01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Operajátszásról, koncertéletről
2019.10.03 - tiszatáj

TANÁCSKOZÁS
A SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG SZÉKHÁZÁBAN

„A vérszopó operát elbocsátottuk” – írta diadalmasan a XIX. század közepén Hary Mihály, a Magyar Dalszínház igazgatója Szigligeti Edének. Sándor János idézte ezt a szegedi operajátszásról tartott tanácskozáson szeptember 30-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A színháztörténész-rendező fölidézte, hogy Szeged is, akár a legtöbb város, mindig ragaszkodott hozzá, hogy színházában zenés drámákat játszanak, ám a műfaj többletköltségeit általában nem biztosította. A Szegedi Nemzeti Színház első formájában megépült színpada nem is nagyon volt alkalmas operajátszásra, hiszen szélessége csak 12,5, mélysége 12 méter volt, a zenekari árokba pedig alig fért be 30 muzsikus. Ennek ellenére a kezdetektől 1944-ig 33 zeneszerző 52 operája került színre.

Az egyik úttörő ebben is Makó Lajos volt. Ő játszott itt először Verdi operát, A trubadúrt. Igazgatásának éveiben színre került többek között A bűvös vadász, Flotow Mártája vagy a Parasztbecsület. A zenekar létszámát 28-ra, a kórusét 24-re emelte.

Több igazgató is megtapasztalta, hogy operát csak nagyon jó színvonalon szabad játszani. 1920-ben Palágyi Lajos igazgató a Carment vitte színre, a korabeli beszámolók szerint „gyönge zeneiséggel.” A darab 24 előadása sokkal kevesebb bevételt hozott, mint A bajadér című operett 18 estén. Színre került még a Faust, a Bánk bán, és egy Mascagni-opera magyarországi ősbemutatójára is itt került sor. Az itteni operatársulat tagja volt többek között Lendvay Andor, vagy komikus szerepkörben Bilicsi Tivadar. Rendszeresen fölléptek a Magyar Állami Operaház művészei is, Alpár Gitta, Halmos János, Palló Imre, Svéd Sándor vagy Székely Mihály. Sikerrel mutatták be Wagner Lohengrinjét, ugyanakkor a Tannhäuser 1928-ban kudarc volt. Többször vezényelt operát Fricsay Ferenc, az ő dirigálásával 1944-ben a fővárosban is bemutatta a társulat a Bohéméletet és a Toscát.

Az első nagyzenekarok az operaházak együttesei voltak, ezeket nevezik hagyományosan filharmonikusoknak. Így alakultak meg 1842-ben a Bécsi vagy a New Yorki Filharmonikusok, 1853-ban pedig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Ebben a formában jött létre a zenekar Szegeden is 1919-ben. Csak 50 évvel később, 1969-ben Vaszy Viktor kezdeményezésére lett önálló, Szegedi Szimfonikus Zenekar. A szimfonikus jelző a színházaktól való függetlenségre utal. Más magyar városokban, Pécsett, Miskolcon vagy Debrecenben is a színháztól függetlenül működik az együttes, de az operák zenekari részét ők játsszák. Ezt azonban általában másodrendű feladatnak tartják a koncertpódium mellett, mondta Gyüdi Sándor, aki egy személyben a zenekar igazgatója és az operatagozat vezetője. Itt nagy különbség azonban, hogy a szegedi muzsikusok szeretnek operát játszani, és legjobbak ülnek az árokban is. Az operatársulatok-tagozatok működésének nagyjából két módja létezik. Németországban a színházakban állandó társulatok vannak, egész évben ugyanazok éneklik a főszerepeket és jelentős repertoárt játszanak. Olaszországban viszont az úgynevezett staggione rendszer alakult ki, amikor a színháznak csak zenekara és énekkara van, a szólisták csak egy adott darab egy sorozatára jönnek össze, alkalmasint különböző országokból. Magyarországon és Szegeden jelenleg ennek a kettőnek a kombinációja működik. A városban van stabil közönsége a műfajnak, de miként az egész országban, inkább az idősebb generáció érdeklődik.

Barnák László egy 2017-es felmérést idézett megy szerint a 15-29 éves korosztály 91 %-a sosem volt még opera-, operett-, vagy balettelőadáson. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell, már most nevelni kell a jövő közönségét, mondta a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. Az operabérletet a 650 fős nagyszínházban az elmúlt években 220–280-an vették meg egy-egy évadban. A színház évek óta tart gyermek és ifjúsági zenés előadásokat, ilyen volt például a Parázsfuvolácska, vagy tavaly a Szaffi. Idén Mozart Cosi fan tuttéját mutatják be elsősorban iskolásoknak. Egy skóciai felmérés szerint az alábbiak miatt idegenkednek a fiatalok az operától:

  • operába nagyon ki kell öltözni,
  • csak idegen nyelven énekelnek, nem lehet érteni,
  • a jegyek drágák,
  • messzi helyekre szólnak.

Magyar felmérés nincs, de a helyzet hasonló lehet. Ha a fiatalokat be akarjuk csábítani, ezeket az előítéleteket kell eloszlatnunk.

A Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke, Gyémánt Csilla Erkel Bátori Mária című operájának születését elemezte. A szövegkönyvet a zeneszerző állandó librettistája, Egressy Béni írta, Dugonics András drámájából. A helyszínt, a szereplőket és a drámai szerkezetet azonban alaposan megváltoztatta. A bemutató 1840-ben hatalmas sikert aratott.

A 80-as években sorra alakultak az alkalmi, rendszeren kívül álló zenei együttesek. A Fesztiválzenekar Budapesten, Szegeden a Canticum Kamarakórus, a Musica Parlante, a Salieri és a Weiner Kamarazenekar annak ellenére jöttek létre, hogy a hivatásos együttesek is kitűnőek voltak, jól ellátták feladatukat, sorolta Pál Tamás. A Szegedi Nemzeti Színház első karmestere szerint ezeket a független együtteseket az az igény hívta életre, hogy máshogy dolgozzanak. A profi szervezetekben egyszerre van jelen az időhiány és az időpocsékolás. Gyakran nem jut elég próbaidő egy-egy alkotásra. Másfelől pedig ha létrejön egy kitűnő koncert vagy operaelőadás, azt nagy pazarlás csak néhányszor, esetleg egyszer eljátszani. Ebben a vonatkozásban többször utaltak a színház kitűnő Ernani-előadására, vagy a Macbethre. Pál szerint el kellene gondolkodni, hogy jól osztjuk-e be az operai és a koncertévadot.

Jövőre egyelőre nem szerepel előadás a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri programjában, a kulturális TAO megszüntetése ugyanis a Játékoknak 156 millió forint mínuszt jelent. Herczeg Tamás igazgató arról beszélt, hogy Harangozó Gyula művészeti igazgatóval mindketten elkötelezettek a műfaj mellett, mióta ők vezetik a Szabadtérit minden évben új operabemutató volt, de most egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. (Ez többek szerint izgalmasan összecseng azzal, amit Pál Tamás a hiányról és pazarlásról fejtegetett…) Herczeg szerint komoly, hosszú próbák nélkül a Dóm téren sem érdemes operát játszani. Szerinte a legnagyobb sztárok sem képesek önmagukban ezreket behozni a nézőtérre. Példaként Placido Domingo stadionavató koncertjét említette. Domingo talán a legvonzóbb név az opera világában, hangversenyére mégsem telt meg a 6 ezres lelátó. (A Dóm téren 4000 szék van.) Egyelőre csak Újszegedre terveznek csak előadást Händel Agrippinájából, amelyben a Zeneművészeti Kar opera szakos hallgatói is szerepeket kapnának.

A szegedit szokás a salzburgi fesztiválhoz hasonlítani. A számok azonban erős eltéréseket mutatnak.

Salzburg Szeged
Előadásnap 44 29
Helyszín 16 2
Előadás 199 28
Néző 270.584 79.384
Költségvetés 61,7 millió € 3,7 millió €

Herczeg azonban sejttette, hogy a Dóm téren sem veszett oda teljesen az operaremény. A nyitóestére tervezett Ajándékkoncertet későbbre lehet halasztani, és ennek helyére esetleg beilleszthető egy valószínűleg készen hozott operaprodukció.

Márok Tamás


Címke: , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő