06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Elfelejteni a Miatyánkot
2020.02.03 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ÉTVÁGY AZ IMÁKRA

A 2017-ben megjelent Étvágy az imákra Poós Zoltán legújabb regénye. A korábban esszéket és verseket is megjelentető szerző új kötete a dél-békési táj és Budapest között kalandozik. Azonban az utazás könnyedsége csak látszólagos.

Két dátum ad keretet a történetnek. A regény cselekménye 1989. július 14-én indul, Kádár János temetésének napján, ezen a napon költözik vidékről, otthonából Budapestre a főhős, Vitus István. A második, több szempontból is jelentős dátum 1990. október 27., a már demokratikus Magyarország első nagy tömegtüntetéseként zajló taxisblokáddal, és Vitus Istvánnak a budapesti Mission-koncert másnapján megtartott esküvőjével. A két, élesen meghúzott határvonalként sze­replő dátum egyszerre meghatározó, hiszen nagyon is konkrét történelmi tényekre utalnak, ugyanakkor a (mindentudó) elbeszélő számtalanszor eltér az időben, folyamatosan múltbéli eseményeket, gyerekkori emlékeket, történeteket, barátokat idéz fel, sorra váltogatja az idősíkokat. Az emlékek időben és térben is messzire kalauzolják az olvasót, eltávolítva az eredeti utazástól (Peregről Budapestre), vagyis a valódi cselekménytől. A visszaemlékezések, belső monológok és családi történetek során nemcsak a nagyszülők és dédszülők szerelme, házassága és mindennapjai elevenednek meg, hanem mikrotörténeteket is kap az olvasó, például Rotschild Kláráról, Mária Teréziáról és a Plasztikon panoptikumról is. Az elbeszélő folyamatosan kibillenti az utazásból az olvasót. A Pereg és Budapest közötti távolság autóval négy óra alatt megtehető, de a kitérők miatt lassan magunk sem tudjuk, hol is járhatunk (habár a kötet belső borítóján Csanád vármegye és a Városliget és környéke térképét találjuk, az eligazodást segítendő).

Vitus István a dél-békési, Mezőhegyeshez tartozó Peregről (47-es major) költözik sikeres egyetemi felvételi vizsgáját követően Budapestre. A rendszerváltás már érezhető, a közhangulat mégis szkeptikus, kevéssé érdeklődő. „Valójában senkit nem érdekelt Kádár, ahogy az sem, hogy negyven év után szabad választások lehetnek. (…) A változásoknál jobban izgatta őket az, hogy eltörlik-e a televízió havi díját” (106). Az indulás reggelén István nem tudja elmondani a Miatyánkot, mert nem emlékezik a szövegére. Ekkor kezdi erőltetni az emlékezetét, hogy rég elfeledett dolgokra is visszaemlékezhessen. A félbehagyott ima köti össze a regény két hangsúlyos dátumát. Az esküvő napján, a szertartás előtt István épp magában igyekszik elhadarni a Miatyánk szövegét, de félbeszakítják.

A mű dokumentarista regényként tárja az olvasó elé a történelmet. Vitus István költözése, a saját életében bekövetkező fontos változás (váltás) csupán másodlagos. A fő mondanivaló a történelem, ami emberéleteken ível át. A történelmi események maradandóan befolyásolták a családtagok életét: az elbeszélő aprólékos részletességgel számol be a világháborúból hazatérő nagyapa otthoni fogadtatásáról, az apa részvételéről az 1941-es mezőhegyesi nagyvadászaton, az 1956-os eseményekbe való belekeveredéséről és annak a saját életére történő kihatásáról is.

Apa és fia viszonya végig hangsúlyos a regényben, noha az édesanyja is kiemelkedően fontos a számára. István szülei harmadik gyermeke, az elsőszülött Szidónia másfél éves korában vízbe fulladt, őt követte első fiúgyermekként Richárd, majd István. A hagyománnyal ellentétesen nem az első fiú kapta az apa keresztnevét, hanem a második. A név azonossága mellett a fiú igyekszik felvenni az apa szokásait, az általa vágyott pályát szeretné megvalósítani építészmérnökként, Pesten pedig azt a lakást bérli ki, melyben az apja is lakott egyetemi tanulmányai alatt, ott akarja folytatni, ahol az apa karrierje derékba tört. „Már csak az érdekelt, hogy birtokba vegyem a reménytelenül tönkretett Budapestet, hogy meghódítsam a Műszaki Egyetemet, hogy megvalósítsam az álmait, hogy ott folytassam, ahol apám 1957 februárjában abbahagyta” (108).

A történelem és a történelmi események átélése mellett a regény számot ad egy korszak tárgyi kultúrájáról is, a tárgyi kultúra körébe tartozó javak megszerzésének folyamatáról. A lakás és a lakberendezés tárgyai, mint például a gázpalack és gáztűzhely, a Hajdú mosógép, a televízió, a magnó vagy a lemezlejátszó birtoklása a szülők számára fontossággal bír, mert mindezek reprezentálnak egy bizonyos életszínvonalat. „Tíz éve vágyott apám színes tévére, anyám elhunyt nagymamám örökségéből vett neki egy Orion Jácintot, a szöüli olimpiát és az átalakulást már színesben nézhette” (106). A tárgyi kultúra mellett Poós Zoltán regénye izgalmas kivonata a nyolcvanas évek underground kultúrájának is. Vitus István kedvenc lemezei egészítik ki az utazást (pl. Pixies: Doolittle, The Smith: The World Won’t Listen, Cocteau Twins: Treasure). Első Pesten töltött éjszakáját pedig a Fekete Lyukban tölti, ahol a VHK koncertezik.

Ezen az estén pillantja meg István Helgát, közvetlenül a falon olvasható felirat kibetűzése után (ami csak hallucináció): „Won’t you come into the garden? / I would like my roses to see you” (168). A szeretett nő egyszerre hozza el a harmóniát és a diszharmóniát is a főhős életébe. A vonzalom István részéről már az első pillantástól kezdve adott. A lány mellett megnyugvást talál. „Helga mellett otthonra leltem” (199). A kert szimbolikája, mint az Édenkert tökéletes boldogsága máshol is megjelenik a regényben, pl. az együtt énekelt Mission-dal refrénjében: „So take my hand and lead me / To the garden of delight” (228). A számára valaha látott legszebb nő egyben a legönérzetesebb is, a folyamatos szóbeli csatározásokkal a szerelem egyre hétköznapibbá válik, az esküvő igenje is kétségesnek tűnik. (Mintha a regény külső borítóján látható lány is ezt a bizonytalanságot erősítené: háttal áll, lépésre készen, magára hagyva a mögötte állót.) A regény utalást tesz Meaulnes-ra, (Henry Alain-Fournier: Az ismeretlen birtok) akit a teljesség utáni vágy hajt, éveken át keresi az idillt. Ugyanígy törekszik Vitus István is egyensúlyt teremteni saját életében. „Azt akartam, hogy minden ideális időben történjen meg velünk” (217). A hirtelen jött házasság és apaság eleinte ijesztő volta mégis kizökkenti őt az apja halála óta nyomasztó mániás depressziójából.

A regény amellett, hogy sajátságos módon beszél a rendszerváltásról és az azt megelőző korszakról, a vidéki és a városi élet ellentéteződésének kivonata, ugyanakkor a halálvágy és az élni akarás harca is. Vitus István saját életében végbemenő változás és az ennek keretet adó történelmi esemény számtalan lehetőséget láttat, ugyanakkor egy a korábbiaktól eltérő szabadságról is árulkodik. A taxisblokáddal körbezárt, lelassuló város mintha veszítene mámorosságából. A rendszerváltással a fiatalok számára más, a korábban megszokottól eltérő párkapcsolati forma is lehetséges lenne, ők viszont a házasságkötést választják. Az esküvő utáni sejtelmes mosoly meghagyja az olvasó számára azt a lehetőséget, hogy elgondolkodhasson a választás, a váltás helyességéről.

Herceg Lilla

(Megjelent a Tiszatáj 2019. februári számában)

 

Pesti Kalligram Kft.

Budapest, 2017

272 oldal, 3500 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.06.15 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
KORMÁNYOS ÁKOS: PARAVÁN
Írjuk le anyánk kezét, írjuk le partnerünk testét. Cirok Szabó István Agancspark című kötetében párhuzamként kínálkozik az erdő. A Paraván beszélője ezzel szemben próbálja analitikusan, anatómiai pontosságra törekedve leírni partnere testét, mégis csak az agytekervények közé jutva kiált fel: „Megtaláltalak. / Itt eredsz. / Itt vagy.” A szelíd Agancspark és a nyers Paraván eredője, a felismerés mégis ugyanaz: ember és természet csak együtt értelmezhetők […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.15 - tiszatáj

DÓMKERTI ZENÉS ESTÉK
A „püspöki fészek” udvarán ezen a nyáron is megrendezik a Dómkerti Zenés Estéket, a következő évadban pedig világsztárok is fellépnek Szegeden a Filharmónia Magyarország koncertsorozatában, a Tisza bérletben […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.14 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
Az utóbbi időben számos fiatal költő figyelemre méltó kiadványát vehette kézbe az érdeklődő olvasó. Ezek egyike az Agancspark című verskötet volt, Cirok Szabó István tollából. A karcsú, mintegy hatvan oldalt kóstáló könyvecske három ciklusába – Lékhorgászat, Nem tapsol senki, A madarak már elmentek, most a halak vándorolnak – mindössze harminchárom verset gyűjtött össze a szerző… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ IMOLA JULIANNÁVAL
Június 19-én Szabó Imola Julianna is vendége lesz a Tricikli Fesztiválnak. A Megálló Közösségi Házban a gyerekirodalom és illusztrációk viszonyáról beszélget majd Kollár Árpáddal, segít bemutatni Darvasi László Pálcika, a detektív című könyvét, és részt vesz a Grand Café Ráolvasás Extra elnevezésű zenés felolvasásán. A szegedi meghívás apropóján gyermekirodalmi-szépirodalmi-illusztrátori pozíciójáról, a 2020 decemberében megjelent Holtak aranya, holdak ezüstje című könyvéről, és a fesztivállal kapcsolatos várakozásairól, terveiről kérdeztük… – VESZPRÉMI SZILVESZTER INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

Tovább olvasom >>>
2021.06.11 - tiszatáj

GUNDA
Növényi táplálkozást szorgalmaz, leölt állatok milliárdjai ellen szólal fel. Szerencsére azonban Viktor Kosszakovszkij nem nyílt propagandában érdekelt: a Gunda intim közelségből szemléli egy mikroközeg állatvilágát… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.09 - tiszatáj

OPERA ÚJRA ÉLŐBEN – ANDREA CHÉNIER
Az opera azért nagyszerű dolog! Különösen élőben, színpadon. Vagy 8 hónap után ismét élőben hallgatni operát – leírhatatlan mámor! Különösen, hogy az ember egyik kedvencét, a francia forradalom balladáját zúdítja rá a Magyar Állami Operaház amúgy nem létező társulata. Május 29-én Giordano szeszélyes remekének sodró dallamai csendültek föl az Erkel Színházban. Nehezen indul a történet […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.08 - tiszatáj

GRÁF DÓRA: KÖRNYEZETISMERET
Az érzékiség halmozása érzéketlenséghez vezet – rendszerint ez a premisszája azoknak a történeteknek, amelyekben a főszereplő az egymást tételesen követő randevúiról, viszonyairól számol be. Monoton sorban felbukkanó és eltűnő (fél)idegenek, utánuk egyre nagyobb űr, elszakadás a valóságtól, stb. – gyakran találkozunk ennek a lélektani folyamatnak az ábrázolásával. Gráf Dóra Környezetismeret című, debütáló lírakötete először is azzal lep meg, hogy habár jelentős részben ilyen versszituációkból építkezik – a női beszélő férfiakkal találkozik, akik valamilyen benyomást tesznek rá, függetlenül attól, (kiderül-e,) mi történik köztük –, merőben szokatlan irányba futtatja ki a szövegeket. Ugyanis derű sugárzik belőlük… – PUROSZ LEONIDASZ KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.06 - tiszatáj

EGY LÉTKÖTÉLEN EGYENSÚLYOZÓ GONDOLATAI A TÚLSÓ PART FELÉ.
Nem kellett ehhez a rövid esszéhez címet keresnem. Maga a kötet fedőlapja annyira találó. Nem tudok jobbat. Emlékidő. Őszintén megvallva, nem az esztéta igényességével, hanem a személyes érintettség miatt olvastam el, szinte egy szuszra, a kötetet. Javíthatatlan individualistaként, mindig magamat, a saját életemet kerestem – és találtam meg – a versekben… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)