04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Újra a nézőké a Belvárosi mozi
2019.12.19 - tiszatáj

EGYMILLIÁRDBÓL KÍVÜL-BELÜL MEGÚJULT A SZÁZÉVES ART DECO ÉPÜLET

Szerda délután több száz szegedi filmrajongó volt kíváncsi a közel egymilliárd forintból felújított Belvárosi mozi ünnepi megnyitójára. A századik születésnapját jövőre ünneplő intézmény art deco épülete pincétől a padlásig, kívül-belül megújult.

A vidéki Magyarország legnagyobb filmszínháza a Szegeden szerdán újra megnyitott Belvárosi mozi, melynek art deco stílusú épületét idén kívül-belül felújították. Botka László, a város polgármestere köszöntőjében valódi örömünnepnek értékelte ezt a napot. „Száz esztendeje szegedi polgárok összefogtak, és létrehoztak egy részvénytársaságot, hogy építsenek a városban egy »mozgófényképszínházat«. És 1920. szeptember 8-án meg is tartották az első előadást. A helyi sajtó azt írta, a közönség annyira várta, hogy a megnyitó előtt megtelt az épület. Akárcsak ma” – fogalmazott Botka László a szerda délutáni megnyitón, ahol az építőknek is megköszönte a munkát. A város polgármestere szerint büszke lehet rá minden szegedi, hogy a Belvárosi mozi az ország egyik legszebb, helyi műemléki védettség alatt álló filmszínháza.

A polgármester a Zsigmond Vilmosról elnevezett nagyterem bejárata előtt egy mozirajongó szegedi hölggyel és Segesvári Tiborral, az egykori mozialapító Lippai Imre unokájával vágta át a nemzetiszín szalagot. A megnyitó közönsége utána tesztelhette az ajándékképpen vetített Múlt karácsony című filmmel a teljesen megújított nagytermet. Este már a Star Wars széria következő része, a Skywalker kora premier előtti vetítésére válthattak jegyet a rajongók, akik a filmeposz négy jellegzetes figurájával is készíthettek szelfit a moziban.

 

 

A Belvárosi mozit kisebb mértékben többször is átalakították, de először került sor a Szivessy Tibor tervezte, majd a szegedi Sebestyén Endre módosításaival megszületett art deco épület ilyen nagyszabású rekonstrukciójára. Igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, modernizálták az épület teljes energetikai rendszerét is, a tetőre 150 négyzetméternyi napelem panel került. Az energetikai beruházásnak köszönhetően 45 százalékos gáz- és villamosenergia megtakarítást érhető el. Az energiatakarékosság jegyében megújult a szellőztetőrendszer és a világítás is. Az átalakítás után tágas terek nyíltak az aulában, akadálymentesen, lifttel is megközelíthető a mozi bármely része. A rekonstrukció majdnem egymilliárd forintból – 762,3 millió vissza nem térítendő uniós támogatásból és közel 200 milliós önkormányzati támogatásból – valósult meg.

Az ország egyik legnagyobb hagyományos moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és új vetítővásznat kapott. A falakat új, világosabb burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják. A mozi tavasztól további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel a három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos operatőr, Balázs Béla író, költő, esztéta és Csőke József filmrendező munkásságára. A mozirajongók megismerhetik majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit, megtapasztalhatják azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.

 

 

A magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet 1930 nyarán. A nagytermet úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, és az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is. A Szegedi Nemzeti Színház 1986-ig tartó felújítása idején pedig hosszú éveken át itt játszott a társulat operát, musicalt, operettet. A szocializmus évtizedeiben Szabadságra változtatták a mozi nevét, a rendszerváltás idején kaphatta vissza eredeti elnevezését.

„A film csak annyira érdekelt, mint bárki mást. Hetente egyszer jártam moziba. Az első filmeket – főleg magyarokat néztünk – még gyerekkoromban a szüleimmel a szegedi Belvárosi moziban láttam. A negyvenes évek végén amerikai és nyugat-európai filmek már nem nagyon jöhettek be az országba. Akkoriban a magyarokon kívül szinte csak szovjet, vagy legfeljebb egy-két csehszlovák filmet vetítettek a mozik” – mesélte a Tiszatájnak adott interjúban Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 2004-ben, amikor szülővárosa díszpolgárává választották, fotográfiáiból pedig kiállítás nyílt a Belvárosi mozi előcsarnokában, a filmszínház legnagyobb termét pedig róla nevezték el.

A mozi mindig élen járt a filmművészet progresszív törekvéseinek bemutatásában. Például 1988-ban Budapest után itt vetítették az országban másodikként Pier Paolo Pasolini és Bernardo Bertolucci teljes életműsorozatát. Az elmúlt évtizedekben számos bemutatót, ősbemutatót tartottak itt, olyan legendás filmesek vettek részt a vetítéseken, mint például Jancsó Miklós vagy az Oscar-díjas Jirí Menzel. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Belvárosi mozi bekapcsolódott a New York-i Metropolitan Opera élő közvetítés-sorozatába, így azóta az operarajongók törzshelyévé is vált. A legnagyobb dobás mégis minden bizonnyal a Zsigmond Vilmosról elnevezett nemzetközi filmfesztivál, amit 2020-ban május 26-tól a 100. születésnapját immár megszépült, modernizált épületben ünneplő moziban rendezhetnek meg.

H. Zs.

 

Fotók: Hollósi Zsolt, kiemelt kép: Iványi Aurél


Címke: , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő