10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról a Capa Központban
2019.11.30 - tiszatáj

Eufória – ez a szó sűríti leginkább magába azt az intenzív érzést, amelyet a magyarországi rendszerváltás eseményei váltottak ki a fordulatot üdvözlők körében. Bár az, hogy pontosan milyen érzéseket takar ez a szó, az egyénenként változó. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról c. kiállítása emblematikus képek, fotósorozatok, dokumentumok, videómunkák és személyes visszaemlékezések segítségével idézi fel az eseményeket és azokat a képzeteket, amelyek ehhez a turbulens, várakozásokkal teli időszakhoz társultak.

Hogy pontosan milyen érzéseket takar a rendszerváltás víziójához, biztató előjeleihez, majd bizonyosságához és lehetőségeihez kapcsolódó eufória, az egyénenként változó. A Capa Központ kiállításának címében szereplő kérdőjel egyfelől arra utal, hogy ezek az euforikus tapasztalatok vajon mit jelentenek ma, harminc év távlatából azok számára, akik akkor átélték őket. Másfelől arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerváltással összefüggésben az eufória kifejezés egy ernyőfogalom, amely alatt személyes rendszerváltás-történetek sokasága rejtőzik.

Az Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról c. kiállításon olyan ikonikus képek, fotósorozatok, dokumentumok és videómunkák szerepelnek, amelyek egyenként is alkalmasak arra, hogy mint esettanulmányok megjelenítsék, mi történt a rendszerváltás idején. Legyen szó a ’89-es nagy eseményekről vagy négy fal közt zajló magánügyekről – a bemutatott alkotásokat, projekteket, műegyütteseket egy-egy személyes történet kíséri, amelyeket a rendszerváltás időszakában már aktív gondolkodók, képalkotók meséltek el saját perspektívájukból a kiállított anyagok kapcsán. Többek között Beke László, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Elbert Márta, Földényi F. László, Korniss Péter, Ravasz András, Sandly Orsolya, Sugár János, Szebeni András, Szarka Klára, Wessely Anna kommentárjai és alkotásai, valamint hivatalos és privát archívumok anyagai elevenítik fel a történteket. A termeket járva egyedi megközelítésben idézhetjük fel a korszak emblematikus alakjait, helyszíneit, eseményeit, például Nagy Imre újratemetését, a szovjet katonák kivonulását, az ellenzéki pártok alakulását, a letakart Szabadság-szobrot vagy éppen a moszkvai KGB-székházat.  De bepillantást nyerhetünk az ózdi kohászati üzem mindennapjaiba, egy cigánytelep életébe, fiatal művészek négy fal között megteremtett alternatív kultúrájába is. Drégely Imre sorozatával bejárhatjuk az akkori budapesti éjszakát, Rudolf Hervé fényképein és privát képeken keresztül pedig egy eltűnő világ és a változás felett érzett aggodalom elkapott pillanatai is láthatóvá válnak.

A Mucsi Emese kurátor által rendezett kiállítás egy képekből és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokból álló rendszerváltás-antológia, egy rendhagyó képes történelmi olvasókönyv, amelyben ezek az emblematikus művek és szubjektív értelmezéseik parallel olvashatók. Az egymás mellett bemutatott történetek az egyetlen nagy történelmi elbeszéléssel szemben a párhuzamos változatok, az egyéni elbeszélések fontosságát hangsúlyozzák, összhangban a történetírás posztmodern megközelítésével.

Az Eufória? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról című kiállítás 2019. december 17. és 2020. február 23. között tekinthető meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


EUFÓRIA? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról

Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

2019. december 17. – 2020. február 23.

Megnyitó: 2019. december 16., hétfő 18 óra
A kiállítást megnyitja: Gyáni Gábor történész, akadémikus

KIÁLLÍTÓ ALKOTÓK: ALMÁSI J. Csaba, BACHMAN Gábor & RAJK László, BÁNKUTI András, BENKŐ Imre, DRÉGELY Imre, EPERJESI Ágnes, FORGÁCS Péter, FUSZENECKER Ferenc, HÁMOS Gusztáv, Rodolf HERVÉ, HORVÁTH M. Judit & STALTER György, JÁVOR István, KAPITÁNY Éva, KODOLÁNYI Sebestyén, KORNISS Péter, LAKNER Antal, NAGY Piroska, OROSZ István, SUGÁR János, SZEBENI András, SZIGETI Tamás, SZILÁGYI Lenke, SZENTJÓBY Tamás, URBÁN Tamás

KÖZREMŰKÖDŐK: BEKE László, BEREMÉNYI Géza, CSAPLÁR Vilmos, ELBERT Márta, FÖLDÉNYI F. László, RAVASZ András, SANDLY Orsolya, SZARKA Klára, WESSELY Anna

ARCHÍVUMOK:
Almási J. Csaba Király Tamás-archívuma, Artpool Művészetkutató Központ – Szépművészeti Múzeum, Fekete Doboz Alapítvány, Privát Fotó és Film Alapítvány, Újlak Collection – Újlak Archívum, Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum / Almási J. Csaba’s archives of Tamás Király, Artpool Art Research Center – Museum of Fine Arts, Black Box Foundation, Privát Fotó és Film Alapítvány, Újlak Collection – Újlak Archives, Vera and Donald Blinken Open Society Archives

KURÁTOR: Mucsi Emese

További információ: https://capacenter.hu/kiallitasok/euforia/

 



2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)