Lajtos Nóra: Csillaglépcsőn vándorló
TORNAI JÓZSEF EMLÉKÉRE
Ha gyermek vagy, több foka
van a kíváncsiságnak, egyre
feljebb, feljebb, az égig érő
lépcsőn fölfelé törnek a vágyaid,
csillagrojtú éjszakában
égszínkékek az álmaid –
Ha felnőtt vagy, a lépcsőn
sietve haladsz, olykor talán
vissza-visszalépsz egyet-egyet,
mint augusztusi csillaghulláskor
[…]
TORNAI JÓZSEF EMLÉKÉRE
Ha gyermek vagy, több foka
van a kíváncsiságnak, egyre
feljebb, feljebb, az égig érő
lépcsőn fölfelé törnek a vágyaid,
csillagrojtú éjszakában
égszínkékek az álmaid –
Ha felnőtt vagy, a lépcsőn
sietve haladsz, olykor talán
vissza-visszalépsz egyet-egyet,
mint augusztusi csillaghulláskor,
ha az égre nézel, s látsz fénycsóvába
írt holnapot, reménységet –
Ha megöregszel, csak arra
vágysz, hogy az az egy-egy fok
sikerüljön, mert haladni kell
gyermeki hittel fölfelé, csak
így lehet csillaglépcsőn
vándorbottal feljutni
az ég magasáig, esendőn,
kérdőn, de mindörökre fénylőn –