08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Kisemberek ünnepi kölnifelhőben
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER A KISSZÍNHÁZBAN

Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk.

Vígjáték három részben – amikor megláttam a színlapon, arra gondoltam, úristen, hogy bírom ki. Ez majdnem annyi, mint egy nagyopera, csak zene nélkül. Aztán hamar kiderült, nem véletlenül lett világsiker László Miklós 1937-es darabja – 2019-ben, Szegeden is tökéletesen működőképes. A szerző pályafutása csúcsán mondott búcsút a mostanában megint gyakran megszépítő ködbe burkolt Horthy-rendszernek, és Bartók Bélát két évvel megelőzve időben kitántorgott Amerikába. Bár seregnyi kabaréjelenetet, több színdarabot is írt, az Illatszertár diadalát egyik sem tudta felülmúlni. Már 1940-ben filmet forgattak belőle James Stewart főszereplésével, kilenc évvel később pedig Judy Garland kedvéért készült egy újabb változat. A legújabbra, a modern Egyesült Államok viszonyaira áthangszerelt romantikus mozira, amit a népszerű sztárpár, Meg Ryan és Tom Hanks vitt sikerre, még a fiatalabbak is emlékezhetnek. És akkor a feldolgozások sorában a kasszasiker Broadway-musicalt és a parádés színészekkel készített hazai tévéjátékot még nem is említettük.

Sztarenki Pál sem sokat kockáztatott, a zalaegerszegi színház művészeti vezetőjeként 2012-ben egyszer már színpadra állította a mindenhol telt házakat vonzó vígjátékot. Igazából nem is talált ki semmi különlegeset, egyszerűen jól osztotta ki a szerepeket, és felrakott egy korhű, színészcentrikus előadást. Szlávik István díszlete majdnem ugyanolyan, mint a zalaegerszegi produkcióé volt, csak a színpad előterében a kör alakú kanapé színe kékről mélyzöldre változott. Lehetne kicsit mívesebben kidolgozott is a menő pesti drogéria bútorzata, de legalább a sok kölcsön kapott eredeti, régi patikai üvegcse, színes porcelán edény jól mutat, és Cselényi Nóra elegáns, stílszerű jelmezeivel, a nézőtérre kúszó kölniillattal, a kirakatba állított karácsonyfával azonnal megteremti a darab miliőjét, az ünnepváró hangulatot.

A Hammerschmidt Illatszertárban 1937 karácsonya előtt két héttel indul ugyanis a darab, melynek tulajdonosa egyik napról a másikra rettenetesen utálatosan kezd bánni legszorgalmasabb, legtalpraesettebb beosztottjával. Miközben a szombat esti csúcsforgalomban minden alkalmazott pörög az üzletben, hogy nagy igyekezettel, legjobb tudása szerint kiszolgálja a vevőket, szinte mellékesen rajzolódnak ki a szereplők közötti bonyolult viszonyok.

Pálfi Zoltánt egyszerűen pofon csapta Hammerschmidt szerepe. Finom érzékkel, minden túlzástól mentesen, pszichológiai hitelességgel mutatja meg a folyamatot, ahogyan a magabiztosan főnökösködő, tehetős drogériatulajdonosban egy névtelen levél hatására megszületik a zöld szemű szörny, és kicsúszik a lába alól a talaj. A telefonban a feleségének először még illedelmesen bólogató, megöregedett papucsférj szemünk láttára válik féltékeny és bosszúszomjas, tomboló vadállattá, majd omlik össze pillanatok alatt lelki és fizikai értelemben is, amikor gondosan felépített, nyugodt családi élete széthullását vizionálja.

A szegedi előadás másik telitalálata Jakab Tamás zseniális alakítása. A családja megélhetéséért aggódó Sipos úr szerepében a félelmében, önvédelmi célzattal feljelentő névtelen levelet író kisember jellegzetes alakját jeleníti meg, aki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elvei legyenek. Történjék bármi, mindent és mindenkit megpróbál túlélni. Jakab Tamás olyan meggyőzően azonosulva, annyi humorral, öniróniával, összekacsintással mutatja meg a szánalmas figura kiszolgáltatottságát, hogy a néző – ha elfogadni nem is tudja – képes megérteni ezt az önbecsapásra épülő, ma is gyakori életstratégiát.

Poroszlay Kristóf az igazságtalanságot, hanyag munkát, normaszegést rosszul viselő, önérzetes Asztalos úrban munkáló belső feszültség hiteles ábrázolásával teszi igazán életszerűvé az üzlet legrégibb alkalmazottjának sótlan figuráját. Remek párost alkot a naiv és kissé hisztis Balázs kisasszonyt sok színnel, emócióval alakító Menczel Andreával. Nagyszerűen érzékeltetik, milyen erejük van a kimondott szavaknak, hogyan alakul át a gyűlölködő, ellenséges viszony mondatról mondatra gyengédséggé, szerelemmé.

Bánvölgyi Tamás rutinos lazasággal hozza a nőktől folyton kölcsön kérő, jampec Kádár úr nem túl összetett, gátlástalan szépfiú figuráját. Tetszett a gázolásokra hajtó biciklibolond Árpádot viccesen korlátoltra formáló Krupp Bence lendületes játéka. A további szerepekben is jók a többiek, különösen Borsos Beáta a kissé flegma kasszás Molnár kisasszonyként és Tánczos Adrienn a megcsalását, mellőzését rosszul viselő Rácz kisasszonyként.

László Miklós vígjátéka pazar nyelvezetével, mesteri dramaturgiai felépítésével, nyolcvankét év múltán sem avuló parádés humorával joggal bukkan fel időről időre színházaink repertoárján. Érdemes megfigyelni, a szerző néhány mellékesnek tűnő mondattal hogyan képes egy egész mikrovilágot, sorsot teremteni szereplői mögé. Az pedig különösen érdekes, hogy napjaink és a Horthy-korszak szociológiai viszonyaiban, a kisemberek életstratégiáiban a megváltozott világ ellenére is milyen sok párhuzamot lehet felfedezni. Így az Illatszertár ebben az élvezetes előadásban egyszerre kellemesen szórakoztató és tanulságos színházi élmény – nem csak az ünnepekre.

Hollósi Zsolt

 

Fotók: Kelemen József


Címke: , , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)