04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Aranyhíd szakrális térben
2019.07.19 - tiszatáj

PATAKI FERENC FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA SZENTENDRÉN

A kiállítás alcíme Hommage à Barcsay, ám Pataki Ferenc mintha műveivel az egész szentendrei művészet előtt hajtana fejet a város főterén, az ÚjMűhely Galériában. A szegedi alkotó műveivel nem csak egykori mestere emlékét idézi meg, de más nagy elődökét is. A képek között sétálva eszünkbe juthat Vajda Lajos, Vajda Júlia, Korniss Dezső és más szentendrei művész is. A hófehér boltívek alatt persze vérbeli Pataki művek sorjáznak, teszik ezt olyan otthonosan, mintha alkotójuk e helyszínre találta volna ki őket. A derék 18. századi pallérok pedig mintha e képekhez építették volna a kiállítótér épületét anno. Szepesi Hédi, a kiállítás kurátora két szinten foglalta szerves egységbe, rendezte mesélő térkompozícióba Pataki Ferenc szakrális lelkülettel telített, és lírai konstruktivitással előadott munkáit.

A földszinti egység a bizánci aranykort idézi, a művész e kép-együttesnek a Profán ikonosztáz címet adta, hiszen a fénylő, színes mozaikok nagyon is hétköznapi módon váltak ünnepélyes tablókká. Pataki a 90-es évek elején kezdte fölfedezni a kiürült festéktubusait, azoknak képalkotó lehetőségét. Az amúgy eldobandó tárgyakat azóta rendre képei részévé teszi. A művészt szolgáló eszközt mintegy alkotó társsá avatja, és képi világába beemeli. A széthajtott alumínium tubusok, duplázott szögletes formájukkal, fémes fényükkel, egymás mellé mozaikolva különös, töredezett felületet hoznak létre. Pataki a mozaikokat lazúrozza, faktúrázza, aranyba foglalja, így épül fel egy fényektől ragyogó szabályosra fragmentált festői világ. Az alufelületen különös varázslatok történnek: amint a festék megcsusszan, vagy a hajszáleres gyűretekben megül, vagy, ahogy türkiz patinaként „kivirágzik.” vagy, mint Rorsach-teszt folt megkettőződik.  Mértani rendet látunk, miközben misztikus, titokzatos, sejtelmes szabálytalanságot sejtünk. A művész néha fehér lazúrok mögé, mintegy mennyei ködbe bújtatva láttat egy láthatatlan világot. Néha a töredezettség az erény, néha az egységbe fogottság.

A Zsoltárlapok című képen egy aranykönyv veretes nyomatai sorakoznak, a Szent életfa lemezkéin bonsai életfácskák erdőznek. A Bizánc című kompozíció egy nagyszabású absztrakt ikonosztáz, melyről aranyba foglalt szentek arca homálylik elő s néz ránk időtlen tekintettel. Kötött szerkezetbe zárt ókeresztény őstranszcendencia ez. Az öröklét fejezetein, a megduplázott boltívek a mózesi kőtáblára, a tízparancsolat örökérvényűségére is emlékeztetnek bennünket. A Jelenések könyve, igen picinyke kép, de a parancsolatok és bűnök jól elférnek rajta. Még az is lehet, hogy a csillogó aranyfoglalatban a felfokozott pompázat a fényűzés bűne is megemlíttetik. A mennyország kapui az érett reneszánsz aranyságát hordozzák, nem véletlen, hogy a képet nézve Ghiberti Paradicsom kapuja is felrémlik.

A kiállításon az égi szakralitás mellett megjelennek a művészet szentségét hirdető alkotások is. Ilyen például az Árkádia, mely az idillikus költészet színhelyét, a görög pásztorok életigenlő, boldog világát hozza elénk. Itt aztán élvezhetjük Pataki vérbeli kolorizmusát! Ezen a képen ég és föld összeér, s miközben a kékek a türkiz zöldekkel együtt muzsikálnak, talán még Daphnis furulyaszavát is hallani véljük. A mindenség zenéje című monumentális kompozícióval a művész Bartók Béla előtt tiszteleg. A nagyszabású tabló finom mívű faktúráiban életfák ágaznak, szarvasok bujkálnak, tulipánok nyílnak, de ha jól keressük, megleljük valamelyikben a Kékszakállú herceg várát, vagy a Csodálatos mandarin táncát is. A mozaikkockák feszegetik saját kis határaikat, mintha át akarnának törni a szomszéd négyzet-buborékba, ettől aztán fergeteges dinamika keletkezik. Kozmikus erők dolgoznak a képen. A sok-sok mikrovilágokból összeáll a Mikrokozmosz.

Archaikus erőket sűrít a művész az Apa, Apa, Papa és az Anya, Anya, Mama című képeibe, melyeken a címben szereplő szavakat sajátos ékírással jeleníti meg. A művész mágikus színekkel dolgozik. Az apa-képnek bíbor alapon az altamirai barlangrajzok földszíneivel ad őserőt, az Anya-képet lírai kékekkel, fehérekkel és nőies rózsaszínekkel lebegteti. A Venezia  című képen bizánci, gótikus, reneszánsz építészeti elemek  lebegnek,  a Katedrális teteje légiesen az égbe száll, A teremtés könyvéből vett „lap” pedig bizarr, erotikus áthallásokat sejtet. Az Aranykapu ropogós fehérjei és az Elíziumi mezők visszafogott, pasztelljei vezetnek ki bennünket az arany-világból,  és a Hommage à Barcsay barna-feketéi visznek át bennünket a tárlat második tételébe.

Pataki konstruktivizmusa vállaltan érzelmektől áthatott. A geometrikus rendbe nála áhítat is vegyül, a Napsugaras orom képét a Tó utcában gyerekként rögzítette lelke camera obscurájával. Az istenszemes házakhoz személyes kötődése van. Számára ez a motívum Szegedet is jelenti. A napsugaras házak falfelületeit szeretettel „vakolja”, finom faktúrákkal „meszes lírával” simogatja. A rusztikus barnákban tartott Felsővárosi mandala afféle megfejtendő feladvány. E képben benne rejlik a Szeged környéki népi építészet ikonográfiája.

A Térfogatás, a Térelválasztó, a Relatív tér az eddig említett alkotásoknál racionálisabb törekvésről árulkodnak. Ezeken a képeken rafináltan létrehozott terek és síkok játszanak egymással. Afféle fény-árnyék geometria ez, ahol a sötét és világos felületek úgy adnak egymásnak randevút, hogy közben három dimenziós illúziót keltenek. A Fehér fekete barokkos grafika-festmény e tárlaton a kültéri látvánnyal is kontextusba került, a falon függő képet a rendező a galéria ablakán betekintő barokk templom látványával is összegombolta. A Hangok az éterből, a Ha meghal a fény, az Építmény című kompozíciók a konstruktív személet elvont formáját mutatják. Ezeken átlók, négyszögek, pontok, háromszögek kapcsolódnak össze, síkidomok csúsznak egymásba, osztják egymást több részre, arányok keresnek arányokat. A Fényharc egy szurok fekete felület küzdelme egy belészúró hófehér hegyesszöggel. Színtiszta absztrakció ez, majdnem zenei elvontság, lecsupaszított „forma-és színbeszéd”,

Végül Pataki Ferenc egyik legizgalmasabb bravúrja, amikor konstruktív felületeket telít meg szakralitással, mikor a geometrikus rendbe ágyazza bele a transzcendenciát. Amikor megfejthetetlen titkokkal tölt meg egzakt mértani alakzatokat. Egy helyütt a Torinói lepel, vagy a Veronika kendő részleteit látjuk felsejleni, másutt keresztek, szakrális jelek bújnak meg mértani idomokban. A Húsvét után a fájdalom és a megdicsőülés geometriája egyszerre. A barnában tartott képen,  a homályos „INRI” felirat alatt Krisztus glóriájának csupán töredéke látszik. Egy darabka a dicsfényből. A test eltűnt, a glória azonban sárga-arannyal ott ragyog a kereszten. Sűrítés és a redukció ez egyszerre. Az eredmény: drámai, titokzatos és felemelő.  Az OSB lemezre festett Aranyvasárnap szalmás felülete talán a betlehemi jászolra utal, az Aréna mintha oroszlánok elé vetett alakokat sejtetne. Crux Crucis keresztje szétesik, egy másik kis kereszt alatta gubbaszt a sarokban, olyan ez a kép, mint egy titkos keresztény üzenet.

Karátson Gábor ikonja Pataki vérbeli kolorizmusáról árulkodik, a vörösek és a narancsok egymással kergetőznek, majd próbálnak a zöldek geometriájában együtt megpihenni. A Páros című alkotást komplementerek robbantják föl. Kékes zöldek felelgetnek itt narancs vöröseknek, mint a Taorminai görög színház fölött Csontváry egén. A Holdárnyék című VajdaBarcsayKorniss ihletésű – képen pedig a kereszt alakzaton tövisek mutatják a korpusz helyét. Szakrális absztrakció ez is a javából.

Pataki Ferenc e kiérlelt képekből komponált tárlata alkotói csúcspont. S Szentendrén, a galéria ablakain betekintő két templom között, mint afféle szellemi aranyhíd működik.

Pacsika Emília

 


Címke: , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő