04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Kutyaportéka, avagy miért büdös a kút?
2019.07.24 - tiszatáj

GÁBOR SÁRA ETNODRÁMÁJÁNAK ŐSBEMUTATÓJÁVAL INDUL A THEALTER

Egy kelet-magyarországi kisvárosban végzett szociológiai kutatáson alapul Gábor Sára Kutyaportéka című etnodrámája, melynek ősbemutatóját augusztus 2-án, a szegedi THEALTER Fesztivál megnyitója után tartják a Régi Zsinagógában. Az Örkény Színház dramaturgja annyit árult el, egy képzelet szülte településen, Büdöskúton játszódik a darabja, ahol több legenda is terjed arról, miért lett büdös a kút.

– A THEALTER visszajáró alkotója, törzsnézője vagy a saját ősbemutatóval csak most ismerkedik a szegedi fesztivállal?

– Teljesen szüzen érkezem, pedig milyen jó lenne élménygazdagabban megjelenni. Többször előfordult, hogy az a produkció, amiben dolgoztam, benne volt a fesztivál programjában, de nekem ez a nyári időszak eddig mindig az országból való elmeneküléssel telt.

– Meghökkentő a darab címe: Kutyaportéka. Bevallom, nem is tudom, mit jelent.

– Azt jelenti: semmirekellő, mihaszna ember. Annak a kisvárosnak polgármesterétől hallottam először ezt a kifejezést, ahol kutattunk. Olyan politikusokra használta, akik mindent megpályáznak, kihajtanak maguknak szégyentelenül. Megtetszett a szó, leginkább a hangzása, ráadásul fontos kifejezés, a darab világába, történetébe is illik.

– Izgalmas a drámaírói módszere: szociológiai kutatást transzformált drámává.

– A szociológus, Bazsalya Balázs, akivel együtt dolgoztunk, mondta mindig, milyen fantasztikus történetekkel és szövegekkel lehet találkozni az ország legkülönbözőbb részein, és mennyire hiányzik ez a színházból, az előadásokból. Részben ebből indult a gondolat, hogy használjuk azt a nyelvi és történeti gazdagságot, ami körülvesz bennünket. Az már módszertani kérdés: mi van akkor, ha egy ilyen típusú interjúanyagot, úgy kezelünk, mint egy regényt, és azt adaptáljuk drámai formába. Amúgy ennek van műfaja Amerikában: etnodráma és etnoszínház. Az etnográfia, azaz a néprajz és a dráma, színház kifejezések mozaikszava. Ez fejezi ki leginkább azt, amit mi most csinálunk, mert miközben használjuk, alapozunk a kutatási anyagra, közben fikcionalizáljuk. Amit a nézők látni fognak, nem egy verbatim, szó szerinti anyag, hanem valamilyen százalékú keveréke annak, amit mi ezen a településen láttunk, hallottunk, és annak, ahogyan én ezt utána átírtam drámai formába.

 

 

– Mennyire volt nehéz drámai formába önteni azt a beszélt nyelvet, ami sokszor inkább öncélú humorforrásként szolgál egyes darabokban?

– Amikor engedték, felvettük a beszélgetéseinket, és utána én ezeket sokat hallgattam, azaz valamennyire beépültek, és fennragadtak az emlékezetem amúgy nem túl sűrű szövetű hálóján. Egy évem volt a szöveg létrehozására – a kutatás és a próbafolyamat kezdete között. Dramaturgként sokat foglalkozom szituációkkal, dialógusokkal, például a korábban a THEALTER programjában is játszott Kohlhaast is együtt jegyezzük szerzőként Hegymegi Mátéval. A nyelv azoknak a szereplőknek a nyelve, akik felbukkannak a darabban, és az adott jelenetet, szituációt szolgálja. Sajnos csodálatos mondatokat kellett kihagyni azért, mert nem illettek bele azokba a jelenetekbe, nem passzoltak azokhoz a szereplőkhöz, amelyek és akik végül bekerültek a darabba.

– Mit lehet tudni a cselekményről?

– Egy képzelet szülte településen, Büdöskúton játszódik a darab, ahol több legenda is terjed arról, miért lett büdös a kút. Az egyik legenda szerint azért, mert egyszer régen beledobtak egy lótetemet, és az elbüdösítette. Egy másik szerint zsidók ugráltak bele a háború alatt. Azt is mondják, hogy a cigány férfiak oda szöktették a lányokat. Ebben a kútban igazából már rég nem járt senki, és azt, hogy mitől is büdös, milyen titkos kazamatarendszer rejlik a kisváros alatt, amely bebüdösíti az egészet, csak az tudja meg, aki beleugrik velünk együtt ebbe a kútba, azaz eljön az előadásunkra a Régi Zsinagógába.

 

 

– Három szervezet közös ősbemutatójaként láthatják a nézők a produkciót, hogyan jött létre az együttműködés?

– A Füge Egyesület által indított ötödik TITÁNium mentor program nem pénzt kínált a pályázat hat nyertesének, hanem azt, hogy féléven keresztül tartanak olyan órákat, alkalmakat, amelyek segítenek abban, hogy a projektjeinket főleg praktikus oldalról hogyan lehet megvalósítani. A program végén volt egy pitch fórum, amin különböző mecénás szervezeteknek prezentáltuk ezeket a projekteket. Ezután keresett meg a Trafótól Barda Beáta és Martinkovics Katalin a MASZK Egyesülettől, hogy érdekli őket a projekt. Fontos volt az is, hogy olyan színészeket kérjünk fel Barcsai Bálint rendezővel, akik a próbatermen kívül a kutatásban való részvételt is vállalták, érdekelte őket. Az egész stáb ott volt egy hétig ezen a településen, több mint harminc emberrel beszéltünk, aztán esténként elemeztük a tapasztalatokat. Az egyetem előtt a PanoDrámánál voltam gyakornok, ott vettem részt ilyen a közös kutatásban. A módszer egyik lényege, hogy a színészeknek legyen élményük azokról a figurákról, akiket majd eljátszanak.

– Milyen kulisszatitkot árul el a próbákról?

– Az egyik színésznő kiugrott, helyette Hartai Petra szállt be, aki bár nem rendelkezik elsődleges tereptapasztalatokkal, rögtön nagyon érzékenyen állt a szöveghez, és közösen avattuk be az összes titokba, felgyűlt történetbe.

– Pályakezdő dramaturgként hogyan látja a lehetőségeit idehaza?

– Szerencsés vagyok, mert az egyetem után rögtön felvettek dramaturgként az Örkény Színházba. Azon túl, hogy én most annak a kevés élhető buboréknak az egyikében dolgozom, ami ebben az országban megmaradt, nyomasztónak látom a helyzetet. Nem lehet tudni, mi történik az állami fenntartású kulturális, tudományos intézményekkel, támogatásokkal – a színház pedig nálunk hagyományosan nem önfenntartó. Nem tűnik kiszámíthatónak, biztatónak itthon a jövő.

Hollósi Zsolt


Címke: , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő