04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Kínában is megjelenik a Gárdián Gordonkaiskola
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK A LEGJOBBNAK
A VILÁGON

Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról. Már megkezdték a hétkötetes széria első négy részének nyomdai előkészítését, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására.

– Tulajdonképpen egyszerű dolgom volt, csak annyit kellett csinálnom, hogy megírom a világ legjobb csellóiskoláját – mondja Gárdián Gábor, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára, aki nemrégiben érkezett haza négy és fél hónapos kínai promóciós körútjáról. A gordonkaművész évtizedekig a színházi zenekarban játszott, majd a szimfonikusoknál is állandó kisegítő volt, így nem jelentett számára problémát, hogy koncertekkel is népszerűsítse speciális kottagyűjteményre épülő tankönyvsorozatát.

Kína mindenben a világelsőségre törekszik, a zeneoktatásban is. Rendelkeztek már tankönyvekkel az alapfokú zongora- és hegedűoktatáshoz, de a csellóhoz még nem. Októberben tartotta a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House a China Music elnevezésű egyhetes rendezvényét, melyen a világ összes zeneműkiadója és fontos hangszergyártó cége, a Yamahától a Steinwayig jelen volt. Meghívták Gárdián Gábort is.

– Ezen a rendezvényen írtuk alá a Gárdián Gordonkaiskola kínai kiadásáról szóló megállapodást. Nem is számítottam rá, hogy Weiyao Fei elnök úrral kínai-magyar zászlós ünnepi ceremónián kerül majd sor erre az aktusra, és így én képviselhetem Magyarországot is. A kínai partnerek roppant komolyan vették ezt, még a tévéhíradókba is bekerültünk. A megállapodás arról szól, hogy kínai terjesztésre megvásárolták a Gárdián Gordonkaiskola könyvsorozatom kiadásának jogait. A nemzetközi jogok nálam maradtak, illetve közös tervek vannak az Editio Musica Budapest Zeneműkiadóval is – magyarázza Gárdián Gábor. A számos díjjal, elismeréssel rendelkező, többek között Magyar Arany Érdemkereszttel is kitüntetett szegedi zenepedagógus azt mondja, ugyan sok tapasztalatot szerzett Kínában, még csak megsaccolni sem tudja, hányan tanulhatnak csellózni az 1,4 milliárd lakosú országban.

 

 

– A kínai alapfokú zeneoktatásban első helyen a zongora áll, a többi nyugati hangszer mostanában kezd csak népszerűbbé válni. Középfoktól felfelé persze már világszínvonalú a csellóoktatás is, de az alapfokú képzést még csak ezután szeretnék felhozni, megerősíteni, amiben szívesen kapcsolódnának hazánkhoz. Ugyanis hiába indult meg a szétzilálása, még romjaiban is mindig világelső a magyar alapfokú zeneoktatás. Négy és fél hónapot töltöttem most Kínában, láttam, ahogyan mindössze egyetlen hónap alatt az összes papírmunkát is elintézve létrehoztak Trió néven egy teljesen új zeneiskolát, ahol zongorát, hegedűt és csellót oktatnak több zenetanárral. A nyitó koncertre engem is meghívtak játszani. Az iskola különlegessége az is, hogy az összes alapító zenetanára Magyarországon szerezte a diplomáját. Meghallgattam néhány zeneórájukat is, kiderült, ők is magyar kottagyűjteményekből tanítanak. Kínában egyébként azt tapasztaltam, hogy legalább dupla annyi különórájuk van a gyerekeknek, mint az itthoniaknak. A jövőbe való legjobb befektetésnek tekintik a szülők és a nagyszülők a gyerekek oktatását. Úgy tartják, minél képzettebb egy fiatal, annál biztosabb, hogy felnőttként megfelelő támasza lesz majd az idős szüleinek. Azt is érdekes volt látni, ahogyan a nagyszülők egymást váltva besegítenek a gyermeknevelésbe személyes jelenléttel és anyagi támogatással is. Hihetetlenül fegyelmezettek, összetartóak, ilyen családszerető néppel nem találkoztam még. Az Egyesült Államokban is éltem egy évig 2006 őszétől Floridában, így az ottani oktatási rendszerről is vannak tapasztalataim. Miután hallottak koncerteken játszani, volt aki megkeresett, hogy olyan szépen csellóztam, úgy gondolta, taníthatnám a gyermekét zongorázni, biztosan azon is tudok játszani. Kínában ilyesmi fel sem merült, mindenki tudta, hogy specializálódtak a szakemberek. Lehengerelt a kínai emberekből sugárzó szeretet, lelki gazdagság, őszinte vendégszeretet is – meséli Gárdián Gábor, aki feleségével együtt utazott Kínába. Niki master képzésben kínai nyelvet tanult közben Hangcsouban, így tolmácsként, fordítóként is rengeteget segített férjének.

– Hét kötet megjelentetését tervezzük Kínában, első körben négy kötettel jön ki a sanghaji kiadó. A gordonkaiskolám az európai és a magyar zenei hagyományokon nyugszik. Annak idején még Borgulya András zeneszerzővel kezdtük el a sorozat felépítését, akitől nagyon sok szakmai segítséget kaptam, rengeteget tanultam. 2005-ben bekövetkezett halála után egy másik csodálatos komponistával, Huszár Lajossal folytattam a munkát. A köteteket egészen a konzervatóriumi évek végéig tudják majd használni a csellózni tanuló gyerekek. A sanghaji kiadást kínai szerzők műveivel, kínai dalokkal szeretnénk kibővíteni – magyarázza Gárdién Gábor, aki szerint azért szeretik világszerte annyira a köteteit a zenetanárok és a csellisták is, mert máshol a szolfézs oktatás közel sem olyan fejlett, mint Magyarországon, ezek a tankönyvek pedig egyben egymásra épülő zeneelméleti forgatókönyvek is, valamint hangszertechnikai ismereteket is tartalmaznak. Komplex tudást közvetítenek, végigviszik a zenei ismereteken a tanárokat és a diákokat. A Rózsavölgyi és Társa Kiadónál 2003-ban megjelent első kötet lektora, a Kossuth-díjas csellista, Onczay Csaba azt mondta, olyan logikusan van felépítve, hogy szinte nem is kell hozzá tanár. A növendék végiglapozza és megtanulhat belőle csellózni.

– Huszár Lajossal nagyon gyümölcsöző a közös munka. Keresek a csellóirodalomban egy darabot arra az oktatási feladatra, ami épp sorra kerül, amit szemléltetni akarok. Lajos megnézi, elbírálja, ha szükséges, javítja, átírja a darabot vagy komponál egy teljesen újat. Sokszor évszázados hanghibákat vesz észre és javít ki a zongorakíséretekben. Hangról hangra áll össze egy új struktúra, egy javított zenei anyag.

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának oktatási és kulturális szakdiplomatája, Szentmártoni Lívia is részt vett a megállapodás aláírásán. Gárdián Gábor őt még a szegedi Konfuciusz Intézet alapító igazgatójaként ismerte meg. Ő, illetve az intézet későbbi igazgatói, Mohr Richárd és Cao Hang nagyon sokat segítettek abban, hogy létrejöhessen a közvetlen együttműködés a sanghaji csellistákkal, majd az ottani zeneműkiadóval.

 

 

– Az első négy kötetből eddig nagyjából kettő állt össze, a többin még javában dolgozunk Huszár Lajossal. A sanghaji kiadó kínai-angol kétnyelvű változatban jelenteti majd meg a sorozatot. Itthon angol-magyar nyelvű változatot készítünk majd, ezt a verziót visszük majd az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Brazíliába, mindenhova a világban. A honlapunkon keresztül profi internetes terjesztést is tervezünk. Nikinek, a feleségemnek oroszlánrésze van a sikerben, hiszen angol és kínai tolmácsként, fordítóként, lektorként rengeteget segít – hangsúlyozza Gárdián Gábor. Gordonkaiskolájának első kiadása a megjelenése óta eltelt több mint másfél évtizedben sokfelé eljutott már a világban, a csellótanárok mindenhol a felépítését, logikáját és gondosan válogatott zenei anyagát dicsérik.

– Kínában nagyon érdeklődnek az európai gyökerű értékes muzsika, különösen Mozart, Haydn és a többi klasszikus iránt. Nem kedvelik a disszonáns, dodekafon hangzásvilágot, akkor már inkább könnyűzenét választanak helyette. A legkiválóbb magyar csellistáknak, így a haláláig Bloomingtonban tanító Starker Jánostól Perényi Miklóson, Onczay Csabán át Várdai Istvánig jó hírük van a világban. A kínaiak  nagyon szeretik a magyar muzsikusokat, fontos, hogy a magyar csellóoktatás is elismert. Starker János – aki igazi világnagyság volt, és Kínában is minden csellista ismeri a nevét – annak idején az első kötethez még Amerikából küldött nekem ajánlást. Kínában a nyolcas szám ugyanolyan fontos, mint a zenében, a csillagászatban vagy a számítástechnikában. A Gárdián Gordonkaiskola első kötetének kínai kiadása 7×8, azaz 56 oldalas, a második 8×8, azaz 64 oldal, a harmadik és a negyedik rész 9×8, azaz 72 oldalas, a következő kötetek pedig 80 és 88 oldalasak lesznek. A tizenhatodokról szóló fejezet is éppen a tizenhatodik a sorozatban. Ha épp így akartuk volna, talán akkor sem tudtuk volna a számmisztika jegyében így megszerkeszteni – mondja nevetve Gárdián Gábor. Azt is elárulja, tankönyvsorozatához már tervezik a népszerűsítő rajzfilmsorozatot is a kötetek borítóján látható kedves állatfigura, Gabriel, a csellózó hörcsög főszereplésével.

Hollósi Zsolt

 

 

Gárdián Gábor a Radnóti gimnázium végzős diákjának, Vincze Andrásnak tart csellóórát a Király-König Péter Zeneiskolában.

(A szerző felvétele)

 

  

Gárdián Gábor Kínában


Címke: , , , , ,
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

VESZELKA ATTILA: A KÖLTŐ, AKI HÜLYE VERSEKET ÍRT
Azt már tudjuk – József Attila révén is –, hogy: Aki költő akar lenni/ pokolra kell annak menni. A „főhősnek” (egyes szám harmadik személyben íródott önéletrajzról beszélünk) is alá kellett szállnia, mert költő akart lenni. És az lett is. Már addig sem volt szokványos az élete, de: „Aztán leszállt az alvilágba, nem sejtve még, hogy további életében tartósan ott is marad”… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.06 - tiszatáj

INTERJÚ LACKFI JÁNOSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Lackfi János József Attila-díjas költő és műfordító. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa és a kreatív írás program egyik vezető oktatója volt Vörös István mellett. A Hogyan írjunk verset? című könyv szerzője, a karantén-időszakban  indította el a Facebookon a Lackfi Kreatív Írás-kurzusát.

Tovább olvasom >>>
2021.04.04 - tiszatáj

BÁLINT ÁDÁM KÉPZŐMŰVÉSZ FÓLIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Érzelmek dinamikája a szövetekben. A szövet-szerkezet lélegzetében… Szabad-szövésű arabeszkek!
Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi) üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… Ezen lapok újra feltárt – és rétegesen átírt rejtjelek, talán (ön)megfejtésre várakozó enigmák, kalligrafikus fragmentumok, avagy, meta-nyelvek érzékenyített mozaik-részletei is lehetnek: egyek az Egyben…

Tovább olvasom >>>
2021.04.02 - tiszatáj

SÜVEGES RITA MELLETTE MINDEN PUSZTA GYOM CÍMŰ TÁRLATA AZ INDA GALÉRIÁBAN
Kék, fehér és fekete képek fogadják az INDA Galéria tárlatát felkereső látogatókat. A bejáratnál egy lesötétített helyiségben rideg kék fény világítja meg Süveges Rita két vásznát, amelyek mintegy sűrítve tartalmazzák a kiállítás tematikáját, és megadják annak alaphangulatát. A mezőgazdaság fenntarthatatlan gyakorlatát és annak társadalmi hatását vizsgáló alkotó ezúttal a monokultúrák és a szélükre szorult „természet” valósághű képével érzékenyíti a látogatót… – TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő