12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
11.06.
| Tamási Áron ma >>>
11.10.
| A Duda Éva Társulat novemberi programjai >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Csala Károly Vencel, Géczi János, Nagy Izabella, Petőcz András versei
Izer Janka, Kontra Ferenc prózája
Amper Műhely (fiatal költők versei)
Arany Zsuzsanna, Szajbély Mihály tanulmánya
Minden megvan? – Ottlik Géza emlékére (Györe Balázs, Hernádi Mária, Szilasi László, Thimár Attila írásai)
175 éve született Lechner Ödön

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Nátyi Róbert: „Személyes teljesítményednek megfelelő elismertetést szerezni – ez mindenki dolga”
2019.11.22 - tiszatáj

ABA-NOVÁK VILMOS ÉS
BUDAY GYÖRGY
SZEGEDI KAPCSOLATA

Aba-Novák Vilmosról (1894–1941) köztudott, hogy a harmincas években többször megfordult a dél-alföldi városban, hiszen murális megbízatásainak fontos darabjai helyben valósultak meg. Az eddig is sejthető volt, hogy újszerű, energikus stílusa, illetve személyisége hatást gyakorolt a helyi művészeti élet korabeli szereplőire, de közvetlen bizonyítékokkal erre vonatkozólag nem rendelkeztünk. A Kolozsvárról 1924-ben Szegedre költöző Buday Györgyről (1907–1990) szintén közismert, hogy hihetetlen szervezőkészsége és munkabírása mellett nagyszerűen építette személyes és szakmai kapcsolatait, így természetes, hogy szegedi megbízásának időszakában megkereshette az idősebb, már nevet szerzett mestert.

Mindkettőjük életművében fontos és meghatározó volt az 1931-es esztendő, amikor minden bizonnyal a Tisza-parti városban barátságot kötöttek egymással. A művészettörténeti szakirodalom eddig nem vett tudomást a két művész közötti kapcsolatról. Lengyel András kutatásaiból ismert, hogy 1933-ben a szegedi Prometheus nyomda Berczeli A. Károly drámáit hat kötetben kívánta kiadni. A címlapokat különböző művészekkel terveztették volna. Aba-Novák Vilmos, Buday György, Dóczi György, Molnár-C. Pál, N. Kontuly Béla és Szőnyi István szerepeltek az elképzelésekben. A nyomdatulajdonos Kraszna József (1901–1945) korábbról ismerte Aba-Novák Vilmost, hiszen a művész 1924-ben rézkarcportrét készített róla. Barátságukat egy sokszorosan publikált André Kertész fotó is megörökíti, amikor sakkpartit játszanak a festő műtermében.[1] Elképzelhető, bár argumentumokkal nem tudjuk alátámasztani, hogy a kettőjük munkásságát figyelemmel kísérő, őket megbízásokkal is ellátó Kraszna mutathatta be az alkotókat egymásnak. A Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményében található egy 1931. július 27-i keltezésű árajánlat, amit Kraszna küldött Budaynak, tehát ekkor már szakmai kapcsolatban voltak.[2]

Aba-Novák első hazai falfestménye, az 1931 őszétől megkezdett, középkori Dömötör torony freskódíszítése volt.[3] A keresztelőkápolnává átalakított épület a Rerrich Béla (1881–1932) tervei szerint készült, itáliai reneszánsz reminiszcenciákat idéző Dóm tér koncepciójához illeszkedik.[4] A korszak ígéretes festőtehetsége, a római iskolának nevezett irányzat legjelentősebb mestere, a feladat nagyságának megfelelő előkészületek után fogott hozzá a fontos megbízatásnak. Ez a műve tulajdonképpen a római iskola monumentális törekvéseinek a hazai nyitányát jelentette.[5]

A gondos felkészülés ellenére az elégtelen szigetelésnek köszönhetően a festmény nedvesedett és néhány hónap múlva peregni kezdett. Aba-Novák, amint hírt kapott a történtekről, azonnal vállalta, ha a város gondoskodik a megfelelő felújításokról, ő ingyen újrafesti a falképeket.[6] Az üzletember, politikus, műgyűjtő és műpártoló Back Bernát (1871–1953) kifizette a javítási költségeket, így a művész 1933. szeptember végén nekikezdhetett az megújítási munkálatok kényes feladatának.[7]

Amint azt fentebb is érintettük, Aba-Novák helyi működésének hatása megfigyelhető a szegedi képzőművészek némelyikének tevékenységére. Vass Vera (1908–1958) például 1934–1938 között a festőművész iskolájának tanítványa volt, sőt részt vett a mester mellett a székesfehérvári falfestmények elkészítésében is. Elemzett témánk szempontjából érdekes mellékszál, hogy az 1930-as évek elején a fametszés technikáját a szegedi művésznő Buday György mellett sajátította el, így személye is összekötő kapocs volt a két alkotó között. Buday növendékét, a Szegedi Fiatalok Kollégiumának tagjaival is összeismertette, így Ortutay Gyula és Hont Ferenc később is barátai közé tartoztak, amikor a festőnő Budapesten élt. A szegedi festők közül Tápay Lajos (1900–1964) a Tiszai halászok foglalatosságait bemutató sorozatai is Aba-Novák művészetének a hatásairól tanúskodnak.

A Dömötör torony falfestményeinek készülése idején, Szeged legprogresszívebb művészeti mozgalma a Buday György szellemi irányítása alatt megvalósuló Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységéhez fűződött. Ne feledjük, ekkorra az avantgárd a század első két évtizedében Szegedről startoló nemzedékének legfontosabb képviselői (Csáky József, Gergely Sándor, Moholy-Nagy László), mind külföldi emigrációban éltek. A helyi képzőművészeti élet akkori nyugodt állóvizének felszínét az energikus, őserejű freskófestő és az örökmozgó, állandóan szervezkedő fiatal grafikus munkálkodása alapvetően kavarhatta fel. Csak idő kérdése volt, hogy egymásra találjanak.

A római ösztöndíj után hazatérő Aba-Novák, a szegedi megbízás jóvoltából belevethette magát a falfestészeti munkálatokba, melyekre már Itáliában tudatosan készült. Buday György pedig ugyanebben az esztendőben metszette fába korai főművét, a Boldogasszony búcsúját, mely az első modern magyar fametszetes könyv volt, és megkapta rá a Magyar Bibliophil Társaságtól az év legszebb könyve megtisztelő címet.

A fiatal grafikus ezzel a kötettel jelentkezett a hazai művészeti életben, amely mű lezárta a szegedi fiatalok Buday által vezetett egyetemi mozgalmának második korszakát (agrársettlement mozgalom), illetve megnyitotta az utat a harmadik periódusnak, immár a deklarált szervezeti formában a kiteljesedés felé. Ez a grafikai sorozat lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának első kiadványa, melyet tizenöt további kötet követett a következő négy esztendőben.[8]

A pályája elején álló Budayra nyilvánvalóan hatással lehetett az itáliai ösztöndíjról nemrégiben hazatért robosztus tehetségű művész, akit a római iskola spiritus rectora Gerevich Tibor (1882–1954) is az Urbsot járt festőnövendékek legtehetségesebb, legtöbbet ígérő tagjaként, egyfajta capo maestro-ként aposztrofált. Aba-Novák 1931 őszén kezdte el gipszvakolatra al secco technikával festeni falképét. Azt, hogy miként és hogyan ismerkedtek meg nem tudjuk, de a két művész kapcsolatáról kettő – a szegedi múzeum tulajdonában található levélből – szerezhetünk információkat. Lehetséges, hogy a grafikát nem túl régóta művelő Buday megkereste a húszas években sokszorosított grafikával is foglalkozó híres művészt. Igaz, hogy témánk szempontjából nem bizonyító erejű, de az árnyaltabb kép érdekében említendő, hogy az 1938 júliusában megrendezett szegedi Egyházművészeti és Világi Képzőművészeti Kiállításon, amely nyolcszáz darabos műtárgyállományával a korszak egyik „megakiállítás­nak” nevezhető, mindkét művész szerepelt műveivel.[9]

A Móra Ferenc Múzeum adattárában található korábbi levelet, amely az Aba-Novák és Buday közti kapcsolatról vall, Czumpf Imre (1898–1972) festőművész Buday Györgynek írta.[10] A sokoldalú festő, restaurátor Czumpf Aba-Novák barátja, a mester legfőbb segítsége volt falképeinek a kivitelezésében.

Közvetlen, baráti hangú leveléből kiderül, hogy a művészek között kollegiális kapcsolat volt, sőt Aba-Novák becsülte fiatalabb társa fametszeteit. Nemcsak kiállítási lehetőséghez segítette hozzá, hanem ismeretségi körében propagálta Buday grafikusi munkásságát.

„Kedves Gyurka! Vili elfoglaltsága miatt rámhárult a következők elintézése. Itt Pesten most egy nemzetközi könyv művészeti kiállítás nyílik Reiter László rendezésében. Ezen kiállításra a Te dolgaid is bekerülnek és pedig bekeretezve. A bekeretezést Vili elintézi egy kereskedővel ki a számlát, majd Hozzád küldi. Ne ijedj meg, valami csekélység lesz az egész. Most arról van szó, hogy valamilyen formában honoráld Reiternek / V. ker Vekerle Sándor u és B (olvashatatlan) u sarok.) természetesen dedikálva. Egyébként mi újság, mi van Veled? Hogy megy az élet Szegeden? A Kalendáriumot megkaptuk. Szép ismét! Éppen ezért legyetek oly szívesek és küldjetek a következő címekre: Dr. Pázmány József Győri út 14. Sturm Ferenc Ibusz cégvezető Kádár u 4. Genthon István Nemzeti Múzeum, Jajczay János Simor u 9. Ritoók Emma Főv. Könyvtár Baross u. Szőnyi István Baross u 21. Szent király u sarok, Rudas Jenő Ibusz igazgató Kádár u 4, Dr. Kovács János Alkotás u 35. II. Emőd Tamás író Matgit körút 54. Varga Ernő mérnök VII. Thököly út 46. A fenti címekre Aba Novák hivatkozással. Dr. Schilling Aladár IV. Dorottya 12. Kirchner Jenő festőm. V. Rudolf rkpart Török Rezső író IX. Tompa u 19. V em. 6a. ezek pedig csekélységemre hivatkozva induljanak egyelőre, de többre is van kilátás, amiről később értesítünk. Most pedig úgy Vili, mint a magam nevében melegen üdvözöllek.

1932. II. 7.                                                                                                            Czumpf Imre

Az említett seregszemle, az Amicus Kiadó alapítója, Reiter László (1894–1945) által szervezett kiállítás minden bizonnyal a Magyar Bibliophil Társaság hatodik reprezentatív nemzetközi könyvművészeti tárlata volt az Iparművészeti Múzeumban. A rendezvényről nem jelent meg katalógus, de a szaksajtó recenzióiból kiderül a szakmai figyelem mértéke. Végh Gyula cikkében név szerint is említi Budayt, sőt a Boldogasszony búcsújának egyik lapját is publikálja.[11] A levélben felsorolt személyek között nemcsak gyűjtők és mecénások voltak, hanem neves művészettörténészek is (Genthon István, Jajczay János), akik hatékonyan támogathatták a fiatal Budayt művészi törekvésiben. Az idősebb, tapasztaltabbnak számító festőművész tehát egyfajta atyai figyelemmel kísérte a fiatalabb, a szakmai útvesztőkben még járatlanabb alkotó első lépéseit. A leírtakból az is kiderül, hogy Czumpf is a maga kapcsolatrendszerén keresztül propagálta Buday munkáit. Aba-Novák támogató barátsága nagyon sokat jelenthetett a grafikusi pálya elején tartó Buday számára, hiszen ekkor még a Boldogasszony búcsúján kívül alig néhány fametszetet készített. Másik számottevő műve az 1931-es év elején Berczeli Anzelm Károly (1904–1982) Ádám bukása című verseskötete volt.[12]

Aba-Novák pályakezdésekor maga is fokozott figyelemmel fordult a rajz és a grafika irányába. 1922 tavaszától Olgyai Viktor (1870–1929) műhelyébe járt, ahol három tanéven át maradt a mester tanítványa. Ekkor sajátította el a rézkarckészítés technikáját. 1922-ben az Ernst Múzeumban első gyűjteményes kiállítását is grafikáiból rendezte. A következő évben jelent meg Aba-Novák Vilmos nyolc rézkarca című mappája a Magyar Műkiadó Rt. gondozásában. Sikerét mi sem jellemzi jobban, mint, hogy 1925-ben Elek Artúr az Ifjú magyar rézkarcolók című könyvében a hat legkiemelkedőbb grafikus közé sorolta a művészt. Így nyilván érdeklődve figyelt fel Buday drámai töltetű fametszeteinek kimagasló minőségére. A levélben utalás történik arra, hogy nemcsak a legfrissebb Kis Kalendáriumot küldte meg a két fővárosi művésznek Buday, hanem a korábbiakat is ismerték.

A későbbi, 1935. december 19-ére datált levélben Aba-Novák válaszol Buday egy eddig ismeretlen levélére.

„Kedves Györgyöm!

Hozzám intézett soraidat köszönettel nyugtáztam. Különleges megnyugvással tölt el ezek után az a felismerés, hogy egyrészt félreértések, másrészt látszatok szerencsétlen – de nem reparálhatatlan – összejátszása torz képet adott rólad némelyek szemében. No meg hát, itthon is vannak „fej vadász”-ok !?

Collegiumotok kettészakadása határozottan rossz vért szült általában. Ezen senki, ellenben kizárólag Ti változtathattok. Ellenben személyes teljesítményednek megfelelő elismertetést szerezni – ez mindenki dolga, aki, a művészetet szereti, így az enyém is.

Szóval ügyedet illetékesekkel jórészt már el is rendeztem, a többi jön.

Sok szeretettel köszöntelek és köszönöm még a küldött tiszteletpéldányokat is.

Good by                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        Aba-Novák”[13]

A szövegből kiderül, hogy Aba-Novák megismerkedésük után évekkel is érdeklődött nemcsak Buday művészi haladása, hanem a kollégium munkája iránt is. Az írás második felében említett kettészakadás természetesen nem tényleges szétválásról szól, hanem valószínűleg arra utal, hogy ekkorra a tagok világnézeti különbségeiből adódó nézeteltérések kiéleződhettek. Ráadásul az alapítók közül például Radnóti Miklós már végzett az egyetemen, így visszaköltözött Budapestre, tehát az eredeti feltételek, személyi állomány az évek alatt jelentősen változott. Illetve bizonyos személyes ellentétek is feszültek közöttük. Például Berczeli Anzelm Károly kiszorítása a kollégiumból is erre az időszakra tehető.[14] Elképzelhető, hogy éppen erre az eseményre reflektált Aba-Novák a levélben. Hogy mi lehetett Buday ügye, amit neki kellett elrendezni arra nem rendelkezünk adattal. Lehetséges, hogy valamilyen pályázat, vagy díj – talán éppen a követkőző évben elnyert római ösztöndíj – céljában járt el a festőművész kollégája érdekében.

A két alkotó között történő valószínűleg rendszeresebb levélváltásnak eme két darabja, a maga hézagossága ellenére is értékes dokumentumok, hiszen kibontakozik belőlük szakmai és baráti kapcsolatuk, továbbá kiderül, hogy Aba-Nováknak milyen jelentős szerepe lehetett Buday kezdeti lépéseinél, korai grafikusi pályájának egyengetésében.

 

 

Buday György metszetei

 

IRODALOM

Horváth Ferenc: Szent Demeter templom. Csongrád Megye Építészeti Emlékei. Szerk.: Tóth Ferenc szerk. Szeged, 2000. 369–371.

Nátyi Róbert: Buday György Boldogasszony búcsúja című fametszetes könyvének jelentősége. Szeged, 2017. 29. évf., 11. sz. 40–45.

Lengyel András: A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90. 1. Szeged, 1992. 481–502.

Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972/2–3. Szeged, 1975.

 

JEGYZETEK

[1] Lengyel 1992. 481–502.

[2] Gépelt árajánlat cégjelzéses levélpapíron (Prometheus Nyomda), autográf aláírással, pecséttel, keltezett; MFM Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 2002.66. Vö. Lengyel 1992. 490–492.

[3] Régi Béla: Festmények a Templom-téri öregtoronyban. Délmagyarország, 1931. július. 12. 6.

[4] Horváth 2000. 369–370.

[5] Szelesi 1975. 153.

[6] Sz.n.: Megkezdik a Templom téri csonkatorony átalakítását: Aba Novák Vilmos újrafesti a baptisztérium freskóit. Délmagyarország, 1933. július 14. 3.

[7] Sz.n.: A templom téri csonkatorony freskói: Aba Novák Vilmos szombaton megkezdte a baptisztérium freskóinak újrafestését. Délmagyarország, 1933. szeptember 24. 9.

[8] Nátyi 2017. 40–45.

[9] Sz.n.: Százezres értékű műkincseket gyűjtöttek össze a szegedi templomokból és gyűjteményekből az egyházművészeti kiállításra: Tintoretto, Cesare, Bellini, Ribera, Lucas Cranach, Tiepolo, Segantini mesterművek Szegeden. Délmagyarország. 1938. július 10. 7-8.; Sz. n.: Szombaton nyílik meg az egyházművészeti kiállítás: szegedi templomok, egyházak, gyűjtemények és magángyűjtők műkincsei. Délmagyarország, 1938. július 23. 3.

[10] Czumpf Imre autográf levele Buday Györgyhöz, borítékkal. MFM, Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 98.11.

[11] Végh Gyula: Nyomdászművészeti kiállítás. Magyar Művészet (8.) 1932. 5–6. sz. 144–148; Fábián Gyula: Szépség a nyomtatványban. Magyar Iparművészet (35.) 1932. 3–4. sz. 45–58.

[12] Berczeli Anzelm Károly: Ádám bukása. Versek. Buday György fametszeteivel. Délmagyarországi Hirlap- és Nyomdavállalat Rt. Szeged, 1931. Lapszámozáson belül nyolc egész oldalas fametszettel.

[13] Aba-Novák Vilmos autográf levele Buday Györgyhöz, borítékkal. Budapest, 1935. december 19. MFM, Irodalomtörténeti Gyűjtemény ltsz.: 96.1.

[14] Lengyel András szíves szóbeli közlése.

 

(Megjelent a Tiszatáj 2019. márciusi számában)


Címke: , , , ,
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

GÁSPÁR ANNA PRIVÁT TÁRSADALOMTÖRTÉNETE
Gáspár Anna, foglalkozását tekintve építészmérnök, szerényen fogalmazta meg a feladatát, amikor Naspolya címmel megírta családi emlékkönyvét. „Ezt a könyvet nektek, leszármazottaknak írjuk. Eljött az ideje, úgy gondoltuk, hogy összeszedegessük morzsánként a magunk és a megmaradt, emlékezni képes rokonaink ismereteit”… – LENCSÉS GYULA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.20 - tiszatáj

KINEK A HÁZA?
Háttérben suhanó rémalak, későn megforduló, gyanútlan karakterek, fény-árnyék játék, ritkásan világított terek. Jó ideig csupán primitív hatáskeltő mechanizmusokkal operál Remi Weekes Kinek a háza? című horrorja. Szerencsére nem is tévedhetnénk nagyobbat: a rendező Netflixen startolt kísértettörténete, pontosabban szellemházas horrorja ugyanis végül előnyt kovácsol a hiányosságaiból, jócskán túllendülve a sablonok eszköztárán… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT MONOGRÁFIÁJA ENDRE BÉLÁRÓL
Pazar kiállítású kötettel emlékezett meg Endre Béláról, az alföldi iskola egyik legnagyobb hatású festőművészéről Nátyi Róbert művészettörténész. A könyv a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kiadásában jelent meg, Endre Béla Tündérmesék koloritja című 2018-as gyűjteményes kiállításához kapcsolódva… – ANNUS GÁBOR AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.17 - tiszatáj

A következő dolog, amire emlékszem, hogy anyu feltekeri a rádiót, hogy ne halljam, mennyire zokog.
Hülyeség volt. Hallottam. Közvetlenül mögötte ültem a kocsiban, és nagyon hangosan sírt. Ami azt illeti, apu is. Egyszerre sírt és vezetett. Én őszintén nem tudtam, vajon sírok-e, de úgy véltem, valószínűleg igen. Amúgy is úgy tűnt, hogy kellene. Szóval megérintettem az arcom, de kiderült, hogy száraz. Egyáltalán nem sírtam… – NÁDOR ZSÓFIA FORDÍTÁSA

Tovább olvasom >>>
2020.11.16 - tiszatáj

ANDRÉ FERENC: SZÓTAGADÓ 
Mielőtt érdemi mondandómba kezdenék, meg kell említenem: nem veri ki nálam a biztosítékot, hogy Esterházy Péter és Kis Grófo karöltve szolgáltatnak mottót soraikkal egy és ugyanazon vershez, ugyan már, az ilyesmi távol áll tőlem, meg van egy olyan sanda gyanúm, hogy efféle magaskultúra-populáris kultúra „határsértésen” már szinte senki sem háborodik fel… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.15 - tiszatáj

HANTAI SIMON FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA AZ YBL BUDAI KREATÍV HÁZBAN
Hantai Simon festőművész munkáinak válogatását mutatja be az Ybl Budai Kreatív Ház. A Kálmán Makláry Fine Arts galéria segítségével létrejött tárlaton a mester alkotói pályájának különböző korszakaiból láthatunk műveket, amelyek megválaszolják azt a fontos kérdést, hogy Hantai művészetében miként jutott el a szürrealizmustól az absztrakción át egészen a pliage, vagyis a hajtogatás technikájáig… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő