04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Világslágerek hárfára és énekhangra
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE

A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval.

– Kinek az ötlete volt az énekhangot a hárfamuzsikával összekapcsoló különleges koncert?

Tandi Flora: – Az én őrült ötletemből született a koncert. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha a klasszikus zenei hangszerként ismert hárfát belecsempésznénk a könnyűzenébe, ami persze nem is annyira könnyű. Nyáron megkerestem régi barátomat, Olasz Flórát, aki egyébként rólam kapta a nevét. Az is nem titkolt szándékom volt, hogy visszaüljön a hangszeréhez, mert az utóbbi években kicsit elhanyagolta. Ez a koncert az első kis fúziónk, de úgy gondolom, lesz folytatása a közös munkának.

– Épp tíz éve innen indult a pályafutása, vagyis a jubileum is apropója lehet a koncertnek.

T. F.: – Ugyanígy, október első hétfőjén volt az a koncert, most a hideg futkos a hátamon, ha belegondolok, mennyi minden történt azóta velem. Tíz év alatt kiadtam két lemezt, most készül a harmadik. Bejártam a világot, és jó érzés most újra szülővárosomban, Szegeden fellépni, ahol már két éve nem koncerteztem.

Olasz Flóra: – Régóta terveztük, hogy majd egyszer csinálunk egy közös koncertet. Egyszer már adódott lehetőségünk együtt fellépni egy jótékonysági koncerten, ami után biztosak voltunk abban, ennek folytatása kell, hogy legyen. Hálás vagyok Florának, hogy létrejött ez a produkció, ami igaz öröm- és szeretetzenélés mindkettőnk számára.

 

 

– Zeneiskolásként kiugróan sikeres volt, sorra számolt be a sajtó a nagy nemzetközi versenyeken elnyert díjairól. Mi történt utána?

O. F.: – Hattól tizenhárom éves koromig évente három-négy nagy nemzetközi versenyen részt vettem. A hárfát különben annak idején nem is én választottam, hanem az édesanyám, akinek régi, nagy álma vált ezzel a hangszerrel valóra. Közben persze hamar megszerettem én is a hárfajátékot. Zongorázni is tanultam, más hangszereket is kipróbáltam, de soha, semmi nem adta ugyanazt az óriási örömet, mint a hárfa. Ugyanakkor az intenzív próbákba, koncertezésbe, versenyzésbe kicsit belefáradtam, ezért tizennégy éves koromban abba is hagytam a hárfatanulást. Kellett egy kis szünet. Ma már úgy látom, talán nem szabadna annyira fiatalon, annyira intenzíven versenyezni. Persze a zene személyiségfejlesztő ereje hatalmas, és csodálatos élményt jelentettek a nemzetközi megmérettetések. Moszkvában például a Csajkovszkij Zeneakadémián zenekarral játszani szinte hihetetlen csoda volt. Wales pedig mindig is a szívem csücske volt, azután pedig pláne, hogy tizennégy évesen sikerült megnyernem az ottani nemzetközi hárfaversenyt. Utána pályát módosítottam, most negyedéves vagyok a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán. Amikor újra elkezdtem hárfán játszani, már nem a versenyekre való szisztematikus felkészülés érdekelt, hanem maga az örömet adó zene.

– Hogyan lehetett ezt a két meglehetősen különböző repertoárt egy koncertprogramba összefésülni?

T. F.: – A próbák során hamar kiderült, ez a két zenei világ, amit mi képviselünk, nem is áll olyan távol egymástól. A hárfa teljesen új ízt adott a daloknak. A főpróbát meghallgatta az egyik barátnőm, ő mondta utána, hogy nehéz elképzelni, milyen együtt az ének és a hárfa a könnyűzenében. Hallani kell, mert olyan különleges frissessége van, amit talán nem is gondolna az ember.

O. F.: – Úgy válogattuk össze a műsort, hogy mindketten hoztuk a kedvenc dalainkat, és a próbákon gyorsan megszerettük azt is, amit a másik ajánlott.

T. F.: – Kitűnő zenész kollégák lépnek még fel a produkcióban: billentyűn Gombkötő Ede, cajonon Anka Dávid, a Jolly Jokerünk pedig Molnár Gábor a Fool Moon vokálegyüttesből, aki vokálozik, klarinétozik, szaxofonozik és még furulyázik is az este folyamán.

– Sok magas színvonalon muzsikáló orvosról tudunk, lehet, hogy hárfásként valamelyik orvos zenekarral játszik majd a jövőben?

O. F.: –Lehetséges, két-három éve a Zeneakadémián már felléptem egy orvosokból álló zenekarral. Ha lehetőség adódik hasonlóra, biztosan vállalom.

 

 

– Tandi Flora is a kiváló karvezetőként Szegeden közismert édesanyja álmát valósította meg az énekléssel?

T. F.: – Nem, sőt ő nem is nagyon örült annak, hogy ezt a pályát választottam. Hatéves korunktól zeneiskolába járattak bennünket a testvéremmel, kilenc évig zongoráztam, utána magánének szakra jártam. Édesanyám egyáltalán nem szerette volna, hogy az éneklést hivatásul válasszam. Amikor mentorom, Miklósa Erika is azt mondta, érdemes ezzel foglalkoznom, akkor megenyhültek otthon is.

– Mi lesz a következő közös projektjük Miklósa Erikával?

T. F.: – A tízéves jubileumunkra szerettünk volna egy karácsonyi nagy szimfonikus koncertet összehozni, de Erika a Partitúra című műsort forgatja, így az elvitte az idejét. Talán majd a tizenöt éves jubileumra összejön. A készülő harmadik lemezemen viszont énekel majd velem Erika is.

– Tényleg úgy van, ahogy mondják: Belgiumban és Franciaországban már szinte jobban ismerik, mint idehaza?

T. F.: – Sajnos vagy nem sajnos, de így van. Sokkal több a külföldi koncertem, mint a hazai. Ennek persze sok oka van. A koncertkultúra is közrejátszik ebben. Talán idehaza kicsit megfoghatatlannak is találják, amit én csinálok: nem olyan popzene, mint amit a rádiók játszanak, nem is klasszikus zene. Igényes könnyűzenének aposztrofáltuk, de ez is szubjektív, hogy kinek mi az igényes. Kint ezt könnyűzenének hívják, és semmi meglepő nincs benne. Ráadásul külföldön sokkal jobban, professzionálisabban működik a koncertélet is, mindent jobban felépítenek. Cikkek jelennek meg rólam, rádióműsorokba hívnak, leadják a videóklipjeimet. Így akár ismeretlen előadóként is van közönségem, mert ez a szervezőknek is érdeke, ezért elvégzik az ehhez szükséges promóciós munkát.

 

 

– Prágába készül, mit lehet tudni arról a fellépésről?

T. F.: – Október 16-án Prága szívében egy csodálatos koncertteremben lépek majd fel, ahol előzenekarként a neves énekesnő, Heather Nova lemezbemutató turnéjához csatlakozunk. A magyar közönség a Szomorú vasárnap című filmből ismerheti, ő énekelte benne a világslágerré lett címadó dalt. Ezen a koncerten mindketten elénekeljük majd a legendás slágert, ő angolul, én pedig magyarul.

– Jogászként végzett a szegedi egyetemen, jelenleg mivel foglalkozik az éneklés mellett?

T. F.: – A mai magyar könnyűzenei életben nagyon jó, ha az embernek van valami civil pénzkereső foglalkozása. Egy cégnél, amely egyben a szponzorom is, dolgozom rugalmas munkaidőben jogászként. Társadalmi szerepvállalásként komolyan foglalkozom az ember jogok és az egyenlőség kérdésével. Idén az ENSZ-ben is jártam a női jogi csúcstalálkozón. A harmadik lemezem címe: Fifty-Fifty, és a diszkrimináció egyes formáira világítanak majd rá a dalok. Tudom, hogy nem én fogom megoldani ezeket a problémákat, de ha egy-egy dal kapcsán elindul egy diskurzus, talán az is segíthet. Úgy gondoltuk, az egyik dal, már csak az üzenete miatt is, az Eurovíziós Dalfesztiválra való, ezért pályázunk majd vele.

– A nagy énekesek közül kik a példaképei?

T. F.: – Lara Fabian. Az ő menedzsmentjével már tárgyaltunk is egy jövőbeni közös dalról. A másik nagy kedvencem Céline Dion, akinek a budapesti koncertjére természetesen már megvan a jegyünk. Párizsban két koncertjét is láttam, és élőben is ugyanolyan csodálatos volt, mint a lemezein.

– Milyen terveik vannak a Flora&Flóra koncertprodukcióval?

T. F.: – Szeretnénk országos koncertturnéra indulni vele. Sok olyan jó koncertterem van Magyarországon, ami szerintem megtölthető ezzel a fajta igényes zenével.

Hollósi Zsolt

 

  
  
  
 

 

 

(Az Őszi Kulturális Fesztivál rendezvénye)


Címke: , , , ,
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

VESZELKA ATTILA: A KÖLTŐ, AKI HÜLYE VERSEKET ÍRT
Azt már tudjuk – József Attila révén is –, hogy: Aki költő akar lenni/ pokolra kell annak menni. A „főhősnek” (egyes szám harmadik személyben íródott önéletrajzról beszélünk) is alá kellett szállnia, mert költő akart lenni. És az lett is. Már addig sem volt szokványos az élete, de: „Aztán leszállt az alvilágba, nem sejtve még, hogy további életében tartósan ott is marad”… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.06 - tiszatáj

INTERJÚ LACKFI JÁNOSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Lackfi János József Attila-díjas költő és műfordító. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa és a kreatív írás program egyik vezető oktatója volt Vörös István mellett. A Hogyan írjunk verset? című könyv szerzője, a karantén-időszakban  indította el a Facebookon a Lackfi Kreatív Írás-kurzusát.

Tovább olvasom >>>
2021.04.04 - tiszatáj

BÁLINT ÁDÁM KÉPZŐMŰVÉSZ FÓLIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Érzelmek dinamikája a szövetekben. A szövet-szerkezet lélegzetében… Szabad-szövésű arabeszkek!
Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi) üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… Ezen lapok újra feltárt – és rétegesen átírt rejtjelek, talán (ön)megfejtésre várakozó enigmák, kalligrafikus fragmentumok, avagy, meta-nyelvek érzékenyített mozaik-részletei is lehetnek: egyek az Egyben…

Tovább olvasom >>>
2021.04.02 - tiszatáj

SÜVEGES RITA MELLETTE MINDEN PUSZTA GYOM CÍMŰ TÁRLATA AZ INDA GALÉRIÁBAN
Kék, fehér és fekete képek fogadják az INDA Galéria tárlatát felkereső látogatókat. A bejáratnál egy lesötétített helyiségben rideg kék fény világítja meg Süveges Rita két vásznát, amelyek mintegy sűrítve tartalmazzák a kiállítás tematikáját, és megadják annak alaphangulatát. A mezőgazdaság fenntarthatatlan gyakorlatát és annak társadalmi hatását vizsgáló alkotó ezúttal a monokultúrák és a szélükre szorult „természet” valósághű képével érzékenyíti a látogatót… – TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő