12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
11.06.
| Tamási Áron ma >>>
11.10.
| A Duda Éva Társulat novemberi programjai >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Csala Károly Vencel, Géczi János, Nagy Izabella, Petőcz András versei
Izer Janka, Kontra Ferenc prózája
Amper Műhely (fiatal költők versei)
Arany Zsuzsanna, Szajbély Mihály tanulmánya
Minden megvan? – Ottlik Géza emlékére (Györe Balázs, Hernádi Mária, Szilasi László, Thimár Attila írásai)
175 éve született Lechner Ödön

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Vérrel írt XX. század
2019.12.30 - tiszatáj

ALAN MOORE, EDDIE CAMPBELL: A POKOLBÓL

Lakóhelyén, Northamptonban gyakran összetűzésbe keveredik a hatóságokkal Alan Moore, a kultikus képregény-auteur. Korántsem véletlen, hogy magnus opusai visszatérő témája a hatalom szorításában vergődő individuum, illetve a történelem viharai közepette csetlő-botló kisember, netán szuperhérosz. 1999-ben összegyűjtött, leginkább Stephen Knight 1976-os könyvén, a Jack the Ripper: The Final Solutionön nyugvó masszív írása, A pokolból az egyik legkülönlegesebb módon reflektál választott témájára.

Moore – hasonlóan a V mint vérbosszú Thatchert bíráló előszavához – a viktoriánust illeti kritikával: egyfelől Hasfelmetsző Jack mítoszát gondolja újra a vélt tettes, Sir William Gull királyi sebész alakjában, másfelől a 2001-es moziadaptációval ellentétben mellőzi Fred Abberline nyomozó romantikus mellékszálát és a karakter egyéb természetű vívódásaira koncentrál. Alakjukban ugyanis az író nemcsak az időszak konzervativizmusát, vagyis annak drasztikus férfiideálját veszi górcső alá, hanem egy maradi, romlott és korrupt időszak függvényében tanulmányozza a toxikus maszkulinitást – A pokolból legfőbb téziseinek egyike ugyanis épp a centrális férfiszereplők viselkedése révén bomlik ki, identitásukról és az őket befogadó korról is árulkodva.

 

 

Ugyan a képregény nagy gondot fordít egy vitatott királyi összeesküvés részletezésre, főalakjain keresztül újabb, ha lehet, még érdekesebb felvetések születnek. Moore-nál ráadásul (szemben a 2001-es celluloid-átirattal) nem a detektív, hanem a gyilkos helyeződik fókuszba: Gull egy férfierőt magasztaló, dionüszikus építészetet piedesztálra emelő, önmagát vizionáriusként felkenő mészáros-főpap, a káosz és a mészárlás szabadkőművese. Kelet Lovagjaként azonban csak a benne uralkodó morális, illetve mentális káoszt igyekszik apollóni rendbe illeszteni, vagyis Moore tisztázza, csupán egy beteg embert látunk, aki jól hangzó frázisokkal nőne túl környezetén: A pokolból sosem deklarálja, Gull agya miért borult el. Lényegesebbnek véli a tettek ábrázolását: rögtön a nyitányban sötét alagútból halad a fény felé egy lovaskocsin, röviddel ezután, gyerekkori flashbackként a szegényebb sorból származó anyja egy vagyonos ismerősénél érdeklődik iskoláztatásáról, miközben a harmónia követeként fellépő kis William odakint – az általa nagy becsben tartott – orvosi precizitással hasít fel egy patkányt (úgy, ahogy időskorában kimetszi a nők szívét) és vért csöpögtet a tenyerére. Ugyanez a gyilkos ellentmondás tárul fel a királynő szolgálatában álló orvos filozofikus monológjai során. Jellemző, hogy amikor élete küldetéseként definiálja Hasfelmetsző-sorozatgyilkosságait, nézeteit az egyszerű sorból való, kissé együgyű, ám a halálos gondolatokat elhessegetni próbáló, majd hamarosan azoktól öklendezni kezdő kocsisának, Netley-nek mondja el. Gullt a nála fejlettebb etikai érzékkel bírók rögtön elzárnák, bilincsbe vernék, ám mivel romlott arisztokrataként csak a saját Hatalma és Egója számít neki, olyan figurát vesz maga mellé, akit sakkbábuként manipulálhat (vagy a Halál inasává avathat – A pokolból visszatérő képsora a sötét londoni negyedeket bejáró lovaskocsi). Míg a V, mint vérbosszú Guy Fawkes-maszkos, fekete ruhás anithőse nyomatékosan a tory-konzervatív-neofasiszta kormány anarchista ostora, addig Sir Gull a Watchmen Veidtjével/ Ozymandiasával rokonítható: Istent játszanak, ideológiát gyártanak vállalhatatlan bűneikhez (tömeg-és sorozatgyilkosság), becsült társadalmi státuszuk lelki undorok takargatására szolgál.

 

 

Abberline alig jobb nála: igaz, nem tapad vér a kezéhez, kövér, nagyhangú bárdolatlanként, sosem művelt Sherlock Holmesként indítja a nyomozást. Moore sérült férfiakként, hovatovább, egymás tükörképeiként definiálja őket, noha módszereik eltérőek – az egyikük fejedelmi rangját, a másikuk a nyomozói tekintélyét használja védőpajzsként. Rendőrként alárendelt szerepbe helyezi feleségét (a korszak elnyomott nőképére ügyesen reflektál a házasok közötti magázódást kiemelő fordítás) és ugyan társaságot keres egy prostituáltnál, vagyis igyekszik emberré válni, ám amikor a nő visszautasítja, lelép a pénzével, plusz a hatóság is perifériára helyezi, újfent dörgedelmes, megkeseredett anti-férfivé alakul. Nagyon fontos azonban, hogy nála legalább észrevehető a vívódás, mutat némi érzést, frusztrációt, Gull azonban kételyek nélküli pszichopataként hajtja végre rémtetteit. Jahbulon, a démonként megjelenő Legfőbb Építész előtt borul térdre lázálmában, A pokolból pedig templomok vagy a Westminsteri apátság panorámáival világít rá az elmebetegsége és a szent missziója közötti dichotómiára – pontosan ezért talál elevenünkbe az egyik utolsó gyilkosság után magát egy torony előtt heroikus pózba vágó, pengéjét magasba emelő Gull bajnoki képe.

Köztiszteletben álló figurák viselt dolgainak leplezéséről is szól A pokolból. Az egész mű az uralkodó réteg által kezdeményezett megtorlással indul (az arisztokrata Albert Viktor hercegnek utódot nemz az egyszerű édességboltos lány, Annie Crook, akit félreállítanak, mire az uralkodó osztály hallgatását megvásárolni kívánó whitecapeli utcalányok Viktória királynő parancsára, Gull közreműködésével fogyatkozni kezdenek), vagyis a félhomályban, alabástrom szoborként ülő Viktória királynő lelkiismeretlen hatalomgépként, státuszát önigazolásként használva bujtja fel mészárlásra hű alárendeltjét. Így viszont Gull küldetése is megkérdőjeleződik: hímsovinisztaként örömét leli a nők kaszabolásában, miközben sosem lehet önálló és a parancsait szintén az establishment öreg hölgyétől kapja. Moore ugyanakkor óriási empátiával szemléli a további nőalakokat: nem tagadja a prostituáltak közötti összezördülésüket, viszont nehéz sorsuk iránt megértéssel viseltet. A svéd birtokból a jobb élet reményében Londonba költöző Liz Stride vagy a komlóültetvényről egyenesen Hasfelmetsző Jack karmaiba rohanó prostituált sorsán keresztül A pokolból olyan nőket ábrázol, akik végre nem húsdarabok szeretnének lenni, hanem méltóságukat őriznék, ám a korszak maradi-szexista ideológiája sajnos a mocsokban gázolásra, emberségük feladására készteti őket.

 

 

Eddie Campbell hol vázlatszerű, hol fotorealisztikus vagy éppen asszociatív (egyiptomi szarkofágot és alvást egymásra vetítő) paneljei saját pszichózisukba veszett és önnön domináns szerepüket erőszakosan védelmező figurákról alkot riasztó viktoriánus társadalmi kórképet. A pokolból látomásos fabulájában Gull a XX. század követeként tetszeleg, víziói vannak a komputerizált, érzéketlennek hitt jövőről, Moore az antiszemitizmus, nő-és idegengyűlölet napjainkban is rémisztően aktuális problémáit veti fel (miközben Gull megöl valakit, zsidókat kever gyanúba, felbolydulást vált ki a tömegből), William Blake és Aleister Crowley filozófiáját bújtatja el a sorok között. Részéről a nagy változások előtt álló 1880-as évekbeli Anglia az elektromosság felfedezése és a szüfrazsett-mozgalom megjelenése dacára egy óriási, a modern kor vívmányain kívül annak mellékhatásait is felszínre lökő emésztőgödör, így valóban nem túlzás a képregény legfőbb állítása arról, hogy maga a leveleit „a pokolból küldő” Jack teremtette az újkort. Ugyanez tetten érhető a felső körök viselkedésén (Viktória királynő ukázt ad, a Gullt addig támogató szabadkőművesek gyűrűs-szakállas feje elítéli-megőrjíti a legjobb tanítványát a gyanúba keveredést mellőzendő, a presztízsveszteségtől rettegő rendőrség pedig megtiltja Abberline-nek a további vizsgálódást), valamint egyéb apró, de fontos utalásokból is. Gull a hindu isten, Ganésa legendájával él vissza az elefántember, John Merrick bizalmával, egy gyilkosság során falra akasztott Marx-portré alatt szaval verset William Morris szocialista aktivista, Alois és Klara Hitler fia az első whitecapeli nőhalál előestéjén fogan meg. Buffalo Billy Cody helyettese, Mexico Joe (vagyis a köznép szemében kisebbségként lebecsült őslakos indián) pedig történelmi perspektívába helyezi a következő évszázadot: az angolok 1950-ig elveszítik India koronagyarmatát, ugyanebben az időszakban eszkalálódik a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió konfliktusa, az emberek gyarlóságaival (sorozatgyilkosság, hatalmi játszmák) párhuzamban a világ is vakvágányra fut.

Alan Moore formabravúrokban (temérdek ormot, tornyot, épületet pásztázó rideg képregényplán Gull őrületének aláhúzásáért) és történetmesélési leleményességben (az első fejezet Eddy herceg hurcoltatásával-bukásával zárul, a második a szubjektív plánokkal bemutatott, arcot így csak a fejezet végére kapó Gull gyerekkorától nőmészárlásig tartó profán felemelkedését mutatja be) bővelkedő, aprólékos kutatómunka után papírra vetett képregény-remeke napjainkban nem is lehetne aktuálisabb. Miután a 2010-es évekre gombamód szaporodni kezdtek a jobboldali, pszichotikus tüneteket produkáló államfők szerte a bolygón, a világháló incel-közösségében állandósult a nőgyűlölet és a média vagy az egyszerű dolgozók bevándorlókat stigmatizálnak, ismerősen csenghet A pokolból 1923-as epilógja az újabb világháborúról és Abberline szavai („Ezt a házat Jack építette.”) sem tűnnek elképzelhetetlennek.

Szabó G. Ádám

 

From Hell, 1999

Fordította: Bayer Antal

Vad Virágok Könyvműhely

Budapest, 2019

576 oldal, 7990 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

GÁSPÁR ANNA PRIVÁT TÁRSADALOMTÖRTÉNETE
Gáspár Anna, foglalkozását tekintve építészmérnök, szerényen fogalmazta meg a feladatát, amikor Naspolya címmel megírta családi emlékkönyvét. „Ezt a könyvet nektek, leszármazottaknak írjuk. Eljött az ideje, úgy gondoltuk, hogy összeszedegessük morzsánként a magunk és a megmaradt, emlékezni képes rokonaink ismereteit”… – LENCSÉS GYULA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.20 - tiszatáj

KINEK A HÁZA?
Háttérben suhanó rémalak, későn megforduló, gyanútlan karakterek, fény-árnyék játék, ritkásan világított terek. Jó ideig csupán primitív hatáskeltő mechanizmusokkal operál Remi Weekes Kinek a háza? című horrorja. Szerencsére nem is tévedhetnénk nagyobbat: a rendező Netflixen startolt kísértettörténete, pontosabban szellemházas horrorja ugyanis végül előnyt kovácsol a hiányosságaiból, jócskán túllendülve a sablonok eszköztárán… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT MONOGRÁFIÁJA ENDRE BÉLÁRÓL
Pazar kiállítású kötettel emlékezett meg Endre Béláról, az alföldi iskola egyik legnagyobb hatású festőművészéről Nátyi Róbert művészettörténész. A könyv a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiadásában jelent meg, Endre Béla Tündérmesék koloritja című 2018-as gyűjteményes kiállításához kapcsolódva… – ANNUS GÁBOR AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.17 - tiszatáj

A következő dolog, amire emlékszem, hogy anyu feltekeri a rádiót, hogy ne halljam, mennyire zokog.
Hülyeség volt. Hallottam. Közvetlenül mögötte ültem a kocsiban, és nagyon hangosan sírt. Ami azt illeti, apu is. Egyszerre sírt és vezetett. Én őszintén nem tudtam, vajon sírok-e, de úgy véltem, valószínűleg igen. Amúgy is úgy tűnt, hogy kellene. Szóval megérintettem az arcom, de kiderült, hogy száraz. Egyáltalán nem sírtam… – NÁDOR ZSÓFIA FORDÍTÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.11.16 - tiszatáj

ANDRÉ FERENC: SZÓTAGADÓ 
Mielőtt érdemi mondandómba kezdenék, meg kell említenem: nem veri ki nálam a biztosítékot, hogy Esterházy Péter és Kis Grófo karöltve szolgáltatnak mottót soraikkal egy és ugyanazon vershez, ugyan már, az ilyesmi távol áll tőlem, meg van egy olyan sanda gyanúm, hogy efféle magaskultúra-populáris kultúra „határsértésen” már szinte senki sem háborodik fel… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.15 - tiszatáj

HANTAI SIMON FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA AZ YBL BUDAI KREATÍV HÁZBAN
Hantai Simon festőművész munkáinak válogatását mutatja be az Ybl Budai Kreatív Ház. A Kálmán Makláry Fine Arts galéria segítségével létrejött tárlaton a mester alkotói pályájának különböző korszakaiból láthatunk műveket, amelyek megválaszolják azt a fontos kérdést, hogy Hantai művészetében miként jutott el a szürrealizmustól az absztrakción át egészen a pliage, vagyis a hajtogatás technikájáig… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő