-age storyként pályázhat rokonszenvre az afganisztáni missziója során elesett, majd feltámadt, aztán csapattársai által kiközösített, végül életének új értelmet adó Nile jellemfejlődése: KiKi Layne a hihetetlenül összetett és érzékeny Ha a Beale utca beszélni tudna lírai, elszánt hősnője után ismét rátermett karaktert formál meg. Típusalakjában a Joseph Campbell-tanítások hangoznak vissza, ugyanakkor a női szemszög és a hétköznapi emberek nyűgjei sem tűnnek el belőle, így Andy és Nile mester-tanítvány relációja jóval több a politikai korrektség reklámozásánál. Kortárs problémák szemlézéséből is jelesre vizsgázik A halhatatlan gárda: a Marrákestől Szudánon át Franciaországig és Londonig galoppozó, közepesen grandiózus kalandeposz térfigyelő kamerák, okostelefonok, valamint a közösségi média révén az örök megfigyelés spionsztorikból sem kilógó rémével fenyeget. Joe és Nicky LMBT-viszonya egy pillanatig sem gejl, évszázadok mocskán áthatoló kötődés (vagyis e mozi egy szempillantás alatt megelőzte a női vagy homoszexuális karakterek elsőbbségével vetélkedő Marvel és DC-univerzumot), illetve a bujkálásra kényszerülő, árnyékvilágban is altruista hősök zseniális ellenpontjai a nárcisztikus, magánhadsereggel bástyázott, tudományos felelősséget hangsúlyozó, ám azzal valójában teljesen visszaélő orvosok, tudósok és milliomosok.

 

 

Kultúrákba nyerünk betekintést, olasz, francia, arab, afroamerikai figurákat ölel keblére a film, régmúlt korok szemléletét hozza felszínre, elutasítja a kirekesztéspolitikát, és nem rest humanista üzenetet harsogni az emberiség történelmébe pozitívan beavatkozó, önzés helyett társkeresést propagáló, jövendő rákkutatókat, hip hop-pionírokat segítő szuperemberekről. Theronon és Layne-en kívül a többi színész is élvezi a szerepét: Matthias Schoenaerts morális ambivalenciával nyűgöz le a Bikanyak maszkulin válsága után, Marwan Kenzari egyszerre gyöngéd és nyakat roppantó akcióhős, a Martin Eden példátlanul remek Luca Marinellije törékenységét jól ellensúlyozza találékony éleslátása. Chiwetel Ejiofor nemezisnek tűnő kutatója tragikus zöngékkel erősíti sima beszédű antihősét, a 4 hónap, 3 hét, 2 napból ismert Anamaria Marinca sajnos csak rövid időre, perifériára szorítva bukkan fel (akárcsak a pár évvel ezelőtti Kiéhezettekben), legfeljebb a Harry Potter-sorozat Dudley-ját, Harry Mellinget érheti komolyabb bírálat túlzottan vicsorgó és excentrikus ellenlábasként.

Igaz, A halhatatlan gárdából majdnem kifogy a szufla: generikus akciófináléját ostoba egysorosok kísérik, problémafelvetései, drámai fordulatai révén azonban rózsás összképet mutat. Esztétizált és nyers akciójelenetei (Andy harcművészeti mozikat, John Woo-pisztolybaletteket idéző templomi rendrakása a The World We’ve Made ritmusára bravúros), csupán néhány, varázslatos erejű karakterre redukált, háttérrel rendelkező figurája miatt inkább kultfilmszámba megy, rétegmozi-státuszba kerül és nem glancolt blockbusterként arat diadalt. Príma műfaji kirándulás, a Hegylakó valóban méltó 2.0-ás örököse, amelynek nimbuszát a Marvel-hagyományként beharangozott folytatás sem teszi tönkre – várhatjuk is, hogy a jövőre befutó Örökkévalók és Végtelen képesek lesznek-e átmenteni Gina Prince-Bythewood rendezésének legnagyobb erényeit.

Szabó G. Ádám

 

 

 

The Old Guard, 2020

Rendező: Gina Prince-Bythewood

Szereplők: Charlize Theron, KiKi Layne, Matthias Schoenaerts, Marwan Kenzari, Luca Marinelli

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő