04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Boros Tímea Gabriella: Hiba a mátrixban
2020.05.12 - tiszatáj

 

A válogatásban olvasható dolgozatok az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékén tanuló osztatlan tanár szakos hallgatók Kreatív írás kurzuson született munkái. A tárcanovellák témája a koronavírus-helyzet és a karantén, amely egyik napról a másikra változtatta meg mindannyiunk életét. A szövegeket a bezártság, az egybefolyó mindennapok, a megváltozott életritmus, a digitális oktatás nehézségei inspirálták, ám a monoton hétköznapok nem szabtak határt a szárnyaló fantáziának.
Kovács Krisztina

 

EGY KARANTÉNNYOS NOVELLA, IGAZ TÖRTÉNET ALAPJÁN

Április tizennegyedike, kedd van. Öt hete vagyok itthon a karanténban. Furcsa érzés, mikor valaki négy éve saját életvitellel és gondolkozásmóddal rendelkezik, erre egy sárga eszik egy denevérpörköltet, és viszlát szabadság, viszlát saját élet…. haza kényszerülök. Az ágyon ülök törökülésben, és dolgozom a homeofficeban. A szoba olyan, mint egy szoba. Négyzet alapterületű ajtóval és ablakkal. Az ablakot ezalatt az öt hét alatt nem nyitottam ki. Ugyanis a poloskák bealudták magukat a szúnyogháló és az ablak közé. Zavar, hogy nem érzem a levegőt, itt a szobában, egyszerűen hiányzik. Valahogy zavarnak a bútorok is, ezek már nem az én bútoraim, nem tudom valaha annyira közel álltak e hozzám ezek a bútorok, mint a Szegeden lévők. Hiányoznak a cuccaim, hiányzik a saját életem.

Jön egy SMS. Remélem, hogy a futár az a legújabb könyveimmel. Rendeltem egy trilógiát, na meg Totth Benedektől a Holtversenyt. Eszter javasolta, úgyhogy remélem, hogy jó lesz, és nem csak kidobtam az ablakon 2975 forintot, amit egyébként sokkal fontosabb dolgokra is költhettem volna, mondjuk sminkre. De nem. Az SZTE az.

„Jó reggelt! A 4.hét már könnyebb lesz, vár a Coospace és a Coursera for SZTE. Együtt megcsináljuk! Jó tanulást! SZTE”

Már egy ideje kapjuk az SMS-eket a drága egyetemtől, megszoktuk. De most valami egészen váratlan történt. Pár másodperc elteltével újra pityeg a telefon. Na ezek végre a könyveim lesznek, gondoltam naivan. De nem! Egy újabb üzenetet kaptam az SZTE-től. Első, második, harmadik ránézésre is ugyanaz. Az nem lehet, hogy ugyanazt megkapom kétszer. Vagy ha én megkapom, akkor mindenkinek meg kellett kapnia. Érdeklődtem is egyet rögtön a pajtiknál. Egy Screenshot, majd egy rövid kérdés, amelyben az egész ügy röhejességét fejezem ki. „Ti is kettőt kaptatok? xD” Jönnek sorban a válaszok, mind egyértelműen azt közvetítve: „Nem xD”. Nyilván ez csak valami rendszerhiba. A rendszer már egyszerűen képtelen felfogni a magyar-média szak rejtelmeit. Nyilván megint azt hiszik, ilyen szak nem is létezik, mint anno a csodálatos alapdokumentumról szóló híreknél. De nem, ez most más lesz, eddig mindig rendesen kaptam az SMS-eket.

Majd belém vágott a gondolat. Mi van, ha valami nagyobb dolgot jelent ez annál, mint hogy csak egyszerű hiba lenne? Mi van, ha fontos vagyok? Mi van, ha kiválasztottak? Én vagyok a következő Neo, baszod! Gyertek fiaim, majd én felkeltelek titeket, együtt kijutunk a Mátrixból. Ez a gondolat nagyon megtetszett, elvégre ki ne akarna különleges lenni? Ki ne akarna egy nagyobb célt szolgálni? Vezetni a népet? Egy amazon vagyok emberek, amazon! Aztán eszembe jutott, hogy nem igazán vagyok felkészítve arra, hogy forradalmár legyek. Ez alatt az öt hét karanténnnyos idő alatt csak zabáltam a nasikat, és görnyedtem a gép előtt, na meg persze panda szemeket sminkeltem magamnak. Ami eddig létezett izom a csiga testemen, az ezalatt az öt hét alatt lebomlott, és zsírrá alakult. Így hát elhatároztam, ha igazi vezér akarok lenni, akkor bizony mozogni kell.

A munkaidő lejártáig azon gondolkodtam, vajon ebből milyen fasza film lenne, és vajon ki játszana engem a filmben. Egyáltalán megengedném-e, hogy bárki eljátsszon? Hát csak menő csaj vagyok bassza meg! Hát, aki kiválasztott az menő is. Úgyhogy, majd én leszek a saját filmem főszereplője, hiába sír majd nekem a Jennifer Lawrence, ezt a kasszasikert megtartom magamnak. Persze rendezni is én fogom, nem hiába vagyok médiás, láttam én már elég filmet ahhoz, hogy tudjak egyet rendezni. Így is a legtöbben azt hiszik, csak ebből áll a szakom, köcsögök!

Miközben ezen tanakodtam, le is járt a munkaidőm. Ez egy novellában nagyjából két sor lenne, de karanténnyos időkben több óra, igazából pont kitesz egy nyolcórás műszakot. Érdekes dolog az idő… valóban csak folyik. Na de, ha már lejárt, akkor elkezdek mozogni. Kell a fittség a vezérséghez, na meg a kasszasiker filmemhez. De még mielőtt bármit kezdenék magammal előtte eszem, a megfelelő étkezés fontos a sportos, kidolgozott testnek, abból meríti az erőt az edzéshez.

Valahogy egy óra is eltelet, mire megkajáltam, ez az idő… na de nem oravecznóráskodom, a múltkor így is lebasztak miatta. Kaja után édes a pihenés, egy órácskát engedek meg magamnak. Beülök a kanapéba. Érdekes dolog a kanapé, ott valahogy máshogy működik a gravitáció, sokkal erősebb az átlagosnál. Ez még egy edzett forradalmárt is legyűrne, nem haragszom magamra, engedek a csábításnak.

Álomból riadok, és hasít belém egy újabb gondolat, még nem írtam meg a novellát a Kreatív írás kurzusra. Úgyhogy neki feszülők a laptop billentyűinek. Lassan annyit ülök előtte, hogy ennek az ártó sugarai ellen is kellene valami csodakrém. Fogalmam sincs, miről írjak. Talán írjam meg a napom? Mi van, ha ők is menők akarnak lenni, mint én? Á, nem akarom, hogy más is menő legyen. Na, majd ha célba érek, akkor közzé teszem. Hogy mi a cél? Hát azt még el se mondtam? Hát kiütöm a koronát, vissza Kínába. Egy jobbos, egy balos, majd mondom neki: „Mi a stílus, korona vírus?”. Á! Ez egy szar szöveg, addigra kitalálok egy jobbat. Szóval a novellám, hát igen… Nem vagyok rá büszke, de végül Jocóról a korona vírussal fertőzött mókusról írok. Így, többszöri olvasás után is enyhén szarnak írom le. Annyit elmondok, hogy Jocó a végén meghal, megérdemli, mert nem húzott maszkot és kesztyűt, mikor kiment a Tescóba akciós csirkefarhátért. Szóval ezt is megírtam. Igazából megint éhes lettem, úgyhogy megint eszek. Egyébként a novella közben is nasiztam, mellettem volt a puszedlis zacskó, egyszerűen nem tehetem mást. Szóval ja, megint kajolok. meglátom mennyi az idő, sajnos elbasztam a mai napot, már jó késő van, fürdök-alszok.

Szomorúan konstatálom, hogy ma már nem edzek. Adjam fel? Ennyit ért a kiválasztottságom? Talán jobb lenne, ha levetném magamat az erkélyről, akkor legalább mártír még lehetek. Egy COVID-19 mártír, menci… De igazából a faszom az egészbe. Én nem akartam hős lenni, nem akartam mártír lenni, az egyetem választott ki engem, keressenek mást! Elfordulok a sorsomtól… Várjunk csak! Hát és a HOLNAP? A holnap mindig új nap! Úgyhogy, majd holnap edzek.


Címke: , , , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő