Juhász Zsuzsanna versei

Bagatell

Vérbő transzparensek, tenyérnász.

A tárgyalások teknőchídjai.

Marhaprológus: isten modellt áll.

Grimaszlépcsőkön a reneszánsz embertest.

Békemenet

Az emberfaj típushibái:

fantomvirágzás, békemenet.

Állatfej-tanulmányok platina-

gömbökön:

szándéknagyítás folyamatos jövőben.

Csak rész az egész billogaként.

Billog

Halk vonatbeszéd: túlhangosított színházeső.

Eltanulják a csillagok a jeleinket, aztán

Ők is belemenekülnek két összecsattanó tenyér

Zajába, mert arcot akarnak ők is, két felvigyázó

Szemet egy napsütötte börtönudvaron.

Hallgatok

Feltörhetetlen. Mégis megkívánja

a szorítást, a friss zománcgondokat.

Nyálban csírázik, mint az indulat,

S fáj, mint kőnek a szobrász-képzelet,

Földredőlt fa gyökerének a föld közelsége.

Jelképek a beavatottaknak

Éhség a madarakra. Kirugdosott

Szélvédő: agónia nyakkendőre és

két baráti kézre. Megrepedt lep-

keszárny a vonatablakon át. Te-

kergőző, botlasztó felharmóniák.

Tükör a szeleknek. Tavirózsa – –

gyökérrel a tó felett. Szék,

asztal, kedély a jégen-tavaszig.

Keresztnév-csalogató

Pedig a másik orcámat is,

didergő csípőmet, lyukas ujjközeim,

ügyetlen hóhéroknak való nyakamat,

egyre szárazabban pergő pillantásaim,

újra a szenvtelen passió-játékokat.