04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Kisemberek ünnepi kölnifelhőben
2019.12.09 - tiszatáj

LÁSZLÓ MIKLÓS VÍGJÁTÉKA,
AZ ILLATSZERTÁR HATALMAS SIKER A KISSZÍNHÁZBAN

Sztarenki Pál színészközpontú rendezésében telitalálat az Illatszertár a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában. László Miklós örökzöld vígjátéka olyan üdítő, mintha egy nehéz nap után frissítő fürdősóval fűszerezett meleg vízzel teli kádban zamatos portóit kortyolgatnánk.

Vígjáték három részben – amikor megláttam a színlapon, arra gondoltam, úristen, hogy bírom ki. Ez majdnem annyi, mint egy nagyopera, csak zene nélkül. Aztán hamar kiderült, nem véletlenül lett világsiker László Miklós 1937-es darabja – 2019-ben, Szegeden is tökéletesen működőképes. A szerző pályafutása csúcsán mondott búcsút a mostanában megint gyakran megszépítő ködbe burkolt Horthy-rendszernek, és Bartók Bélát két évvel megelőzve időben kitántorgott Amerikába. Bár seregnyi kabaréjelenetet, több színdarabot is írt, az Illatszertár diadalát egyik sem tudta felülmúlni. Már 1940-ben filmet forgattak belőle James Stewart főszereplésével, kilenc évvel később pedig Judy Garland kedvéért készült egy újabb változat. A legújabbra, a modern Egyesült Államok viszonyaira áthangszerelt romantikus mozira, amit a népszerű sztárpár, Meg Ryan és Tom Hanks vitt sikerre, még a fiatalabbak is emlékezhetnek. És akkor a feldolgozások sorában a kasszasiker Broadway-musicalt és a parádés színészekkel készített hazai tévéjátékot még nem is említettük.

Sztarenki Pál sem sokat kockáztatott, a zalaegerszegi színház művészeti vezetőjeként 2012-ben egyszer már színpadra állította a mindenhol telt házakat vonzó vígjátékot. Igazából nem is talált ki semmi különlegeset, egyszerűen jól osztotta ki a szerepeket, és felrakott egy korhű, színészcentrikus előadást. Szlávik István díszlete majdnem ugyanolyan, mint a zalaegerszegi produkcióé volt, csak a színpad előterében a kör alakú kanapé színe kékről mélyzöldre változott. Lehetne kicsit mívesebben kidolgozott is a menő pesti drogéria bútorzata, de legalább a sok kölcsön kapott eredeti, régi patikai üvegcse, színes porcelán edény jól mutat, és Cselényi Nóra elegáns, stílszerű jelmezeivel, a nézőtérre kúszó kölniillattal, a kirakatba állított karácsonyfával azonnal megteremti a darab miliőjét, az ünnepváró hangulatot.

A Hammerschmidt Illatszertárban 1937 karácsonya előtt két héttel indul ugyanis a darab, melynek tulajdonosa egyik napról a másikra rettenetesen utálatosan kezd bánni legszorgalmasabb, legtalpraesettebb beosztottjával. Miközben a szombat esti csúcsforgalomban minden alkalmazott pörög az üzletben, hogy nagy igyekezettel, legjobb tudása szerint kiszolgálja a vevőket, szinte mellékesen rajzolódnak ki a szereplők közötti bonyolult viszonyok.

Pálfi Zoltánt egyszerűen pofon csapta Hammerschmidt szerepe. Finom érzékkel, minden túlzástól mentesen, pszichológiai hitelességgel mutatja meg a folyamatot, ahogyan a magabiztosan főnökösködő, tehetős drogériatulajdonosban egy névtelen levél hatására megszületik a zöld szemű szörny, és kicsúszik a lába alól a talaj. A telefonban a feleségének először még illedelmesen bólogató, megöregedett papucsférj szemünk láttára válik féltékeny és bosszúszomjas, tomboló vadállattá, majd omlik össze pillanatok alatt lelki és fizikai értelemben is, amikor gondosan felépített, nyugodt családi élete széthullását vizionálja.

A szegedi előadás másik telitalálata Jakab Tamás zseniális alakítása. A családja megélhetéséért aggódó Sipos úr szerepében a félelmében, önvédelmi célzattal feljelentő névtelen levelet író kisember jellegzetes alakját jeleníti meg, aki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elvei legyenek. Történjék bármi, mindent és mindenkit megpróbál túlélni. Jakab Tamás olyan meggyőzően azonosulva, annyi humorral, öniróniával, összekacsintással mutatja meg a szánalmas figura kiszolgáltatottságát, hogy a néző – ha elfogadni nem is tudja – képes megérteni ezt az önbecsapásra épülő, ma is gyakori életstratégiát.

Poroszlay Kristóf az igazságtalanságot, hanyag munkát, normaszegést rosszul viselő, önérzetes Asztalos úrban munkáló belső feszültség hiteles ábrázolásával teszi igazán életszerűvé az üzlet legrégibb alkalmazottjának sótlan figuráját. Remek párost alkot a naiv és kissé hisztis Balázs kisasszonyt sok színnel, emócióval alakító Menczel Andreával. Nagyszerűen érzékeltetik, milyen erejük van a kimondott szavaknak, hogyan alakul át a gyűlölködő, ellenséges viszony mondatról mondatra gyengédséggé, szerelemmé.

Bánvölgyi Tamás rutinos lazasággal hozza a nőktől folyton kölcsön kérő, jampec Kádár úr nem túl összetett, gátlástalan szépfiú figuráját. Tetszett a gázolásokra hajtó biciklibolond Árpádot viccesen korlátoltra formáló Krupp Bence lendületes játéka. A további szerepekben is jók a többiek, különösen Borsos Beáta a kissé flegma kasszás Molnár kisasszonyként és Tánczos Adrienn a megcsalását, mellőzését rosszul viselő Rácz kisasszonyként.

László Miklós vígjátéka pazar nyelvezetével, mesteri dramaturgiai felépítésével, nyolcvankét év múltán sem avuló parádés humorával joggal bukkan fel időről időre színházaink repertoárján. Érdemes megfigyelni, a szerző néhány mellékesnek tűnő mondattal hogyan képes egy egész mikrovilágot, sorsot teremteni szereplői mögé. Az pedig különösen érdekes, hogy napjaink és a Horthy-korszak szociológiai viszonyaiban, a kisemberek életstratégiáiban a megváltozott világ ellenére is milyen sok párhuzamot lehet felfedezni. Így az Illatszertár ebben az élvezetes előadásban egyszerre kellemesen szórakoztató és tanulságos színházi élmény – nem csak az ünnepekre.

Hollósi Zsolt

 

Fotók: Kelemen József


Címke: , , , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő