Kínában is megjelenik a Gárdián Gordonkaiskola

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK A LEGJOBBNAK
A VILÁGON

Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról. Már megkezdték a hétkötetes széria első négy részének nyomdai előkészítését, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására.

– Tulajdonképpen egyszerű dolgom volt, csak annyit kellett csinálnom, hogy megírom a világ legjobb csellóiskoláját – mondja Gárdián Gábor, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára, aki nemrégiben érkezett haza négy és fél hónapos kínai promóciós körútjáról. A gordonkaművész évtizedekig a színházi zenekarban játszott, majd a szimfonikusoknál is állandó kisegítő volt, így nem jelentett számára problémát, hogy koncertekkel is népszerűsítse speciális kottagyűjteményre épülő tankönyvsorozatát.

Kína mindenben a világelsőségre törekszik, a zeneoktatásban is. Rendelkeztek már tankönyvekkel az alapfokú zongora- és hegedűoktatáshoz, de a csellóhoz még nem. Októberben tartotta a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House a China Music elnevezésű egyhetes rendezvényét, melyen a világ összes zeneműkiadója és fontos hangszergyártó cége, a Yamahától a Steinwayig jelen volt. Meghívták Gárdián Gábort is.

– Ezen a rendezvényen írtuk alá a Gárdián Gordonkaiskola kínai kiadásáról szóló megállapodást. Nem is számítottam rá, hogy Weiyao Fei elnök úrral kínai-magyar zászlós ünnepi ceremónián kerül majd sor erre az aktusra, és így én képviselhetem Magyarországot is. A kínai partnerek roppant komolyan vették ezt, még a tévéhíradókba is bekerültünk. A megállapodás arról szól, hogy kínai terjesztésre megvásárolták a Gárdián Gordonkaiskola könyvsorozatom kiadásának jogait. A nemzetközi jogok nálam maradtak, illetve közös tervek vannak az Editio Musica Budapest Zeneműkiadóval is – magyarázza Gárdián Gábor. A számos díjjal, elismeréssel rendelkező, többek között Magyar Arany Érdemkereszttel is kitüntetett szegedi zenepedagógus azt mondja, ugyan sok tapasztalatot szerzett Kínában, még csak megsaccolni sem tudja, hányan tanulhatnak csellózni az 1,4 milliárd lakosú országban.

– A kínai alapfokú zeneoktatásban első helyen a zongora áll, a többi nyugati hangszer mostanában kezd csak népszerűbbé válni. Középfoktól felfelé persze már világszínvonalú a csellóoktatás is, de az alapfokú képzést még csak ezután szeretnék felhozni, megerősíteni, amiben szívesen kapcsolódnának hazánkhoz. Ugyanis hiába indult meg a szétzilálása, még romjaiban is mindig világelső a magyar alapfokú zeneoktatás. Négy és fél hónapot töltöttem most Kínában, láttam, ahogyan mindössze egyetlen hónap alatt az összes papírmunkát is elintézve létrehoztak Trió néven egy teljesen új zeneiskolát, ahol zongorát, hegedűt és csellót oktatnak több zenetanárral. A nyitó koncertre engem is meghívtak játszani. Az iskola különlegessége az is, hogy az összes alapító zenetanára Magyarországon szerezte a diplomáját. Meghallgattam néhány zeneórájukat is, kiderült, ők is magyar kottagyűjteményekből tanítanak. Kínában egyébként azt tapasztaltam, hogy legalább dupla annyi különórájuk van a gyerekeknek, mint az itthoniaknak. A jövőbe való legjobb befektetésnek tekintik a szülők és a nagyszülők a gyerekek oktatását. Úgy tartják, minél képzettebb egy fiatal, annál biztosabb, hogy felnőttként megfelelő támasza lesz majd az idős szüleinek. Azt is érdekes volt látni, ahogyan a nagyszülők egymást váltva besegítenek a gyermeknevelésbe személyes jelenléttel és anyagi támogatással is. Hihetetlenül fegyelmezettek, összetartóak, ilyen családszerető néppel nem találkoztam még. Az Egyesült Államokban is éltem egy évig 2006 őszétől Floridában, így az ottani oktatási rendszerről is vannak tapasztalataim. Miután hallottak koncerteken játszani, volt aki megkeresett, hogy olyan szépen csellóztam, úgy gondolta, taníthatnám a gyermekét zongorázni, biztosan azon is tudok játszani. Kínában ilyesmi fel sem merült, mindenki tudta, hogy specializálódtak a szakemberek. Lehengerelt a kínai emberekből sugárzó szeretet, lelki gazdagság, őszinte vendégszeretet is – meséli Gárdián Gábor, aki feleségével együtt utazott Kínába. Niki master képzésben kínai nyelvet tanult közben Hangcsouban, így tolmácsként, fordítóként is rengeteget segített férjének.

– Hét kötet megjelentetését tervezzük Kínában, első körben négy kötettel jön ki a sanghaji kiadó. A gordonkaiskolám az európai és a magyar zenei hagyományokon nyugszik. Annak idején még Borgulya András zeneszerzővel kezdtük el a sorozat felépítését, akitől nagyon sok szakmai segítséget kaptam, rengeteget tanultam. 2005-ben bekövetkezett halála után egy másik csodálatos komponistával, Huszár Lajossal folytattam a munkát. A köteteket egészen a konzervatóriumi évek végéig tudják majd használni a csellózni tanuló gyerekek. A sanghaji kiadást kínai szerzők műveivel, kínai dalokkal szeretnénk kibővíteni – magyarázza Gárdién Gábor, aki szerint azért szeretik világszerte annyira a köteteit a zenetanárok és a csellisták is, mert máshol a szolfézs oktatás közel sem olyan fejlett, mint Magyarországon, ezek a tankönyvek pedig egyben egymásra épülő zeneelméleti forgatókönyvek is, valamint hangszertechnikai ismereteket is tartalmaznak. Komplex tudást közvetítenek, végigviszik a zenei ismereteken a tanárokat és a diákokat. A Rózsavölgyi és Társa Kiadónál 2003-ban megjelent első kötet lektora, a Kossuth-díjas csellista, Onczay Csaba azt mondta, olyan logikusan van felépítve, hogy szinte nem is kell hozzá tanár. A növendék végiglapozza és megtanulhat belőle csellózni.

– Huszár Lajossal nagyon gyümölcsöző a közös munka. Keresek a csellóirodalomban egy darabot arra az oktatási feladatra, ami épp sorra kerül, amit szemléltetni akarok. Lajos megnézi, elbírálja, ha szükséges, javítja, átírja a darabot vagy komponál egy teljesen újat. Sokszor évszázados hanghibákat vesz észre és javít ki a zongorakíséretekben. Hangról hangra áll össze egy új struktúra, egy javított zenei anyag.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának oktatási és kulturális szakdiplomatája, Szentmártoni Lívia is részt vett a megállapodás aláírásán. Gárdián Gábor őt még a szegedi Konfuciusz Intézet alapító igazgatójaként ismerte meg. Ő, illetve az intézet későbbi igazgatói, Mohr Richárd és Cao Hang nagyon sokat segítettek abban, hogy létrejöhessen a közvetlen együttműködés a sanghaji csellistákkal, majd az ottani zeneműkiadóval.

– Az első négy kötetből eddig nagyjából kettő állt össze, a többin még javában dolgozunk Huszár Lajossal. A sanghaji kiadó kínai-angol kétnyelvű változatban jelenteti majd meg a sorozatot. Itthon angol-magyar nyelvű változatot készítünk majd, ezt a verziót visszük majd az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Brazíliába, mindenhova a világban. A honlapunkon keresztül profi internetes terjesztést is tervezünk. Nikinek, a feleségemnek oroszlánrésze van a sikerben, hiszen angol és kínai tolmácsként, fordítóként, lektorként rengeteget segít – hangsúlyozza Gárdián Gábor. Gordonkaiskolájának első kiadása a megjelenése óta eltelt több mint másfél évtizedben sokfelé eljutott már a világban, a csellótanárok mindenhol a felépítését, logikáját és gondosan válogatott zenei anyagát dicsérik.

– Kínában nagyon érdeklődnek az európai gyökerű értékes muzsika, különösen Mozart, Haydn és a többi klasszikus iránt. Nem kedvelik a disszonáns, dodekafon hangzásvilágot, akkor már inkább könnyűzenét választanak helyette. A legkiválóbb magyar csellistáknak, így a haláláig Bloomingtonban tanító Starker Jánostól Perényi Miklóson, Onczay Csabán át Várdai Istvánig jó hírük van a világban. A kínaiak  nagyon szeretik a magyar muzsikusokat, fontos, hogy a magyar csellóoktatás is elismert. Starker János – aki igazi világnagyság volt, és Kínában is minden csellista ismeri a nevét – annak idején az első kötethez még Amerikából küldött nekem ajánlást. Kínában a nyolcas szám ugyanolyan fontos, mint a zenében, a csillagászatban vagy a számítástechnikában. A Gárdián Gordonkaiskola első kötetének kínai kiadása 7×8, azaz 56 oldalas, a második 8×8, azaz 64 oldal, a harmadik és a negyedik rész 9×8, azaz 72 oldalas, a következő kötetek pedig 80 és 88 oldalasak lesznek. A tizenhatodokról szóló fejezet is éppen a tizenhatodik a sorozatban. Ha épp így akartuk volna, talán akkor sem tudtuk volna a számmisztika jegyében így megszerkeszteni – mondja nevetve Gárdián Gábor. Azt is elárulja, tankönyvsorozatához már tervezik a népszerűsítő rajzfilmsorozatot is a kötetek borítóján látható kedves állatfigura, Gabriel, a csellózó hörcsög főszereplésével.

Hollósi Zsolt

Gárdián Gábor a Radnóti gimnázium végzős diákjának, Vincze Andrásnak tart csellóórát a Király-König Péter Zeneiskolában.

(A szerző felvétele)

Gárdián Gábor Kínában