07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A székek nyikorgására figyelni kell!
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL

Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

Szabó István: – Valóban találkoztam egy orvosprofesszorral, nem Magyarországon, aki nyugdíjba került, de tele volt energiával és tudással, és visszatért fiatalkori vágyához és hobbijához. Ezen kezdtem el gondolkodni.

Sándor Pál: – Nekünk néha eszünkbe jut valamiről valami. Foglalkozási ártalom.

Sándor Pál ebben a folyamatban producerként vett részt, de elsősorban ő is filmrendező. Ilyenkor sikerül kikapcsolni a rendezői énjét?

S. P.: – Nincs két énem. Nem is kellett semmit kikapcsolni. Nagy öröm és nagyon fontos dolog volt az életemben, hogy Pistával együtt dolgoztunk. Természetemet megtagadva egyetlen hangos szó nélkül csináltuk végig a filmet. Ő ugyanis velem ellentétben nagyon finoman és halkan dolgozik. Rendszeresen kijártam a forgatásra, de igyekeztem nem zavarni a munkát. De két hét után megkértem a Pistát, hadd ordítsak már egyet, mert nem bírom elviselni ezt a nyugalmat!

 

 

Produkciós szempontból sem kell beleszólni egy másik rendező filmjébe?

S. P.: – De olyan, elő szokott fordulni, máskor is voltam már producer. Ám most semmi elakadás nem volt. Minden olajozottan ment, és azt éreztem, hogy ebből egy olyan film lesz, amilyen aztán lett is. Vagyis gyönyörű.

Sz. I.: – Palival ismerjük egymást 60 éve, de eddig mindenki tette a maga dolgát, most dolgoztunk együtt először. Hogy miért ment minden rendben? Sára Sándor, aki több filmemnek az operatőre volt mondta nekem egyszer 40 vagy 50 évvel ezelőtt: ahhoz, hogy egy film úgy 80%-osra elkészüljön, ahhoz 150%-osra kell fölkészülni. Ha fölkészül az ember és a munkatársai is, akkor nem nagyon van min elakadni.

S. P.: – Noha konkrétan nem dolgoztunk együtt, volt köztünk egy mély emberi kapcsolat. Egymás filmjeit is szerettük, és azon kívül is jól elvoltunk egymással. Régen ez egy olyan szakma volt, hogy az emberek össze voltak zárva a Lumumba utca 174.-ben, a Mafilmben. Gyakran találkoztunk, beszélgettünk, de szóba sem került, hogy együtt csináljunk filmet. Számomra ez most az élet nagy ajándéka.

Sz. I.: – Ültünk az egyik asztalnál, mi, fiatalok, másik asztalnál meg ott ült Keleti Márton, Bán Frigyes és Gertler Viktor.

A Zárójelentésben a főszereplő ismét Klaus Maria Brandauer, és a magyar színészek többségével is sokszor dolgozott már együtt. Egy idő után nem válik egyhangúvá a kapcsolat?

Sz. I.: – Neeem! Csodálatos, hogy az ember jól ismeri azokat, akikkel dolgozik. Nem kell órákig magyarázni, ők is pontosan tudják, hogy én mit szeretnék, és is jól tudom, hogy ők mit szeretnének, mire képesek.

S. P.: – Amit én oldalról láttam, az az, hogy elképesztően szerették azt, amit csinálnak.

Sz. I.: – Nem is szerepet játszanak, hanem megpróbálnak önmaguk lenni egy bizonyos szerepben. És ha ez sikerül nekik, akkor ők is jól érzik magukat.

 

 

Jól kell őket instruálni.

Sz. I.: – Hát, ezzel kapcsolatban hadd mondjak el egy történetet. 27 éves koromban Gábor Miklóst rendeztem [Az Apa című filmjében M. T.] és hosszan magyaráztam neki, az élet értelmét, meg a szerepének a mögöttes tartalmait. Beszéltem vagy negyed órát. Ő végighallgatott és utána kedvesen azt mondta: kérlek azt mondd meg, hogy honnan jöjjek be, hol menjek ki, és ami közte van, azt én megoldom. Az ember néha hajlamos túlértékelni a saját szerepét.

S. P.: – Azért először is kell egy jó szerepet írni! Ennek a mi filmünknek a forgatókönyvét is Pista írta. És én azért figyeltem, néha azért mondott a színészeknek ezt-azt!

Sz. I.: – Hát, ez a titok….

A film egy részét Szegeden, a Nemzeti Színházban forgatták. Miért ezt választották?

Sz. I.: – Próbálkoztunk Pesten is helyszínt találni, mert az azért olcsóbb lett volna, hisz a stáb nagy része pesti. De ez a színház olyan szép! És a vezetői, Barnák László igazgató és Horgas Péter főrendező olyan nyitottak és kedvesek voltak, hogy inkább ide jöttünk.

S. P.: – Azt láttam rajtuk, hogy szeretettel fogadtak bennünket. Jó volt itt lenni, szerettük a várost és a helyszínt. Remélem, a film olyan lett, hogy ez a város is szeretni fogja. A beszélgetés után megyünk a közönségtalálkozóra, ez lesz az első alkalom, hogy találkozunk a nézőkkel. Mielőtt ide indultunk, láttuk, hogy dugig tele van a mozi, ami nagyszerű érzés.

 

Tannhäusert rendezett volna Szegeden, de lemondta

A Zárójelentés című filmben szerepel néhány jelenet Wagner Tannhäuser című operájából. Ezeket tavaly vették föl a Szegedi Nemzeti Színházban. Ezek után kérték föl Szabót a teljes opera megrendezésére, amit el is vállalt. Februárban azonban lemondta a fölkérést. Betegségére hivatkozott, a műsorban azt mondta, a szemével rendszeresen kezelésre kell járnia.

A színház operai évadának szenzációja lett volna a Tannhäuser színpadi bemutatója Szabó rendezésében. Az Oscar-díjas filmrendező nagyon ritkán rendezett operát életében, Magyarországon csak Eötvös Péter Három nővérét. A 90-es években Bécsben A trubadúrt, Lipcsében a Borisz Godunovot állította színre, 1983-ban pedig Párizsban épp a Tannhäusert, Victor Vasarely díszleteivel.

A Tannhäusert utoljára a 60-as években játszotta rendszeresen a Szegedi Nemzeti Színház, 1995-ben egyetlen koncertszerű előadást tartottak. A darab végül most is így szólal meg március 20-án.

 

Ennél a filmnél ez lesz az első közönségtalálkozó. Szeretik ezt a műfajt?

Sz. I.: – Igen, mert visszajelzéseket kapok. Én ezekből mindig sokat tanulok. A színházban a színész, de akár a rendező minden nap konkrét visszajelzést kap a munkájáról. Velünk filmesekkel ez csak ilyen bemutatók idején fordul elő. A második filmem az Apa volt. Külföldön is bemutatták, s és ott álltam hátul a vetítőteremben. Nagyon szép és feszült csend volt, aztán helyenként elkezdtek mocorogni az emberek a széken, csörgették a zacskókat. Aztán megint nyugalom lett, később meg újra volt egy kis mozgás, amiből leszűrtem a tanulságot, hogy ebben az országban bizonyos dolgok nem érdeklik az embereket. Aztán vetítették a filmet egy másik országban, nagyon messze ettől az elsőtől, megint gyönyörű csend volt a moziban, az egyszer csak ugyanott széknyikorgás, mozgás. Aztán ismét csend lett, aztán ismét mozgás. Pontosan ugyanott. Aztán több helyen is megnéztem ezt a filmet, és rájöttem, hogy ahol mocorognak, ott valamit nem elég jól csináltam, mert csökken a feszültség, és ahol csend lesz, ott eltaláltunk valamit. Erre nagyon oda kell figyelni.

M. T.

(A Szeged Televízióban 2020. február 13-án elhangzott beszélgetés szerkesztett változata)


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő