12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A székek nyikorgására figyelni kell!
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL

Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

Szabó István: – Valóban találkoztam egy orvosprofesszorral, nem Magyarországon, aki nyugdíjba került, de tele volt energiával és tudással, és visszatért fiatalkori vágyához és hobbijához. Ezen kezdtem el gondolkodni.

Sándor Pál: – Nekünk néha eszünkbe jut valamiről valami. Foglalkozási ártalom.

Sándor Pál ebben a folyamatban producerként vett részt, de elsősorban ő is filmrendező. Ilyenkor sikerül kikapcsolni a rendezői énjét?

S. P.: – Nincs két énem. Nem is kellett semmit kikapcsolni. Nagy öröm és nagyon fontos dolog volt az életemben, hogy Pistával együtt dolgoztunk. Természetemet megtagadva egyetlen hangos szó nélkül csináltuk végig a filmet. Ő ugyanis velem ellentétben nagyon finoman és halkan dolgozik. Rendszeresen kijártam a forgatásra, de igyekeztem nem zavarni a munkát. De két hét után megkértem a Pistát, hadd ordítsak már egyet, mert nem bírom elviselni ezt a nyugalmat!

 

 

Produkciós szempontból sem kell beleszólni egy másik rendező filmjébe?

S. P.: – De olyan, elő szokott fordulni, máskor is voltam már producer. Ám most semmi elakadás nem volt. Minden olajozottan ment, és azt éreztem, hogy ebből egy olyan film lesz, amilyen aztán lett is. Vagyis gyönyörű.

Sz. I.: – Palival ismerjük egymást 60 éve, de eddig mindenki tette a maga dolgát, most dolgoztunk együtt először. Hogy miért ment minden rendben? Sára Sándor, aki több filmemnek az operatőre volt mondta nekem egyszer 40 vagy 50 évvel ezelőtt: ahhoz, hogy egy film úgy 80%-osra elkészüljön, ahhoz 150%-osra kell fölkészülni. Ha fölkészül az ember és a munkatársai is, akkor nem nagyon van min elakadni.

S. P.: – Noha konkrétan nem dolgoztunk együtt, volt köztünk egy mély emberi kapcsolat. Egymás filmjeit is szerettük, és azon kívül is jól elvoltunk egymással. Régen ez egy olyan szakma volt, hogy az emberek össze voltak zárva a Lumumba utca 174.-ben, a Mafilmben. Gyakran találkoztunk, beszélgettünk, de szóba sem került, hogy együtt csináljunk filmet. Számomra ez most az élet nagy ajándéka.

Sz. I.: – Ültünk az egyik asztalnál, mi, fiatalok, másik asztalnál meg ott ült Keleti Márton, Bán Frigyes és Gertler Viktor.

A Zárójelentésben a főszereplő ismét Klaus Maria Brandauer, és a magyar színészek többségével is sokszor dolgozott már együtt. Egy idő után nem válik egyhangúvá a kapcsolat?

Sz. I.: – Neeem! Csodálatos, hogy az ember jól ismeri azokat, akikkel dolgozik. Nem kell órákig magyarázni, ők is pontosan tudják, hogy én mit szeretnék, és is jól tudom, hogy ők mit szeretnének, mire képesek.

S. P.: – Amit én oldalról láttam, az az, hogy elképesztően szerették azt, amit csinálnak.

Sz. I.: – Nem is szerepet játszanak, hanem megpróbálnak önmaguk lenni egy bizonyos szerepben. És ha ez sikerül nekik, akkor ők is jól érzik magukat.

 

 

Jól kell őket instruálni.

Sz. I.: – Hát, ezzel kapcsolatban hadd mondjak el egy történetet. 27 éves koromban Gábor Miklóst rendeztem [Az Apa című filmjében M. T.] és hosszan magyaráztam neki, az élet értelmét, meg a szerepének a mögöttes tartalmait. Beszéltem vagy negyed órát. Ő végighallgatott és utána kedvesen azt mondta: kérlek azt mondd meg, hogy honnan jöjjek be, hol menjek ki, és ami közte van, azt én megoldom. Az ember néha hajlamos túlértékelni a saját szerepét.

S. P.: – Azért először is kell egy jó szerepet írni! Ennek a mi filmünknek a forgatókönyvét is Pista írta. És én azért figyeltem, néha azért mondott a színészeknek ezt-azt!

Sz. I.: – Hát, ez a titok….

A film egy részét Szegeden, a Nemzeti Színházban forgatták. Miért ezt választották?

Sz. I.: – Próbálkoztunk Pesten is helyszínt találni, mert az azért olcsóbb lett volna, hisz a stáb nagy része pesti. De ez a színház olyan szép! És a vezetői, Barnák László igazgató és Horgas Péter főrendező olyan nyitottak és kedvesek voltak, hogy inkább ide jöttünk.

S. P.: – Azt láttam rajtuk, hogy szeretettel fogadtak bennünket. Jó volt itt lenni, szerettük a várost és a helyszínt. Remélem, a film olyan lett, hogy ez a város is szeretni fogja. A beszélgetés után megyünk a közönségtalálkozóra, ez lesz az első alkalom, hogy találkozunk a nézőkkel. Mielőtt ide indultunk, láttuk, hogy dugig tele van a mozi, ami nagyszerű érzés.

 

Tannhäusert rendezett volna Szegeden, de lemondta

A Zárójelentés című filmben szerepel néhány jelenet Wagner Tannhäuser című operájából. Ezeket tavaly vették föl a Szegedi Nemzeti Színházban. Ezek után kérték föl Szabót a teljes opera megrendezésére, amit el is vállalt. Februárban azonban lemondta a fölkérést. Betegségére hivatkozott, a műsorban azt mondta, a szemével rendszeresen kezelésre kell járnia.

A színház operai évadának szenzációja lett volna a Tannhäuser színpadi bemutatója Szabó rendezésében. Az Oscar-díjas filmrendező nagyon ritkán rendezett operát életében, Magyarországon csak Eötvös Péter Három nővérét. A 90-es években Bécsben A trubadúrt, Lipcsében a Borisz Godunovot állította színre, 1983-ban pedig Párizsban épp a Tannhäusert, Victor Vasarely díszleteivel.

A Tannhäusert utoljára a 60-as években játszotta rendszeresen a Szegedi Nemzeti Színház, 1995-ben egyetlen koncertszerű előadást tartottak. A darab végül most is így szólal meg március 20-án.

 

Ennél a filmnél ez lesz az első közönségtalálkozó. Szeretik ezt a műfajt?

Sz. I.: – Igen, mert visszajelzéseket kapok. Én ezekből mindig sokat tanulok. A színházban a színész, de akár a rendező minden nap konkrét visszajelzést kap a munkájáról. Velünk filmesekkel ez csak ilyen bemutatók idején fordul elő. A második filmem az Apa volt. Külföldön is bemutatták, s és ott álltam hátul a vetítőteremben. Nagyon szép és feszült csend volt, aztán helyenként elkezdtek mocorogni az emberek a széken, csörgették a zacskókat. Aztán megint nyugalom lett, később meg újra volt egy kis mozgás, amiből leszűrtem a tanulságot, hogy ebben az országban bizonyos dolgok nem érdeklik az embereket. Aztán vetítették a filmet egy másik országban, nagyon messze ettől az elsőtől, megint gyönyörű csend volt a moziban, az egyszer csak ugyanott széknyikorgás, mozgás. Aztán ismét csend lett, aztán ismét mozgás. Pontosan ugyanott. Aztán több helyen is megnéztem ezt a filmet, és rájöttem, hogy ahol mocorognak, ott valamit nem elég jól csináltam, mert csökken a feszültség, és ahol csend lesz, ott eltaláltunk valamit. Erre nagyon oda kell figyelni.

M. T.

(A Szeged Televízióban 2020. február 13-án elhangzott beszélgetés szerkesztett változata)


Címke: , , , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő