04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Nátyi Róbert: „Személyes teljesítményednek megfelelő elismertetést szerezni – ez mindenki dolga”
2019.11.22 - tiszatáj

ABA-NOVÁK VILMOS ÉS
BUDAY GYÖRGY
SZEGEDI KAPCSOLATA

Aba-Novák Vilmosról (1894–1941) köztudott, hogy a harmincas években többször megfordult a dél-alföldi városban, hiszen murális megbízatásainak fontos darabjai helyben valósultak meg. Az eddig is sejthető volt, hogy újszerű, energikus stílusa, illetve személyisége hatást gyakorolt a helyi művészeti élet korabeli szereplőire, de közvetlen bizonyítékokkal erre vonatkozólag nem rendelkeztünk. A Kolozsvárról 1924-ben Szegedre költöző Buday Györgyről (1907–1990) szintén közismert, hogy hihetetlen szervezőkészsége és munkabírása mellett nagyszerűen építette személyes és szakmai kapcsolatait, így természetes, hogy szegedi megbízásának időszakában megkereshette az idősebb, már nevet szerzett mestert.

Mindkettőjük életművében fontos és meghatározó volt az 1931-es esztendő, amikor minden bizonnyal a Tisza-parti városban barátságot kötöttek egymással. A művészettörténeti szakirodalom eddig nem vett tudomást a két művész közötti kapcsolatról. Lengyel András kutatásaiból ismert, hogy 1933-ben a szegedi Prometheus nyomda Berczeli A. Károly drámáit hat kötetben kívánta kiadni. A címlapokat különböző művészekkel terveztették volna. Aba-Novák Vilmos, Buday György, Dóczi György, Molnár-C. Pál, N. Kontuly Béla és Szőnyi István szerepeltek az elképzelésekben. A nyomdatulajdonos Kraszna József (1901–1945) korábbról ismerte Aba-Novák Vilmost, hiszen a művész 1924-ben rézkarcportrét készített róla. Barátságukat egy sokszorosan publikált André Kertész fotó is megörökíti, amikor sakkpartit játszanak a festő műtermében.[1] Elképzelhető, bár argumentumokkal nem tudjuk alátámasztani, hogy a kettőjük munkásságát figyelemmel kísérő, őket megbízásokkal is ellátó Kraszna mutathatta be az alkotókat egymásnak. A Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében található egy 1931. július 27-i keltezésű árajánlat, amit Kraszna küldött Budaynak, tehát ekkor már szakmai kapcsolatban voltak.[2]

Aba-Novák első hazai falfestménye, az 1931 őszétől megkezdett, középkori Dömötör torony freskódíszítése volt.[3] A keresztelőkápolnává átalakított épület a Rerrich Béla (1881–1932) tervei szerint készült, itáliai reneszánsz reminiszcenciákat idéző Dóm tér koncepciójához illeszkedik.[4] A korszak ígéretes festőtehetsége, a római iskolának nevezett irányzat legjelentősebb mestere, a feladat nagyságának megfelelő előkészületek után fogott hozzá a fontos megbízatásnak. Ez a műve tulajdonképpen a római iskola monumentális törekvéseinek a hazai nyitányát jelentette.[5]

A gondos felkészülés ellenére az elégtelen szigetelésnek köszönhetően a festmény nedvesedett és néhány hónap múlva peregni kezdett. Aba-Novák, amint hírt kapott a történtekről, azonnal vállalta, ha a város gondoskodik a megfelelő felújításokról, ő ingyen újrafesti a falképeket.[6] Az üzletember, politikus, műgyűjtő és műpártoló Back Bernát (1871–1953) kifizette a javítási költségeket, így a művész 1933. szeptember végén nekikezdhetett az megújítási munkálatok kényes feladatának.[7]

Amint azt fentebb is érintettük, Aba-Novák helyi működésének hatása megfigyelhető a szegedi képzőművészek némelyikének tevékenységére. Vass Vera (1908–1958) például 1934–1938 között a festőművész iskolájának tanítványa volt, sőt részt vett a mester mellett a székesfehérvári falfestmények elkészítésében is. Elemzett témánk szempontjából érdekes mellékszál, hogy az 1930-as évek elején a fametszés technikáját a szegedi művésznő Buday György mellett sajátította el, így személye is összekötő kapocs volt a két alkotó között. Buday növendékét, a Szegedi Fiatalok Kollégiumának tagjaival is összeismertette, így Ortutay Gyula és Hont Ferenc később is barátai közé tartoztak, amikor a festőnő Budapesten élt. A szegedi festők közül Tápay Lajos (1900–1964) a Tiszai halászok foglalatosságait bemutató sorozatai is Aba-Novák művészetének a hatásairól tanúskodnak.

A Dömötör torony falfestményeinek készülése idején, Szeged legprogresszívebb művészeti mozgalma a Buday György szellemi irányítása alatt megvalósuló Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységéhez fűződött. Ne feledjük, ekkorra az avantgárd a század első két évtizedében Szegedről startoló nemzedékének legfontosabb képviselői (Csáky József, Gergely Sándor, Moholy-Nagy László), mind külföldi emigrációban éltek. A helyi képzőművészeti élet akkori nyugodt állóvizének felszínét az energikus, őserejű freskófestő és az örökmozgó, állandóan szervezkedő fiatal grafikus munkálkodása alapvetően kavarhatta fel. Csak idő kérdése volt, hogy egymásra találjanak.

A római ösztöndíj után hazatérő Aba-Novák, a szegedi megbízás jóvoltából belevethette magát a falfestészeti munkálatokba, melyekre már Itáliában tudatosan készült. Buday György pedig ugyanebben az esztendőben metszette fába korai főművét, a Boldogasszony búcsúját, mely az első modern magyar fametszetes könyv volt, és megkapta rá a Magyar Bibliophil Társaságtól az év legszebb könyve megtisztelő címet.

A fiatal grafikus ezzel a kötettel jelentkezett a hazai művészeti életben, amely mű lezárta a szegedi fiatalok Buday által vezetett egyetemi mozgalmának második korszakát (agrársettlement mozgalom), illetve megnyitotta az utat a harmadik periódusnak, immár a deklarált szervezeti formában a kiteljesedés felé. Ez a grafikai sorozat lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának első kiadványa, melyet tizenöt további kötet követett a következő négy esztendőben.[8]

A pályája elején álló Budayra nyilvánvalóan hatással lehetett az itáliai ösztöndíjról nemrégiben hazatért robosztus tehetségű művész, akit a római iskola spiritus rectora Gerevich Tibor (1882–1954) is az Urbsot járt festőnövendékek legtehetségesebb, legtöbbet ígérő tagjaként, egyfajta capo maestro-ként aposztrofált. Aba-Novák 1931 őszén kezdte el gipszvakolatra al secco technikával festeni falképét. Azt, hogy miként és hogyan ismerkedtek meg nem tudjuk, de a két művész kapcsolatáról kettő – a szegedi múzeum tulajdonában található levélből – szerezhetünk információkat. Lehetséges, hogy a grafikát nem túl régóta művelő Buday megkereste a húszas években sokszorosított grafikával is foglalkozó híres művészt. Igaz, hogy témánk szempontjából nem bizonyító erejű, de az árnyaltabb kép érdekében említendő, hogy az 1938 júliusában megrendezett szegedi Egyházművészeti és Világi Képzőművészeti Kiállításon, amely nyolcszáz darabos műtárgyállományával a korszak egyik „megakiállítás­nak” nevezhető, mindkét művész szerepelt műveivel.[9]

A Móra Ferenc Múzeum adattárában található korábbi levelet, amely az Aba-Novák és Buday közti kapcsolatról vall, Czumpf Imre (1898–1972) festőművész Buday Györgynek írta.[10] A sokoldalú festő, restaurátor Czumpf Aba-Novák barátja, a mester legfőbb segítsége volt falképeinek a kivitelezésében.

Közvetlen, baráti hangú leveléből kiderül, hogy a művészek között kollegiális kapcsolat volt, sőt Aba-Novák becsülte fiatalabb társa fametszeteit. Nemcsak kiállítási lehetőséghez segítette hozzá, hanem ismeretségi körében propagálta Buday grafikusi munkásságát.

„Kedves Gyurka! Vili elfoglaltsága miatt rámhárult a következők elintézése. Itt Pesten most egy nemzetközi könyv művészeti kiállítás nyílik Reiter László rendezésében. Ezen kiállításra a Te dolgaid is bekerülnek és pedig bekeretezve. A bekeretezést Vili elintézi egy kereskedővel ki a számlát, majd Hozzád küldi. Ne ijedj meg, valami csekélység lesz az egész. Most arról van szó, hogy valamilyen formában honoráld Reiternek / V. ker Vekerle Sándor u és B (olvashatatlan) u sarok.) természetesen dedikálva. Egyébként mi újság, mi van Veled? Hogy megy az élet Szegeden? A Kalendáriumot megkaptuk. Szép ismét! Éppen ezért legyetek oly szívesek és küldjetek a következő címekre: Dr. Pázmány József Győri út 14. Sturm Ferenc Ibusz cégvezető Kádár u 4. Genthon István Nemzeti Múzeum, Jajczay János Simor u 9. Ritoók Emma Főv. Könyvtár Baross u. Szőnyi István Baross u 21. Szent király u sarok, Rudas Jenő Ibusz igazgató Kádár u 4, Dr. Kovács János Alkotás u 35. II. Emőd Tamás író Matgit körút 54. Varga Ernő mérnök VII. Thököly út 46. A fenti címekre Aba Novák hivatkozással. Dr. Schilling Aladár IV. Dorottya 12. Kirchner Jenő festőm. V. Rudolf rkpart Török Rezső író IX. Tompa u 19. V em. 6a. ezek pedig csekélységemre hivatkozva induljanak egyelőre, de többre is van kilátás, amiről később értesítünk. Most pedig úgy Vili, mint a magam nevében melegen üdvözöllek.

1932. II. 7.                                                                                                            Czumpf Imre

Az említett seregszemle, az Amicus Kiadó alapítója, Reiter László (1894–1945) által szervezett kiállítás minden bizonnyal a Magyar Bibliophil Társaság hatodik reprezentatív nemzetközi könyvművészeti tárlata volt az Iparművészeti Múzeumban. A rendezvényről nem jelent meg katalógus, de a szaksajtó recenzióiból kiderül a szakmai figyelem mértéke. Végh Gyula cikkében név szerint is említi Budayt, sőt a Boldogasszony búcsújának egyik lapját is publikálja.[11] A levélben felsorolt személyek között nemcsak gyűjtők és mecénások voltak, hanem neves művészettörténészek is (Genthon István, Jajczay János), akik hatékonyan támogathatták a fiatal Budayt művészi törekvésiben. Az idősebb, tapasztaltabbnak számító festőművész tehát egyfajta atyai figyelemmel kísérte a fiatalabb, a szakmai útvesztőkben még járatlanabb alkotó első lépéseit. A leírtakból az is kiderül, hogy Czumpf is a maga kapcsolatrendszerén keresztül propagálta Buday munkáit. Aba-Novák támogató barátsága nagyon sokat jelenthetett a grafikusi pálya elején tartó Buday számára, hiszen ekkor még a Boldogasszony búcsúján kívül alig néhány fametszetet készített. Másik számottevő műve az 1931-es év elején Berczeli Anzelm Károly (1904–1982) Ádám bukása című verseskötete volt.[12]

Aba-Novák pályakezdésekor maga is fokozott figyelemmel fordult a rajz és a grafika irányába. 1922 tavaszától Olgyai Viktor (1870–1929) műhelyébe járt, ahol három tanéven át maradt a mester tanítványa. Ekkor sajátította el a rézkarckészítés technikáját. 1922-ben az Ernst Múzeumban első gyűjteményes kiállítását is grafikáiból rendezte. A következő évben jelent meg Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca című mappája a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában. Sikerét mi sem jellemzi jobban, mint, hogy 1925-ben Elek Artúr az Ifjú magyar rézkarcolók című könyvében a hat legkiemelkedőbb grafikus közé sorolta a művészt. Így nyilván érdeklődve figyelt fel Buday drámai töltetű fametszeteinek kimagasló minőségére. A levélben utalás történik arra, hogy nemcsak a legfrissebb Kis Kalendáriumot küldte meg a két fővárosi művésznek Buday, hanem a korábbiakat is ismerték.

A későbbi, 1935. december 19-ére datált levélben Aba-Novák válaszol Buday egy eddig ismeretlen levélére.

„Kedves Györgyöm!

Hozzám intézett soraidat köszönettel nyugtáztam. Különleges megnyugvással tölt el ezek után az a felismerés, hogy egyrészt félreértések, másrészt látszatok szerencsétlen – de nem reparálhatatlan – összejátszása torz képet adott rólad némelyek szemében. No meg hát, itthon is vannak „fej vadász”-ok !?

Collegiumotok kettészakadása határozottan rossz vért szült általában. Ezen senki, ellenben kizárólag Ti változtathattok. Ellenben személyes teljesítményednek megfelelő elismertetést szerezni – ez mindenki dolga, aki, a művészetet szereti, így az enyém is.

Szóval ügyedet illetékesekkel jórészt már el is rendeztem, a többi jön.

Sok szeretettel köszöntelek és köszönöm még a küldött tiszteletpéldányokat is.

Good by                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        Aba-Novák”[13]

A szövegből kiderül, hogy Aba-Novák megismerkedésük után évekkel is érdeklődött nemcsak Buday művészi haladása, hanem a kollégium munkája iránt is. Az írás második felében említett kettészakadás természetesen nem tényleges szétválásról szól, hanem valószínűleg arra utal, hogy ekkorra a tagok világnézeti különbségeiből adódó nézeteltérések kiéleződhettek. Ráadásul az alapítók közül például Radnóti Miklós már végzett az egyetemen, így visszaköltözött Budapestre, tehát az eredeti feltételek, személyi állomány az évek alatt jelentősen változott. Illetve bizonyos személyes ellentétek is feszültek közöttük. Például Berczeli Anzelm Károly kiszorítása a kollégiumból is erre az időszakra tehető.[14] Elképzelhető, hogy éppen erre az eseményre reflektált Aba-Novák a levélben. Hogy mi lehetett Buday ügye, amit neki kellett elrendezni arra nem rendelkezünk adattal. Lehetséges, hogy valamilyen pályázat, vagy díj – talán éppen a követkőző évben elnyert római ösztöndíj – céljában járt el a festőművész kollégája érdekében.

A két alkotó között történő valószínűleg rendszeresebb levélváltásnak eme két darabja, a maga hézagossága ellenére is értékes dokumentumok, hiszen kibontakozik belőlük szakmai és baráti kapcsolatuk, továbbá kiderül, hogy Aba-Nováknak milyen jelentős szerepe lehetett Buday kezdeti lépéseinél, korai grafikusi pályájának egyengetésében.

 

 

Buday György metszetei

 

IRODALOM

Horváth Ferenc: Szent Demeter templom. Csongrád Megye Építészeti Emlékei. Szerk.: Tóth Ferenc szerk. Szeged, 2000. 369–371.

Nátyi Róbert: Buday György Boldogasszony búcsúja című fametszetes könyvének jelentősége. Szeged, 2017. 29. évf., 11. sz. 40–45.

Lengyel András: A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90. 1. Szeged, 1992. 481–502.

Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972/2–3. Szeged, 1975.

 

JEGYZETEK

[1] Lengyel 1992. 481–502.

[2] Gépelt árajánlat cégjelzéses levélpapíron (Prometheus Nyomda), autográf aláírással, pecséttel, keltezett; MFM Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 2002.66. Vö. Lengyel 1992. 490–492.

[3] Régi Béla: Festmények a Templom-téri öregtoronyban. Délmagyarország, 1931. július. 12. 6.

[4] Horváth 2000. 369–370.

[5] Szelesi 1975. 153.

[6] Sz.n.: Megkezdik a Templom téri csonkatorony átalakítását: Aba Novák Vilmos újrafesti a baptisztérium freskóit. Délmagyarország, 1933. július 14. 3.

[7] Sz.n.: A templom téri csonkatorony freskói: Aba Novák Vilmos szombaton megkezdte a baptisztérium freskóinak újrafestését. Délmagyarország, 1933. szeptember 24. 9.

[8] Nátyi 2017. 40–45.

[9] Sz.n.: Százezres értékű műkincseket gyűjtöttek össze a szegedi templomokból és gyűjteményekből az egyházművészeti kiállításra: Tintoretto, Cesare, Bellini, Ribera, Lucas Cranach, Tiepolo, Segantini mesterművek Szegeden. Délmagyarország. 1938. július 10. 7-8.; Sz. n.: Szombaton nyílik meg az egyházművészeti kiállítás: szegedi templomok, egyházak, gyűjtemények és magángyűjtők műkincsei. Délmagyarország, 1938. július 23. 3.

[10] Czumpf Imre autográf levele Buday Györgyhöz, borítékkal. MFM, Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 98.11.

[11] Végh Gyula: Nyomdászművészeti kiállítás. Magyar Művészet (8.) 1932. 5–6. sz. 144–148; Fábián Gyula: Szépség a nyomtatványban. Magyar Iparművészet (35.) 1932. 3–4. sz. 45–58.

[12] Berczeli Anzelm Károly: Ádám bukása. Versek. Buday György fametszeteivel. Délmagyarországi Hirlap- és Nyomdavállalat Rt. Szeged, 1931. Lapszámozáson belül nyolc egész oldalas fametszettel.

[13] Aba-Novák Vilmos autográf levele Buday Györgyhöz, borítékkal. Budapest, 1935. december 19. MFM, Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 96.1.

[14] Lengyel András szíves szóbeli közlése.

 

(Megjelent a Tiszatáj 2019. márciusi számában)


Címke: , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő