02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

XVIII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé
2020.06.27 - tiszatáj

 

 

 

 

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS

 

XVIII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé

2020. június 8 – július 12.
REÖK – Regionális Összművészeti Központ
6720 Tisza Lajos krt. 56.

 

Abafáy-Deák Csillag: Táblakép virtuálisan

Szabó Klára: Petra We are in the same room but not sit at the same table, 2020A XVIII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé megrendezése a szegedi REÖK palotában 2008-tól datálódik, de ahogyan a XVIII. szám is jelzi, (ha beszorozzuk a tizennyolcat kettővel), akkor megszületése a 80-as évekre tehető.

Számtalan kiállításon jártam a REÖK Palotában, de eddig nem figyeltem fel arra, hogy ott tizenkét terem áll rendelkezésre. Mindez a személyes látogatás hiányában az online barangolás során tűnt fel, a termek számozása egyszerű tájékozódást tett lehetővé. A tizenkettes számnak számos olvasata van, 12 hónapból áll az év, a nem digitális óra számlapján 12 számjegy van, tizenkét állatövi jegyet ismerünk, a Bibliában is számos utalás vonatkozik erre a számjegyre, akárcsak a mitológiában. Az Olümposzon 12 főisten volt, Odüsszeuszt vándorlásai során 12 tengerész kísérte.

Azt tudjuk, hogy hajózni kell, de mi most nem hajóra szállunk, hanem szörfdeszkára és keresztül-kasul bejárhatjuk a termeket, nem kell tartanunk a szirének csábításától, nyugodtan élvezhetjük a tárlat sokszínűségét. Ariadné fonalára sincs szükségünk, a termek elrendezésének logikáját követhetjük, de akár fel is cserélhetjük a sorrendet. Mindegyik terem egységes kis tárlat.

Szabó Klára Petra We are in the same room but not sit at the same table, 2020 című festménye Cassandra jóslata is lehetne, mintha előre megérezte volna az év márciusában bekövetkező karantént, a hiányt, a kettős érzést, hogy lehetünk egy szobában, akár egy chatszobában, de nem ülhetünk egy asztalhoz, csak virtuális kapcsolat lehetséges szeretteinkkel. Jagicza Patrícia Linda Zátony alatt, 2019 című képe a hiányt jeleníti meg, kettős értelemben is: korallfátyol mögé rejti arcát, miközben tudjuk, a korallzátonyok pusztulása megállíthatatlan, nem lesz, ami mögé elbújhatnánk. Lenkey-Tóth Péter Fehér párna sorozata, 2020 az érintetlen, vakítóan fehér párnával úszik a levegőben, lóg a sötétségben, szinte felhőszerű, ezáltal elérhetetlen, senki nem hajtja rá a fejét, funkciótlan objektté vált.

Kováts Nikolett Tér-szín-tánc I., 2018) alkotásán a tánc is magányos, mint az utazás Szabó Ábel Anya és lánya, 2019 című festményén, az anya viszi motorbiciklin a lányát, átvette az apa szerepét. A kompozícióban is fellelhető a kettősség, két körmedencét látunk, funkciója ismeretlen, a pávák félelmetes fekete alakja szürreális, a dinók metamorfózisa, nincs családi idill. Papageorgiu Andrea Napfényben fürdőző, 2019 képének középén fehér üres folt, vakfolt, valamit nem láthatunk, hiába a fény. Gáspár Annamária Egység I., 2020 c. képén a jóga pozícióban meditáló alakok között nincs kapcsolat, bármennyire is hasonlóak, csak magukra hagyatkozhatnak. Atlasz Gábor Fény emberrel, 2019 című képén nincs vakfolt, a félelem lép előtérbe, a fény ledorongol, megfélemlít, akárcsak a sötétség. Bács Emese Utasok XII, 2018 c. alkotása a magyar társadalom jelentős rétegének pszichés levonata, a reménytelenségé, amely az úton levés értelmetlenségével, robotszerűségével párosul. A figurák megnyúlt, elmosódó arcával, az idő cseppfolyóssá válik, miközben a testtartás, a ruházat és színei a valóságba rántják vissza tekintetünket.

Czene Márta Homályosan, 2018 c. műve folytatása a személyes létnek, amely kiszakad az ipari világból, a bezártságból, miközben a privát szféra is a bezártságot sugallja. Harmóniában élünk önmagunkkal és világgal, amely körül vesz bennünket? László Dániel Műterem I., 2019 c. festménye a műtermet jelenít meg, a festővel (önmagával) együtt, bizonytalanságot sugároz a fehér pólós alak testtartása. A Műterem II., 2019 az idővel játszik, visszatekint, korábbi önmagára. Csernátony Lukács László Tablókép Szupermeneknek, 2019 képét nézve reméljük, gyerekeink se választanák példaképnek ezeket a horrorisztikus szupermeneket, és nem önmagát beteljesítő jóslat ez, hogy ilyen tablóképek lesznek a jövőben, hanem figyelmeztetés. Az önarcképek (Nagy Attila Magányos napok 2020 márciusában, Vinkó Leó Önarckép, 2019) és a csendéletek (Korossy Khayll Levente Csendélet Bionicle-lel, 2019) is nyugtalanságot sugároznak. Nagy Attila portréjában konkrétan a járvány okozta magányt, bizonytalanságot közvetíti, Korossy Khayll Levente műve a bethlehemi jászol parafrázisa, egyben a mesterséges intelligencia megidézése is, horror filmek rideg, könyörtelen világa is benne van, amiből hiányzik a Jézusi szeretet. Ázbej Kristóf Álló alak 358, 2018 c. műve az ezüst szívvel is adaptáció (remake), olyan kontextusokra épít, amely egyszerre művészettörténeti, egyszerre a sosem volt alkotás létrehozásából, mixeléséből ered. Medúza haja, Csontváry Cédrusából.

Nagy Gábor Mezei emlékmű, 2019 nem is annyira mezei, hanem groteszk, hiába uralja a képet a színes szárny, inkább a szárnyszegettség, az erőszak kettőssége az úthenger által hangsúlyosabb. Góra Orsolya Valóság Fragmentumok a Fehér Mátrixban, 2019 c. képe falanszter háttere lehetne, nincs kapcsolat az elemek között, hidegség, kikövezett útjelző, útakadály, közlekedést akadályozó, arányok eltolódása, az ivókút hatalmas, nem tudjuk mivel itatnak. ef Zámbó István Bizonytalan egyensúly, 2020, viszonylag a csontváz libikókát női ujj, vagy kalapács is mozgathatja, az egyensúlyt a szív biztosítaná? Ne reménykedjünk, az is a koporsóba visz. Tájak és égi jelek kavalkádja utal a megfejthetetlen, de szükségszerű kapcsolatokra, lehet Hübrisz, 2020 (Olajos György), de akár Invázió, 2019 (Végh András) is.

Fürjesi Csaba Ígéret, 2017, lufiárus embere csak fújja a léggömböket, talán maga is levegővé válik, fölszáll, a lufik szőlőfürtté csoportosulnak, lesz még szőlő és lágy kenyér? Személyes kunyhó, 2017, lakókocsijában gáz van, tűz, ízzás, és nem tudhatjuk, mi történik odabent, ha egy kis ajtó nyitva is van, bensőnket nem tárjuk ki. Ronga Eszter Harmónia sorozata, 2019, az árnyékok kitörölhetetlenségére játszik rá, akár lila, akár zöld, az irányok ugyanazok. Király György Tengeróceán-mélye-csend, 2019 a festészet és a látvány határát kutatja. Piti Zsuzsanna A kiválasztott, 2019 szakrális mű, emitt a szó, amott a pohár, a kehely. Zöld Anikó Meander, 2020. A meander jelentése kanyargás, kígyózás, bolyongás, hurokkanyar. Van-e megoldás a labirintus rejtélynek?

Árkossy István Kék fej, 2018 absztrakt fejportréja a zene, a rajz, a művészetek, betűk és formák bonyolult összhatását próbálja egyesíteni, a kék színt a háttér áttetszése adja. Ghyczy György A bölcs cselekszik, de nem ragaszkodik, 2019 slagformára emlékeztető csövek hajolnak el egymástól, keresztutat is formálva. Elengedés és távolodás? Tuzson-Berczeli Péter Vurstli és szappanbuborék, 2018 c. műve színes motívumokból teremt örömteli pillanatot, amely egyben tovatűnik, mint az elengedett lufi. Balla Attila Afrika, 2020 nem földrajzi térkép, nem is hőtérkép, érezzük a forróságot (a piros vért is) és az óceán hűvösét és a vihart. Bihon Győző Magyar táj sorozat-Visegrád-, 2019 régészeti feltárás, a rétegek felfejtése, elkülönítése, és egybetartása. Kiss Botond András Mintázatok 3., 2020 fekete és az ezüstszürke szín ellentétes mozgását, egyben a térhasításokat figyelhetjük meg. Magén István Régészet, 2019 c. festménye vérző szilánkokból áll. A múlt minden sebét hordozza. Sáli Róza Védett áramlás, 2020 az elhalt fatörzs, rönk életjeleit tárja fel, a vérerek áramlását. Sinkó János Fosszíliák XV., 2019, Kövület, 2019 rongybáb figurái, az indián mintázat emlékezés hordozói.

Matzon Ákos 1. Fedő és fedett 2019-10 , 2019, 1. 11, 2019 művei redőtanulmányok, egyben a festészet határainak kutatása. Oroján István Portál, 2020 c. geometrikus műve a portál kettős értelmezésére játszik rá. A portálok az interneten tematikus kezdőlapok, amelyek egy adott témához tartozó cikkeket, tevékenységeket fognak össze. Építészeti oldalról a portál főkapu, díszes bejárat, Itt a bezártság uralkodik. Aknay János Emlék, 2019 a szívből hasad ki, fájdalmas és örömteli egyszerre. Dévényi János Felosztott kör, 2019 színritmusra és színharmóniára, Fábián Zoltán DE-XIII., 2019 dróthálója az ellentétekre, az ellenmozgásokra, feszültségekre épít. H. Barakonyi Klára Vonzásban, 2018 geometrikus formái (négyzet, háromszög) egységet hordoznak. Kovács Péter Balázs – KPB Eltolódás, 2019 áttört síkokból áll, origami, fűrészmotívummal.

A tárlat a témák sokszínűsége ellenére sem tűnik kavalkádnak, nagyon is összefogott és mindegyik terem megkomponált, akár egy zenemű, sajátos hangulattal rendelkezik, a kurátor, Dr. Nátyi Róbert munkáját dicséri. Talán a nonfiguratív (azon belül is az expresszív, konstruktív) felé billen a mérleg nyelve a figuratív alkotásokkal szemben, kevés a pop-artos, fotó- vagy hiperrealista mű. A jövőbeni virtuális tárlatok világát tapasztalhattuk meg? Háttérbe szorul a személyes élmény, a virtualitás kap nagyobb teret. Nézzük a világot új szemszögből? A virtuális térben a mozgásirány nem lineáris, szabadon választhatunk a termek között.

 

 

Kölüs Lajos: A felfüggesztett világ működik

Vidovits Iván: Rész-egész dimenziók 2., 201983 kiállító, 109 mű. A kiállítók 54 %-a 60 és 80 év,30%-a 40 és 59 év, 12 %-a 30-39 év közötti, 5%-a 30 év alatti (azaz a rendszerváltozás után született). E statisztikai tény csak jelzi, hogy a művészeti irányzatok számos kanonizált képviselője van jelen, a művek mögött többnyire befutott életpályák, kiforrott festői stílusok állnak.

A hétköznapi világba vezet bennünket több alkotás, köztük D. Prax Ágnes Közmunkás, 2019 című portréja. Révedő, fásulttekintetű férfit látunk, nem tudja, holnap mi lesz. A csíkozott tér számomra börtönként hat, a figura mintha ki lenne zárva a világból. Pandémia idején másként hat ez a festmény, más kontextust kap, amikor a közmunka felértékelődik, nincs másik választási lehetőség. Koppány Attila Az erő velünk van, 2020, a Pandémia 2020 II. , 2020 művei a jelenre reflektálnak, a túlélésre, az önmagunkkal való azonosság megőrzésére, az áldozatokra is emlékeztetve. Marton Ákos Elrontott kompozíciók I, 2020 c. alkotása, az ürességre, az eltűnésre, a jelen nem létre fókuszál. Tóth György László Duo de lumine, 2019 c. művében a tárgyak rendezett világán keresztül tárja elénk a lecsendesült elmét, annak a belső, meditatív csendjét, mint amikor valaki lelki és szellemi frissülésre vár. Innen csak egy lépés Vidovits Iván absztrakt műve (Rész-egész dimenziók 2., 2019), a mozgásban lévő és átláthatatlan mindennapok világa. Akiram Schwarcz Mária Hazatérés II-III., 2020 c. két műve csupa zsibongás, mint amikor a napszél eléri a földet, felizzik a légkör, szikrázik, és nyugtalanságot kelt.

A keresztény ikonográfia tradíciója erőteljesen és sokszínűen van jelen a tárlaton. A tér és az idő egymáshoz való viszonylagosságát, a létsíkok elmosódó határait ragadják meg az alkotók, az elbizonytalanodás, a világtól való elszakadás idején a megértés, a bizalom, a lelki egyensúly igényét és módját keresik. Pataki Ferenc Aranyvasárnap, 2019 c. műve a karácsonyt idézi meg, a karácsony előtti utolsó vasárnapot, amikor még lehetőség van az utolsó ajándékokat is beszerezni. Pandémia idején különösnek hat a mű, az egymásba futó négyzetekkel, vonalakkal, mintha semmi sem lenne a helyén. Verebes György Itt vagyunk, 2019 feltartott kézfejei metafizikai jelzések, itt vagyunk, apák, anyák, gyermekek. Élők és halottak, evilágról, a túlvilágról. Hasonlatos ez, mint a maga a kiállítás, időben és térben egyek vagyunk, testben és lélekben, akár élünk, akár nem élünk már.

Henn László András Az utolsó Virrasztó (Énok 1), 2020 műve Énok apokaliptikus jellegű apokrif iratára utal….Ímé eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett, és feddőzzék mindazok ellen, a kik közöttök istentelenek… – Károli Biblia szerint. Nádas Alexandra Profán Madonna VI., 2018, Profán MadonnaXI., 2019 alkotásaiban a madonna szemét figyelem, a kíváncsi tekintet, amely elréved, belefeledkezik a látványba, amely eléje tárul. Egyben rejtőzködő, titokzatos is, emlékezik és emlékeztet is a múlandóságra, az életöröm megélésére. Lányi Adrienn Átjáró XI-XII., 2020 c. műve lépcső a mennybe, valahová, egy ismeretlenbe. A geometrikus forma erőteljes megjelenítése és feloldása, a tér kitakarásával. Sejben Lajos Tavaszi áldozat I., 2019 c. műve egy portré elmosódott, színekben feloldódó karakterét ábrázolja. A Krisztus-fej álomszerű parafrázisa, töviskoronával a részvétel hiányáról, a kapcsolódás nehézségéről szól.

Éles váltás Darázs József Három állat, 2020c. műve pingvinpár, kígyópár és az emberpár hármasa, az állatvilágból, egy szörpös pohárból, valahol egy teraszon, talán piros dinnyeként is felfogható látvánnyal. Groteszkké akkor válik a mű, amikor felfedezzük a horogként megjelenő zsinórt. Horgásznak ránk? Ujházi Péter Fehérvári ég, rég , 2019 műve hét mágikus gömböt jelenít meg, mintha hét szemgolyónk lenne, amelyekkel előre (a jövőbe), és visszafelé (a múltba is) látunk. Farkainál összenőtt emberfejű lény jelenléte jelzi, valami eldönthetetlen, valaminek nincs kezdete és nincs vége sem. Rokon mű Végh András Égi jelek, 2019 című alkotása. Nála a csillagos égbolt olvashatatlan, csak a beavatottak számára nyílhat meg ez a világ. Hérics Nándor Navigare necesse est, 2019 szellemcsónakja túlvilági jelenség, utasa nincs, evezőse sincs. Ennyi maradt Noé bárkájából?

Závorszky-Simon Márton Akt diptichon, 2018 c. műve is emlékezés, a kifakulás, a részletek elmosódottsága a hiányra utal. A régi fotók világát idézi fel, miközben a női hátra koncentrál, a fenék és a hát finom hajlatára. Király Gábor Otthon, 2019 c. művében egy csontsovány ragadozót látunk, mintha gerincét roppantották volna meg. Hajgató Terézia Mimikri XI., 2019 c. műve egy békafejet rejt magában, de ott van a tojás motívum is, sőt a kő is, Péter apostol kősziklája.

A tárlaton fontos szerepet kap a táj, az organikus szimbólumok- növények világa. Kecskés András Táj-emlék 2., 2019 c. műve felidézi bennem az eltűnő szivárványt, amikor elsötétült égbolton még ott van, de már csak maradványaiban, színevesztetten. Bravúros a gyűrődés (ránc) vonalának megjelenítése. Tóth Annamária Rita Kert-fény-tér III., 2019 c. műve is a természet felfedezése, a részletek finom és sejtelmes kibontásával. Luzsicza Árpád Tájaim – éji kép, 2018, ezernyi szentjános bogárral, az éjsötét erdőben. Djuna Barnes Éjerdő könyve jut eszembe, a dolgok és emberek megmagyarázhatatlan kapcsolata, amelyet áthat a valóságot folytonosan kétségbe vonó és tágító, egyszerre homályos és precíz, hipnotikus erejű érzés és gondolat. Várhelyi Tímea Kő császárfalevéllel, 2018 c. műve a tárgyak és a tér kényes egyensúlyát keresi.

Nagy Dénes Díszlet, 2017 c. műve szín- és formatanulmány, egy színházi előadás kezdeti vagy végső pillanata. El sem kezdődött, és mindjárt véget is ért. Váli Dezső Kilenc kicsi műterem – A-2019-53 , 2019-2020 montázs, nem a macska kilenc életét látjuk, de a túlélést igen. Árnyas Koppány Ákos Beyond the fragments, 2020 alkotása függőleges szekvenciákra, azok színes ritmusára épít. Gulyás Andrea Kulcslyuk, 2019 c. művét látva, hirtelen arra gondolok, milyen kulcs való ebbe a zárba? Bartók Kékszakállú várában vagyunk?

Balogh Csaba Zernyeteg, 2020 geometrikus formákat variál, a csavarintott függőleges téglalap, a téglatest egymás mellettisége egyszerre jeleníti meg a különbözést és az összetartozást (kiegészítést). Hasáb, 2020c. alkotása különböző tereket, mélységeket, kapukat hoz létre, mintha tartanánk valahová, a kavargó láva birodalmába, a Nap szimbólumaként. Pinczehelyi Sándor Változatok egy Lakatos Artúr motívumra I-II., 2020 c. műve hommage, mintha maga is színpompás szőnyeget tervezne. Kalas Zsuzsa Átmenet no. 1., 2019 c. művét kék-piros-sárga-zöld árnyalatokból építi fel, a színek közötti határok fokozatosan mosódnak el. Knyihár Amarilla Lomb és árnyék VI., 2019 c. műve a japán metszetek világát idézi meg. A kép hangulata nem melankólikus, hanem hűvös távolságtartás, a látvány harmóniájába feledkezve.

Jelen van a historizmus is. Budaházi Tibor Római töredék I., III., 2019 vakolat mintázatai, négyzetesek és félkörívesek, a múltat idézik, a rendet, a tisztaságot, az átláthatóságot, harmóniát sugallanak, egységet. Dréher János Vertikum I-II, 2019 műve az átmenetek fokozatosságát, egyben az elkülönülés fázisait, valamint az egymásba olvadásokat ragadja meg. A töredékek, megszakítások világegészként jelennek meg.

A nyugalom (a tradíció, a normalitás követése), az önelemzés és önreflexió, a szubjektivitás ismételt felfedezése, átélése sugárzik a művekből, itt-ott jelen van ugyan a kritikai, kockázatot vállaló festészeti pozíció, de mindvégig mellékszerepet játszik. Tetten érhető az a törekvés, hogy az alkotás modernnek és frissnek látszódjon, egy olyan művészi világban, amely zárt és a tekintélyelvet helyezi előtérbe. A biennálé szerintem még nem szerves része az üzleti szektornak, a művek látványa és hírértéke elvész a kommunikációs térben, de a tárlat két évenkénti megrendezése a kulturális pozicionálás stabil eszköze.

A termeket járva felfüggesztődött az idő, észre sem vesszük, hogy telik, hogy múlik. Mintha a művészek is egyensúlyoznának ebben a felfüggesztett világban, csúcshatás nélkül. Nincs tabudöntögetés, a kódok megfejthetők, ha olykor titkosak is. Nincs vége a táblaképnek, ahogy a művészetnek sem, bár mindkettő pozíciója gyengülni látszik. Paradigmaváltás előtt állunk, csak még hiányoznak felismeréséhez fogalmi eszközeink?

Július 12-ig tekinthető meg online >>>

 

 

Aknay János: Emlék, 2019 Árkossy István: Kék fej, 2018 Atlasz Gábor: Fény emberrel, 2019 Ázbej Kristóf: Álló alak 35B, 2018 Bács Emese: Utasok XII., 2018 Balla Attila: Afrika, 2020 Bihon Győző: Magyar táj sorozat - Visegrád, 2019 Czene Márta: Homályosan, 2018 Csernátony Lukács László: Tablókép Szupermeneknek, 2019 Dréher János: Vertikum I., 2019 ef Zámbó István: Bizonytalan egyensúly, 2020 Fürjesi Csaba: Személyes kunyhó (Persönliche Hütte), 2017 Góra Orsolya: Valóság Fragmentumok a Fehér Mátrixban, 2019 Hajgató Terézia: Mimikri XI., 2019 Hérics Nándor: Navigare necesse est, 2019 Jagicza Patrícia Linda: Zátony alatt, 2019 Knyihár Amarilla: Lomb és árnyék VI., 2019  Koppány Attila: Pandémia 2020 II., 2020Kovács Péter Balázs: KPBEltolódás, 2019 Kováts Nikolett: Tér-szín-tánc I., 2018 Lenkey-Tóth Péter: Fehér párna 3. (Fehér párnák sorozat), 2020 Nagy Attila: Magányos napok 2020. márciusában, 2020 Oroján István: Portál, 2020 Papageorgiu Andrea: Napfényben fürdőző, 2019 Pinczehelyi Sándor: Változatok egy Lakatos Artúr motívumra II., 2020 Ronga Eszter: Rózsaszín-zöld harmónia (Harmónia sorozat 1.), 201 Sejben Lajos: Tavaszi áldozat I., 2019 Szabó Ábel: Anya és lánya, 2019 Szabó Klára: Petra We are in the same room but not sit at the same table, 2020 Ujházi Péter: Fehérvári ég, rég, 2019 Végh András: Égi jelek, 2019 Vidovits Iván: Rész-egész dimenziók 2., 2019


Címke: , , , , ,
2021.03.05 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: EGY MONDAT A SZABADSÁGRÓL
Markó Béla politikai pályájának lezárása után a kétezer tízes évektől kezdve fokozatosan visszatért az irodalmi életbe. A költő képes volt a megújulásra, újabb köteteiben először kötött versformákkal és bravúros szonettekkel foglalta vissza az őt megillető helyet az irodalomban, majd a 2020-ban kiadott Egy mondat a szabadságról cíművel szakított az általa ápolt költői hagyományokkal. A haikuk és szonettek után új formákat és új tematikákat hoz, éppen a szabadversek frissessége és az érdekes tematika kölcsönzik azt a mentális lüktetést a kötetnek, amely nem csak irodalomkedvelők számára lehet érdekes, hiszen a kötet egy idősödő költő-politikus számvetése is, feleselése az elmúlással… – NAGY IGNÁC KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő