04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Világslágerek hárfára és énekhangra
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE

A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval.

– Kinek az ötlete volt az énekhangot a hárfamuzsikával összekapcsoló különleges koncert?

Tandi Flora: – Az én őrült ötletemből született a koncert. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha a klasszikus zenei hangszerként ismert hárfát belecsempésznénk a könnyűzenébe, ami persze nem is annyira könnyű. Nyáron megkerestem régi barátomat, Olasz Flórát, aki egyébként rólam kapta a nevét. Az is nem titkolt szándékom volt, hogy visszaüljön a hangszeréhez, mert az utóbbi években kicsit elhanyagolta. Ez a koncert az első kis fúziónk, de úgy gondolom, lesz folytatása a közös munkának.

– Épp tíz éve innen indult a pályafutása, vagyis a jubileum is apropója lehet a koncertnek.

T. F.: – Ugyanígy, október első hétfőjén volt az a koncert, most a hideg futkos a hátamon, ha belegondolok, mennyi minden történt azóta velem. Tíz év alatt kiadtam két lemezt, most készül a harmadik. Bejártam a világot, és jó érzés most újra szülővárosomban, Szegeden fellépni, ahol már két éve nem koncerteztem.

Olasz Flóra: – Régóta terveztük, hogy majd egyszer csinálunk egy közös koncertet. Egyszer már adódott lehetőségünk együtt fellépni egy jótékonysági koncerten, ami után biztosak voltunk abban, ennek folytatása kell, hogy legyen. Hálás vagyok Florának, hogy létrejött ez a produkció, ami igaz öröm- és szeretetzenélés mindkettőnk számára.

 

 

– Zeneiskolásként kiugróan sikeres volt, sorra számolt be a sajtó a nagy nemzetközi versenyeken elnyert díjairól. Mi történt utána?

O. F.: – Hattól tizenhárom éves koromig évente három-négy nagy nemzetközi versenyen részt vettem. A hárfát különben annak idején nem is én választottam, hanem az édesanyám, akinek régi, nagy álma vált ezzel a hangszerrel valóra. Közben persze hamar megszerettem én is a hárfajátékot. Zongorázni is tanultam, más hangszereket is kipróbáltam, de soha, semmi nem adta ugyanazt az óriási örömet, mint a hárfa. Ugyanakkor az intenzív próbákba, koncertezésbe, versenyzésbe kicsit belefáradtam, ezért tizennégy éves koromban abba is hagytam a hárfatanulást. Kellett egy kis szünet. Ma már úgy látom, talán nem szabadna annyira fiatalon, annyira intenzíven versenyezni. Persze a zene személyiségfejlesztő ereje hatalmas, és csodálatos élményt jelentettek a nemzetközi megmérettetések. Moszkvában például a Csajkovszkij Zeneakadémián zenekarral játszani szinte hihetetlen csoda volt. Wales pedig mindig is a szívem csücske volt, azután pedig pláne, hogy tizennégy évesen sikerült megnyernem az ottani nemzetközi hárfaversenyt. Utána pályát módosítottam, most negyedéves vagyok a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán. Amikor újra elkezdtem hárfán játszani, már nem a versenyekre való szisztematikus felkészülés érdekelt, hanem maga az örömet adó zene.

– Hogyan lehetett ezt a két meglehetősen különböző repertoárt egy koncertprogramba összefésülni?

T. F.: – A próbák során hamar kiderült, ez a két zenei világ, amit mi képviselünk, nem is áll olyan távol egymástól. A hárfa teljesen új ízt adott a daloknak. A főpróbát meghallgatta az egyik barátnőm, ő mondta utána, hogy nehéz elképzelni, milyen együtt az ének és a hárfa a könnyűzenében. Hallani kell, mert olyan különleges frissessége van, amit talán nem is gondolna az ember.

O. F.: – Úgy válogattuk össze a műsort, hogy mindketten hoztuk a kedvenc dalainkat, és a próbákon gyorsan megszerettük azt is, amit a másik ajánlott.

T. F.: – Kitűnő zenész kollégák lépnek még fel a produkcióban: billentyűn Gombkötő Ede, cajonon Anka Dávid, a Jolly Jokerünk pedig Molnár Gábor a Fool Moon vokálegyüttesből, aki vokálozik, klarinétozik, szaxofonozik és még furulyázik is az este folyamán.

– Sok magas színvonalon muzsikáló orvosról tudunk, lehet, hogy hárfásként valamelyik orvos zenekarral játszik majd a jövőben?

O. F.: –Lehetséges, két-három éve a Zeneakadémián már felléptem egy orvosokból álló zenekarral. Ha lehetőség adódik hasonlóra, biztosan vállalom.

 

 

– Tandi Flora is a kiváló karvezetőként Szegeden közismert édesanyja álmát valósította meg az énekléssel?

T. F.: – Nem, sőt ő nem is nagyon örült annak, hogy ezt a pályát választottam. Hatéves korunktól zeneiskolába járattak bennünket a testvéremmel, kilenc évig zongoráztam, utána magánének szakra jártam. Édesanyám egyáltalán nem szerette volna, hogy az éneklést hivatásul válasszam. Amikor mentorom, Miklósa Erika is azt mondta, érdemes ezzel foglalkoznom, akkor megenyhültek otthon is.

– Mi lesz a következő közös projektjük Miklósa Erikával?

T. F.: – A tízéves jubileumunkra szerettünk volna egy karácsonyi nagy szimfonikus koncertet összehozni, de Erika a Partitúra című műsort forgatja, így az elvitte az idejét. Talán majd a tizenöt éves jubileumra összejön. A készülő harmadik lemezemen viszont énekel majd velem Erika is.

– Tényleg úgy van, ahogy mondják: Belgiumban és Franciaországban már szinte jobban ismerik, mint idehaza?

T. F.: – Sajnos vagy nem sajnos, de így van. Sokkal több a külföldi koncertem, mint a hazai. Ennek persze sok oka van. A koncertkultúra is közrejátszik ebben. Talán idehaza kicsit megfoghatatlannak is találják, amit én csinálok: nem olyan popzene, mint amit a rádiók játszanak, nem is klasszikus zene. Igényes könnyűzenének aposztrofáltuk, de ez is szubjektív, hogy kinek mi az igényes. Kint ezt könnyűzenének hívják, és semmi meglepő nincs benne. Ráadásul külföldön sokkal jobban, professzionálisabban működik a koncertélet is, mindent jobban felépítenek. Cikkek jelennek meg rólam, rádióműsorokba hívnak, leadják a videóklipjeimet. Így akár ismeretlen előadóként is van közönségem, mert ez a szervezőknek is érdeke, ezért elvégzik az ehhez szükséges promóciós munkát.

 

 

– Prágába készül, mit lehet tudni arról a fellépésről?

T. F.: – Október 16-án Prága szívében egy csodálatos koncertteremben lépek majd fel, ahol előzenekarként a neves énekesnő, Heather Nova lemezbemutató turnéjához csatlakozunk. A magyar közönség a Szomorú vasárnap című filmből ismerheti, ő énekelte benne a világslágerré lett címadó dalt. Ezen a koncerten mindketten elénekeljük majd a legendás slágert, ő angolul, én pedig magyarul.

– Jogászként végzett a szegedi egyetemen, jelenleg mivel foglalkozik az éneklés mellett?

T. F.: – A mai magyar könnyűzenei életben nagyon jó, ha az embernek van valami civil pénzkereső foglalkozása. Egy cégnél, amely egyben a szponzorom is, dolgozom rugalmas munkaidőben jogászként. Társadalmi szerepvállalásként komolyan foglalkozom az ember jogok és az egyenlőség kérdésével. Idén az ENSZ-ben is jártam a női jogi csúcstalálkozón. A harmadik lemezem címe: Fifty-Fifty, és a diszkrimináció egyes formáira világítanak majd rá a dalok. Tudom, hogy nem én fogom megoldani ezeket a problémákat, de ha egy-egy dal kapcsán elindul egy diskurzus, talán az is segíthet. Úgy gondoltuk, az egyik dal, már csak az üzenete miatt is, az Eurovíziós Dalfesztiválra való, ezért pályázunk majd vele.

– A nagy énekesek közül kik a példaképei?

T. F.: – Lara Fabian. Az ő menedzsmentjével már tárgyaltunk is egy jövőbeni közös dalról. A másik nagy kedvencem Céline Dion, akinek a budapesti koncertjére természetesen már megvan a jegyünk. Párizsban két koncertjét is láttam, és élőben is ugyanolyan csodálatos volt, mint a lemezein.

– Milyen terveik vannak a Flora&Flóra koncertprodukcióval?

T. F.: – Szeretnénk országos koncertturnéra indulni vele. Sok olyan jó koncertterem van Magyarországon, ami szerintem megtölthető ezzel a fajta igényes zenével.

Hollósi Zsolt

 

  
  
  
 

 

 

(Az Őszi Kulturális Fesztivál rendezvénye)


Címke: , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő