01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„Bolond az, aki nem megy humoristának ilyenkor”
2019.06.21 - tiszatáj

SPIRÓ GYÖRGY KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Mi mindenre lehet válasz vagy megoldás a humor? Illetve hogyan lehet majd eszköze annak az ihletnek, mely a közéletből születik? Spiró György Egyéni javaslat című kötetének bemutatóján minderre választ kaptunk június 16-án a Dugonics téren. A szerzővel humorról, a magyar valóságról és globális abszurdum formáiról Jászay Tamás beszélgetett.

Humoreszkek – foglal helyet a kötet alcímeként a műfaji megjelölés, mely aztán mégis többféle szöveget fed egyszerre. Jászay első kérdése e szövegek megszerkesztettségére irányult, hisz olyan fiktív képviselői indítványokat is olvashatunk a kötetben, melyek precízen szerkesztett, pontos leírásai a valóságnak – vagy valami másnak, mely csak később derül ki. Mennyire rendszerező, rendszerető ember állhat e szövegek mögött? „Attól függ, milyen szempontból, de igen, akár ügyvédnek is elmehetnék e szövegek alapján.” – felelte Spiró reflektálva a gondos szerkesztésmódra, majd kiemelte, nincs benne ilyesmi rendszeretés, csupán ilyen korban élünk. Folyamatosan rendeletekbe bonyolódunk, ügyintézésbe, állandóan számonkérnek valamit rajtunk. Ez vesz körül minket, ez a modern világ és ezt veszik célba a kötet szövegei is. A szerző ’89 után kezdte el figyelni, hogyan és mit mondanak ezek a rendeletek – „Két mondat biztosan ellent mond egymásnak.” – mondta, majd kiemelte: ott pedig van egy joghézag, abban meg remekül lehet evickélni. Ez az evickélés az, ami előbb-utóbb megihlette, hisz ebben élünk, nem is tudunk másban.

 

 

A pontosan megszerkesztett anyagot azonban az a humor köti össze, mely a precizitás mögött feszül, s ezzel mintegy könnyeddé oldja a komoly problémákat taglaló, kifigurázó szövegeket. Központi szerepe van tehát a humornak, mint megtudjuk, s ezek humoreszkek  így állítanak egyfajta tükröt a valóságnak. Annak a valóságnak, ahol valóban mindig a fejünkre olvasnak vagy folyamatosan számon kérnek rajtunk valamit, ahol nem tudunk bejelentkezni az ügyfélkapura, nem jó a jelszó, mást kérünk, az sem. Ez az a valóság, ahol ha nem is egyetlen, de a legészszerűbbnek tűnő megoldás lehet a humor. E valóság tapintására pedig a legkézenfekvőbb a sajtó, s innen jön maga az inspiráció is – „például nézem a tévét, megszállottan. Engem megihlet.” – mondta Spiró, mikor Jászay az ihletmerítésről kérdezte. Végigzongorázza a csatornákat és elmondása szerint, volt politikai újságíróként figyelmet fordít arra, hogy melyik hír hányadik helyen van a híradásokban, hogy van megírva, mit hallgatnak el, miről és hogyan hazudnak – „csodás tanulmány, remek játék” –  hangsúlyozta. Mindebből azonban feltételezhetjük: aki elolvassa a szóban forgó kötetet, nem téved nagyot, ha észleli az átfedést a szövegek világa és a mai magyar valóság között. Ugyanakkor megemlítendő, hogy bár vannak bizonyos időbeli jelzések, utalások mégsincs a szövegeknek pontosan meghatározott időpontja, nem reflektál teljes egészében a konkrét történésekre. Spiró elmondása szerint ez szándékos, mert nem volt cél a politizálás, semmi értelme, sőt: érdemes egy írónak mélyebbre mennie és megragadni valami ennél lényegibbet. Azokat a folyamatokat kell parodizálni, melyek a mélyben forognak, azt a mentalitást kell tálalni, annak van értelme. Természetesen nem csak magyar viszonylatban említette mindezt, hanem az egész közép-kelet-európai mentalitásra célzott. Az Egyéni javaslat szövegei mindezt helyezik középpontba, helyet kapott a bürokrácia, az állami „hülyeségek”, a szövegek kifigurázzák a nemzeti idiotizmust, sőt valójában az egész világ abszurditását parodizálják. Ami azonban mégis inkább magyar, azt egyfajta mellérendelő, kissé paraszti gondolkodás képviseli. Tehát a kötet mozgatórugója bár maga a humor, nem a kávéházi, urbánus humor uralkodik e szövegekben, ennek oka a szerző szerint akár az is lehet, hogy ő maga sem abban szocializálódott. Megfogja és egy görbe tükör elég állítja azt a tipikus mentalistást, és élethelyzet-csokrot, amelyek „annyira mi vagyunk” – ahogy Jászay is fogalmazott a beszélgetés során. Ez mint egy házmester-ország képe jelenik meg, ahol feljelentjük a másikat és ahol képtelenek vagyunk megérteni egymást – akár az az eset, mikor becsönget a szomszédasszony, hogy elmondja, biztosan a másikhoz akartak csöngetni hajnali ötkor, aztán hiába hívják be, hogy nézze meg, nem hiszi el, hogy nincs bent náluk senki. Spiró ismeri ezt a vidékies mentalitást és humort – hisz az említett példa is magával a szerzővel történt meg – így vezet végig minket a köteten. A mondhatni sajátos magyar valóság, mentalitás miatt felmerült a fordítás lehetőségének kérdése is: mennyire lenne lehetséges, mind nyelvileg, mind kulturálisan. Tekintve, hogy egy szöveg sem kötődik sehol sem időhöz vagy térhez, nincsenek folyamatosan nevek, helyszínek, dátumok, akár ez is lehet garancia arra, hogy működhetnek ezek a szövegek tágabb kontextusban is. Emellett az abszurd  másol is abszurd – tette hozzá Spiró, csak be kell vonzani, ahogy ő is teszi, képessége van rá.

 

 

A fiktív képviselői indítványok mellett olvashatunk áriát, lakógyűlési jegyzőkönyvet, tudományos értekezést, párbeszédet, drámai szösszenetet – mintha az Egyéni javaslatból egyszerre köszönne vissza a színpadi, az esszéíró és a prózaíró Spiró. Ennek kapcsán felmerült: mi dönti el a formát? „Attól függ, mit ad ki az anyag” – felelte a szerző, majd kiemelte, lényeges tudnivaló e kötet kapcsán, hogy felolvasásra szánt szövegeket tartalmaz, sokkal több poénnal, mint ahogy az egy prózai szövegben előfordulhatna, ugyanis füllel másképp fogadunk be, fontosabb a figyelem fenntartása. Emiatt azonban e kötet más olvasási attitűdöt kíván: nem átlósan kell olvasni, ahogy a prózát szoktuk, hanem egyszerűen egymás után a szavakat, mert nem lehet tudni, mikor csap le a poén. Nincs cselekmény, türelmet igényel és a kitartást, hogy az ember elviselje a csömört, melyet az emberi hülyeség szül.

A műfaji sokszínűség ellenére Spiró egyszerűen humoreszkeknek nevezte a szövegeket – ahogy ez az alcímben is szerepel –, mindazok ellenére is, hogy e műfaj hagyományait sem követik közvetlenül és teljesen. Nem novellák, talán valamilyen szatírácskák, rövidek és életszerűek, miközben abszurdak is. Mindezek, az abszurd, (negatív) utópia és groteszk parodizálás kapcsán végül az irodalmi forrásvidékekre tértek ki, említve Bulgakov korai műveit,  Örkényt, valamint egy egészen kurrens művet, a Szolgálólány meséjét is.

Ferencz Hedvig

 

 

Fotó: Somogyi Könyvtár


Címke: , , , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő