Kastély Máté versei
Július, kemény minden ágy.
Rutinból falnak fordulunk.
Minden mozdulat eltanult,
elcsavarod a reluxát.
Az összes emlék csupa hát.
Egy-egy álom még visszarúg.
Most már akárhová is nyúlsz,
úgy is ugyan azt a hiányt,
[…]
Deres Kornélia 2017 őszén vette át a JAK Líraműhely vezetését. A jelenleg a budapesti Négyszoba Galériában otthont kapó kezdeményezés célja a pályakezdő alkotók segítése olyan nyitott alkalmak megteremtésével, amelyek során a résztevők közösen gondolkodhatnak versekről, szövegekről. Az elmúlt közel két év alatt több mint 100 fiatal vett részt a líraműhelyen, és közben kialakult egy visszatérő kör, egy bázis, tele tehetséges költőkkel. Olyanokkal, akiket érdemes olvasni és megismerni, még időben. 2019-től Amper Műhely néven folytatják működésünket, ennek apropóján Deres Kornélia válogatásában most örömmel ajánljuk a régóta aktív műhelytagok írásait. |
Erkély-jelenet költöző madarakkal
Hetek óta talajmenti fagyokra,
lassú, de kitartó lehűlésre
lehet számítani.
Lábunk közt kutyával nehezen alszunk.
Éjjelente passzát pánikroham kapkodja
előlünk a levegőt.
Loki a sarokban,
csak hogy nyüszíthessen,
becsapod a szárnyas ajtót.
Lesimogattunk egymásról
minden védekezési ösztönt.
Pontos előrejelzések mentén minden.
Többes számban állok a gangon,
vihar előtti csendbe, korlátaimnak
dőlve dohányzom,
te vizes ruhákat csomagolsz
átkozódva egy sportszatyorba a fregoliról.
Idén ne! Kibírjuk.
Ez lesz az utolsó tél, ígérem!
Ha most felemelkedünk,
felismerhetetlenné gyűrődnek arcunk kontinensei
és nem találunk vissza többé,
végkimerülésig verdeshetünk a fénytelen égen.
De nézd mennyi gally, szemét, szálka,
ha ügyesebbek vagyunk,
némelyik jó lesz gerendának.
Na, vicceljük el!
És ha mégis szétomolna körülünk a fészek,
és járhatatlanra havazva köztünk minden járható,
veszteglünk egy szűnni nem akaró délután,
moccani se pupillád pályaudvarán,
majd összébb kucorgunk
a sürgősségi járóbeteg ellátás felirat alá,
és ha fázol,
ágyékomnak szoríthatod jéghideg talpad.
Gyere, húzódjunk beljebb a párkányról.
Hogy ne magad
Július, kemény minden ágy.
Rutinból falnak fordulunk.
Minden mozdulat eltanult,
elcsavarod a reluxát.
Az összes emlék csupa hát.
Egy-egy álom még visszarúg.
Most már akárhová is nyúlsz,
úgy is ugyan azt a hiányt,
s hogy ilyen szép predesztinált,
az szinte nem is rajtad múlt.
Egyszer öleltél volna úgy,
hogy ne magad szorítanád.
Nézd a hülye grammatikát,
reménykedik a nyomorult.
Kastély Máté 1990-ben született Móron. 2015-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar szakán. 2018 óta rendszeres látogatója a JAK líraműhelyeinek. |