04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

„Régi dolgok ezek, de valódiak”
2019.06.20 - tiszatáj

PÁL SÁNDOR ATTILA: BALLADÁSKÖNYV

Június 13-án, csütörtökön mutatták Pál Sándor Attila Balladáskönyv című verseskötetét a Grand Caféban. A kötet mottójáról, a balladahagyományról, valamint a versek témáiról Molnár H. Magor beszélgetett a szerzővel.

Pál és Molnár beszélgetése szinte végig szorosan követte a kötet tematikus csomópontjait, melyeket az érdeklődők számára is jól hozzáférhetővé tettek, hiszen szinte minden konkrét szövegre utaló kérdés előtt valamelyikük felolvasta az adott balladát. Éppen ezért a kötetbemutató az általános koncepciók és szövegtől elszakadó eszmefuttatások helyett egy interpretációs, „mit gondolt a szerző?”-szerű beszélgetésbe fordult át.

Ez persze nem jelentette azt, hogy Pálék azonnal a szövegek mélyebb feltárása felé fordultak, sőt, az általánosabb kérdések remekül előkészítették a versek hangulatát. Molnár főleg a népi hagyományokhoz, szűkebb értelemben a balladahagyományokhoz – értve ezalatt a népballadákat, Arany János szövegeit, illetve a népi költészet irányából Petőfit – fűződő viszonyáról kérdezte a költőt. Pál elmondta, szerinte inkább a népballadák felől érthető meg a kötete, és nem Arany felől. Ha a balladát tanítania kellene, akkor olyan szövegeket választana, amelyek egészen formalizáltak, epikus maggal rendelkeznek, kihagyásokkal dolgoznak, és a tragédia fontos szerephez jut bennük. Ezzel szemben saját szövegei esetén nem (csak) a klasszikus balladai hagyományt vette alapul, hanem inkább a folkzene amerikai robbanása hatott rá, ezért a dal kifejezést jelenleg találóbbnak érezné a kötetre vonatkozóan.

 

 

Molnár aztán a kötet mottóira irányította a figyelmet. Az egyik Arany Jánostól származik, mégsem valamelyik balladájából, hanem a Toldi szerelméből. Pál ezzel kapcsolatban margózta, hogy direkt nem a balladákból választott. A másik kiemelt mottó – „Régi dolgok ezek, de valódiak.” – idősebb Pál Sándortól, a költő nagyapjától származik. A szerző számára ez több szempontból is izgalmas; egyrészről a személyes kapcsolódás miatt, másrészről pedig azért, mert a másik két irodalmi mottóval ellentétben a fikciót problematizálja.

Ezután Molnár a kötet első két versére terelte a szót, amelyek egy-egy népballada parafrázisai. Az egyiket, amelyik a Kőmíves Kelement gondolja újra, Pál fel is olvasta. Molnárban felmerült a kérdés, mit mondana a költő azoknak az olvasóknak, akik számára problematikus a szöveg az olykor obszcén hangnem és a hagyomány kultikusságától való megfosztottsága miatt. Páltól megtudhattuk, hogy a hagyomány nem szentség, nem babusgatni kell, hanem inkább feldolgozni és használni azt. Emellett fontosnak tartotta, hogy a kötet ne csak a balladák aktualizálásából álljon, hiszen ez túlságosan adná magát, hanem tematikus sokféleség is megjelenjen benne.

 

 

A balladák témáinak diverzitása szemmel látható volt a közönség számára is, hiszen szó esett lélektani, történelmi, kommunista balladakörről is. Ezek a témák olykor ún. balladatöredékként jelennek meg, mely kapcsán Molnárban felmerült, hogy mit is jelent ebben az esetben a töredék. Pál szerint ez azt sugallja, hogy valaminek egy részlete – egy nagyobb képre lehet következtetni belőle. Emellett két dolgot jelenthet még a töredék a fikció szintjén: azt, hogy egy ballada vagy kimaradt, vagy fennmaradt része.

A beszélgetés végéhez közeledve Molnár felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a magyar népballadák, de a nemzetköziség is jellemzi a kötetet, és rá is kérdezett arra, hogy amennyiben a népballada felől közelíthető meg a kötet, beszélhetünk-e arról, hogy az világunknak, a globális falunak valamiféle reprezentációja lenne – lehet-e egyesült nemzetek balladájáról beszélni a kötettel kapcsolatban? Pál szerint a világfalu hat ránk, ebben élünk, de valójában a „hagyomány legózása” vezette a kötet írása során, és noha más szálak is belekerültek, a talapzata mégis a magyar népballada.

Borbíró Aletta

 

 

Fotó: Új Krisztina


Címke: , , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő