Tiszatájonline | 2020. április 8.

Teljesen más dimenzió

BESZÉLGETÉS KUDÁSZ GÁBOR ARIONNAL
A stadionban sokezer dressz ütemre mozdulva formál rózsát, szívet, sólymot, lobogót. A fiúk kiemelik a lányokat, megragadják egymás kezét vagy összeölelkeznek, attól függően, hogy éppen mit kíván a koreográfia. A magasból nézve mindez egyszerre lendületes és változatlan, fiatalos és konzervatív, globális és hazafias, értelmetlen és jelentőségteljes. Csehszlovákia alakulásának 100. évfordulóján, Prágában vagyunk… – LAK RÓBERT INTERJÚJA

INTERJÚ KUDÁSZ GÁBOR ARIONNAL WORKOUT – A FINE SENSE OF PATRIOTISM C. KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN

A stadionban sokezer dressz ütemre mozdulva formál rózsát, szívet, sólymot, lobogót. A fiúk kiemelik a lányokat, megragadják egymás kezét vagy összeölelkeznek, attól függően, hogy éppen mit kíván a koreográfia. Kötődéseik és túlhevült arcuk a lelátóról már nem kivehető. Jelek és minták váltakoznak kétes ideológiák szlogenjeivel, zúgnak a vezényszavak és mozgósító ritmusok. A magasból nézve mindez egyszerre lendületes és változatlan, fiatalos és konzervatív, globális és hazafias, értelmetlen és jelentőségteljes. Csehszlovákia alakulásának 100. évfordulóján, Prágában vagyunk, a történelem legforróbb nyarán, a sólymok rajzásán.

– A Workout c. kiállítás képanyagát nagyon rövid idő alatt fotóztad, míg munkásságodat egyébként hosszú projektek jellemzik. Jelen esetben beszélhetünk arról, hogy a kiállított anyag egy szintén időigényes munka végeredménye?

Igen, általában több éven keresztül foglalkozom egy-egy témával. Ez többek között azért is jó, mert így van idő arra, hogy a projekt komplexebbé válhasson. Jelenleg egy olyan anyagon dolgozom, amely magyar tinédzserek ambícióival, jövőképével foglalkozik. Ez szép lassan halad a saját szabályai szerint. Azt, amin itthon ügyködöm, egy tágabb kontextusba szerettem volna helyezni. A prágai esemény a várakozásaimtól eltérő, igen intenzív és elemeiben sokkoló élmény volt. Összességében öt és fél nap állt rendelkezésemre, ami magába foglalta az előadásokat és a próbákat is. Ilyenkor, nincs idő arra, hogy közben azon agyalj, mi ez, mit is gondolsz te erről az egészről. Elég volt annyi, tudtam miért érdekel a dolog.

A fotózás után, már otthon, újabb csalódás ért. Előhívtam a filmeket és akkor szembesültem azzal, hogy a töltőzsák – amiben a filmet cseréltem – műszálas bélése elöregedett és egy összefüggő szöszréteg borította az összes negatívot. Részben emiatt is, hosszabb ideig parkolópályára helyeztem az anyagot. Nézőképeket készítettem, hogy lássam, mi van rajta, de ezt meg kellett még emészteni és ki kellett alakítanom egyfajta viszonyt ezzel az újonnan felbukkanó problémával szemben, egyrészről ugye, hogy nem sikerült, meg azzal a ténnyel is, amivel ott szembesültem, hogy van egy igen erőteljes morális, történelmi vetülete ennek az egész projektnek.

Kudász Gábor Arion: Stadium (Heart) 2020 59x50 cm, inkjet print, epoxy resin, wood Stadium (Gathering) 2020 59x50 cm, inkjet print, epoxy resin, wood (Fotó: Kudász Gábor Arion)

– A Memorabilia c. projekted óta fekete-fehér fotókat készítesz, míg az előtt színesben fotóztál. Az, hogy a képek fekete-fehérek, az időtlenséget szimbolizálják vagy – például a jelenlegi, Workout c. anyag – konkrétan egy meghatározott időszakra utal?

A Memorabilia esetében úgy alakult, hogy két kiállítás nyílt meg párhuzamosan. A Magyar Fotográfusok Házában, szinte kivétel nélkül a sorozat színes képei voltak kiállítva, míg a Faur Zsófi Galériában egyetlen, fekete fehérben készült fejezet. Ebben az esetben az emlékezet működése miatt „váltogattam”. A Human című sorozatban pragmatikus okokból döntöttem a fekete-fehér technika mellett. Színesben kezdtem el a munkát, de mivel az egész történetnek a téglagyár a helyszíne, a tégla vöröses színe dominált. Ezzel szemben azt akartam, hogy a képek ne magáról a tégláról, hanem a vele összefüggésbe hozható tágabb összefüggésekről szóljanak. A tégla „téglaságától” pedig úgy tudtam a legegyszerűbben megszabadulni, hogy fekete-fehérben folytattam a munkát. A fekete-fehér kép egyszerre jár információ vesztéssel és információ többlettel. Az agyunk kipótol számtalan részletet. A Workout készítésekor a monokróm kép kevésbé szolgálta egy konkrét időszak megidézését, mint a képek megformálása, a frontális kiterített kompozíciók, a nagyjából standard távolság a modellektől.

Kudász Gábor Arion: Slavia – Animal Rights Movement, 2020 59x50 cm, inkjet print, epoxy resin, wood (Fotó: Kudász Gábor Arion)

– A stadionok, mint tömegek befogadására alkalmas létesítmények, mit árulhatnak el egy adott országról? Méretük vagy mennyiségük alapján lehet-e bármilyen következtetést levonni?

Minek magunkat kivonni abból a világból, amelyben élünk. A stadion szót nem lehet úgy kimondani Magyarországon, hogy politikai töltete ne lenne, de az kevéssé érdekel, hogy ezzel kapcsolatban fogalmazzak meg bármit is. Azt viszont felettébb érdekesnek találom, hogy az egykor milliókat mozgató Sokol mára hogyan vált egyfajta (akár politikai értelemben is) marginális  eseménnyé, hogyan vesztítette el korszerűségét, társadalmat megszólító erejét.

– 1918, Csehszlovákia születése, 1920 pedig a trianoni békeszerződés aláírásának dátuma. Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulójának évében fotóztad a Sokol Slet-et. Idén van a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója. Felfejthető-e bármiféle kapcsolat, összefüggés ezen események és a projekted között? 

Számos országból érkeztek résztvevők, nemzetek zászlói, az összes uniós lobogó, a testvériség, a barátság, a közösség címszava alatt ott volt, a magyar kivételével. A Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulóján tartott rendezvény, magyar nézőpontból legalábbis kérdéses, mintha ugyanannak a történelmi szövetnek a fonákját látnánk. Az előjelek felcserélődése önmagában indok, hogy innen foglalkoztasson az ottani emlékezet.

Kudász Gábor Arion: There is a race going on and you are not in it - II. 2020 320x350 cm, cotton canvas, steel tube (Fotó: Kudász Gábor Arion)

– A színes geometriai alakzatok használata alkotásaidon, a befogadás során esztétikai funkcióval rendelkeznek csupán, vagy ennél sokkal többről van szó? A fiatal srác aki az „UOMO” feliratos gatyájában tiszteleg, mintha a jövő felé nézne. A férfivá válás küzdelmeinek irányába vagy hazafiasan tiszteleg a nemzet lobogója előtt és kész akár életét is feláldozni érte?

Amikor a kontaktokat csináltam, színes fóliát raktam a negatívra, egy piros sávot, vagy kék háromszöget, amit a cseh zászlóból emeltem ki és úgy repróztam le. A negatívot pozitívba fordítva a piros átfordult UV zöldbe, a mély kékből meg élénk pink lett. Megtetszett ez a pozitív-negatív játék. A szereplőket nem különösebben érdekli, hogy mit jelentenek heroikus mozdulataik, nekik elég, hogy ez így szép. A lefényképezett mozdulatok vektorait a kép széléig meghosszabbítva, egy vonalhálót rajzolhatunk fel rá, síkokra tagoljuk. Ha a fóliarétegeket rárakom a képekre, a mozdulatok által kijelölt síkbeli idomok mentén, majd visszafordítom pozitívba a fotót, számomra is meglepő új zászlók keletkeznek, új identitások lehetősége rajzolódik ki.

Kezdetben még nem gondoltam erre a lehetőségre, mert túlságosan koncentráltam arra, hogy a pár fős sejtek performanszait, azt az apró, de az egészhez nélkülözhetetlen építőelemet mutassák be képeken. Az UOMO feliratú boxert viselő fiú, a napellenzős kézmozdulattal is, egy a sok ilyen póz közül. Azt hihetnénk, hogy a koreográfiáknak van valamiféle narratívája, vagy jelentése. A nagy koreográfiát messziről nézve: egyik zászló átmorfolódik egy másik zászlóvá, vagy szív alakot formálnak a küzdőtéren, de az egyén nem jelenik meg motívumként. A mozdulatsorozatok többsége pusztán azt a célt szolgálja, hogy tetszetős legyen.  Ha te, vagy mi a mozdulatot emlékeink vagy közmegegyezés alapján egy lobogó előtt tisztelgő fiatal katonának olvassuk, az nem a képből jön. Az azonban nem véletlen, hogy több képen is szerepel az UOMO – magyarul: ember – felirat.

Kudász Gábor Arion: UOMO, 2020 50x59 cm, inkjet print, epoxy resin, wood (Fotó: Kudász Gábor Arion)

– Zászlókat idéző, installált fotók. Ez bizonyos tekintetben utal vajon, többek között a Sokol-esemémyek esztétikájára, beleértve a lelátókon uralkodó hangulatot is, ami összekapcsolódik egyfajta patrióta magatartással is? 

Benne van ebben a képi világban a saját gyerekkorom emléke is, a 10-12 éves korom előtti felvonulások, a majális, a játszótéri mászókázás. Innen idézem a képfelület nyalóka szerű hatását, az installációban a mászóka formát.

A munka folyamán beszélgettem egy vexillológussal, Kottra Györgyivel. A vexillológia a zászlótan, a heraldika azon ága, mely a zászlók jelentésével, történetével foglalkozik. Elvittem neki ezeket a visszaforgatott fotókat. Igazából azzal a nagyon egyszerű kéréssel, hogy segítsen a generatív módon létrejött jelentéseket tisztázni. Mondta, nagyon kedves fiatalember vagyok, örül hogy megkerestem, de a zászlók azok nem így működnek. A cseh zászlóban a vörös mást jelent, mint az olasz zászlóban vagy a japánban és az meg aztán végképp más, mint amit a szocialista, kommunista szovjetunió zászlajában a vörös szimbolizál. Ezek igazából a színekhez társított gondolatok, a színek és formák jelentése nem egyezményes. És ezt már én teszem hozzá: hanem látens gondolati töltetek.

Kudász Gábor Arion: There is something wrong and you don’t know about it, 2020 50x59 cm, inkjet print, epoxy resin, wood (Fotó: Kudász Gábor Arion)

– Nő és férfi viszonya a képen. Sárga kör. Brand logó vagy bdsm lobogó?

Aki nem látta élőben a kiállítást, annak nehéz lehet elképzelni, hogy a műgyanta öntés során milyen sorsszerű felismerésnek éltem meg, hogy házilag nem tudom kifogástalan minőségben legyártani a rétegeket, ami emiatt tele lett buborékkal és a fent említett kakasos nyalókához hasonlatosan áttetsző színű fényes-matt, ragacsos hatású lett a felülete.

Az első próbát bevittem a diákjaimnak megmutatni a fotográfia és az installáció viszonyát taglaló órára. Ekkor került szóba, hogy olyan, mint a kakasos nyalóka. Ez a szándékolatlan hasonlóság igazából az a pont, ahonnan a Sokol történetet szemlélhetem, vagy ahonnan emlékezhetek a rendszerváltás előtti időre, ami a mai Sokol és a mai világunk negatívja. Nosztalgiával emlékszem vissza arra, amikor bementem az iskola melletti kisboltba, ahol lehetett cigirágót kapni, meg ezt a nyalókát. Azzal az egyszerű, szerencsétlen cukor izével, amihez természetesen komoly érzelmi kötődés alakult ki bennem. A műgyanta pontosan ezt testesíti meg, ehetetlen formában.

Kudász Gábor Arion: Queer Anarchism - Anarcho Feminism, 2020 59x50 cm, inkjet print, epoxy resin, wood (Fotó: Kudász Gábor Arion)

A szereplők ruháján ott virítottak a nagy brandek nevei. Ma már nem az van, hogy a ruhám alapján meg lehet mondani, milyen nemzetiségű vagy vallású vagyok, hanem azt, hogy ki a kedvenc popsztárom vagy milyen szexuális szokásaim vannak. Teljesen más dimenzió.

– Egyes képeiden tetten érhető a kettősség megragadása szubkultúrák és a nacionalista ideológiák viszonylatában?

A Sokol találkozó óta eltelt időben a modelljeimnek emailben feltettem néhány kérdést is. Megkérdeztem például: hárman vagytok a képen, mi bennetek a közös? Egyikük sem írta válaszul azt, hogy csehek vagyunk vagy nacionalisták. Azt válaszolták, hogy szeretünk táncolni, vagy mi hárman srácok, mind gördeszkázunk.

(Kudász Gábor Arion: Workout – a fine sense of patriotism, Faur Zsófi Galéria, Budapest)

Lak Róbert

Kudász Gábor Arion: Love addict, 2020 (Fotó: Kudász Gábor Arion) Kudász Gábor Arion: The (Belgian) Red Square, 2020 (Fotó: Kudász Gábor Arion) Kudász Gábor Arion: You should stop immediately, 2020 (Fotó: Kudász Gábor Arion)