04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Egy ősi indián mosómedvetemetőre épült stúdió
2019.05.29 - tiszatáj

INTERJÚ A GRIBEDLI STÚDIÓ ALAPÍTÓIVAL

Idén első alkalommal kerül megrendezésre a szegedi Grand Caféban a Gribedli Feszt május 31. és június 2. között. A Gribedli amellett, hogy frissen alakult zenei stúdió, egyben zenekarok közössége is, mely széles választékot kínál az alternatív zenei stílusok és az experimentális irányzatok kedvelőinek egyaránt. A fesztivál és az újonnan alakult stúdió apropóján Török Dénessel, a Gribedli producerével, az Artur zenekar frontemberével és Varga Leventével, a Not The Bees frontemberével, képzőművésszel beszélgettünk.

– Legutóbbi alkalommal, amikor itt jártam a hely még szegedi képzőművészek titkos bázisaként működött.[1] Mikor született meg az elképzelés, hogy itt egyszer egy stúdiót is szeretnétek csinálni? Meddig tartottak a munkálatok?

Varga Levente: – Van egy “ősi” verziója a stúdiónknak. Az ötlet először akkor született meg, amikor az épület másik felében még aktív szociális életet éltünk, sokan jártunk ide rendszeresen festegetni és zenélgetni is. Akkor elhatároztuk, hogy az épület egyik fele képzőművészeti, a másik pedig zenei célokra lesz fenntartva. Ez öt évvel ezelőtt volt; mielőtt Dénessel találkoztunk volna. A felújítást 2016-ban kezdtük, azon a nyáron értünk a hangszigetelés végére, és az álmennyezet is akkor lett befejezve.

Török Dénes: – Én stúdiózással akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni, amikor Leventéék első lemezét vettem fel, 2013-ban – akkor jött a név is egyébként. Az ablakok bekerülésével, 2018 szeptember elejétől vesszük úgy, hogy a munka a végéhez ért. Nagyjából két és fél évig tartott az építkezés.

 

 

– Honnan jött a név? Mit jelent? Hogy függ ez össze a mosómedvével, ami a “totemállatotok”?

VL: – A girbedli a mosolygödör szó archaikus változata. Eleinte senki nem tudta, mi ez. Zelei Zoli (az Artur szólógitárosa) magyarázott egyszer valakiről, hogy ,,Micsoda kis gribedlije van!”, de egyikőnk sem tudta, hogy ez mit jelent. Akkor derült ki. Az új hivatalos történetünk az, hogy egy ősi indián mosómedvetemető helyére épült a stúdió.

TD: – Zelei Zoli találta ki, nekem csak tetszett ez a szó. A mosómedve elég sok vitát szült közöttünk. Kellett valami jelkép, amihez lehet kötni ezt az egészet, és hónapokon keresztül kitömött állatokat nézegettünk a neten. Levente egy aligátort, azaz mindenképp valami menő állatot szeretett volna, de én végül beleszerettem a mosómedvébe, ami Levente szerint valójában én vagyok. Az is lehet, hogy időközben a mosómedve kezdett el rám hasonlítani.

 

 

– Mennyiben állt összhangban a stúdiónyitási igényetek azzal a helyzettel, hogy a szegedi zenekarok számára megszámlálható opció van felvételeket készíteni profi körülmények között, és/vagy a saját ízlésüknek megfelelően?

TD: – Mindenképp valami más dolgot akartunk csinálni, mint ami helyileg adott volt. Nekem a KEXP, Third Man Records törekvései mindig is közel álltak a szívemhez, a koncertfelvételek, live session-ök a kedvenc műfajaim. Nyilván hangsúlyos volt, hogy ami nekem tetszik, és az én ízlésemet formálta, arra itt lehetőség legyen, de igazából bármilyen felvételi koncepciót meg tudunk valósítani. 2014-2016-ig az A38 Hajón tanultam hangtechnikát – amit ott tanultam, azzal szerettem volna valamit kezdeni.

– Hogy kezdtetek neki a stúdió építésének?

VL: – A dologhoz az is hozzátartozott, hogy az Arturral sokat koncerteztünk együtt, aztán Dénes csinálta a lemezünket (Not The Bees – Mérföldkőnek Látszó Tárgy, 2015.) Sokat dolgoztunk együtt, szerveztünk koncerteket, vagy építettünk például színpadot, és egy idő után úgy gondoltuk, hogy az itt eredetileg rendelkezésre álló két szobából csináljunk egy hangszigetelt nagyot, egy stúdiót.

TD: – A hangszigetelés nagyon fontos volt, mivel a stúdió környéke sűrűn lakott terület, egészen a legvégéig nem voltunk biztosak, hogy ez így, ebben a formában működőképes lesz. A tervek az elejétől fogva adottak voltak, ezektől nem is tértünk el. Egy 3D-s programmal mindent megrajzoltam, hiszen az illesztéseket elég nehéz lett volna helyben kigondolni, egyedül a legkülsőbb rétegeket találtuk ki a végső mérések után. Maga a fal is sokrétegű: levegő, kőzetgyapot, különböző határolórétegek és a végén gipszkarton.

VL: – A diffúzorok, amik a hanghullámok széttöredezésére szolgálnak – habár könnyen összetéveszhetőek egyszerű dizájnelemekkel – voltak a legkegyetlenebb részei a kivitelezésnek. Tavaly előtt télen csináltuk őket két hét alatt. Kb. 5000 db. méretre vágott és csiszolt fadarabból készültek, melyeket összeragasztottunk és lefestettünk a hidegben. A mérettartományok egyes hullámhosszoknak felelnek meg.

 

 

– Hányan vettetek részt a munkában, kiktől kaptatok segítséget?

TD: – Ivánkovits Márk (a Not The Bees basszusgitárosa) kezdetektől fogva a segítségünkre volt – 2016 nyarát végigdolgozta. A kőművesmunkálatokban Zelei Zoli és Levente faterjai voltak a segítségünkre, de volt egy rendes kőművesbrigád is, aki dolgozott az álmennyezeten. Az Artur és a Not The Bees zenekar tagjai rendszeresen hozzájárultak az építkezésekhez. Vinkó Leó festőművész barátunk tervezte meg a színeket, amelyeket a mázolásnál használtunk. A hangszereket és a hangtechnikát magunk intéztük – persze családi segítséggel, tekintve hogy már áldoztunk annyi időt és energiát a helyre, hogy megérdemeljen olyan felszerelést, mint bármelyik másik stúdió. Ez másfél évet vett igénybe.

VL: – Szerelőkből is elfogyasztott a hely egy párat. Kőkemény villanyszerelések mentek végbe. Az első villanyszerelőnk tragikus körülmények között összetörte magát: leesett a létráról, de nem itt, hanem otthon. A második villanyszerelőnk, miután átfúrta másodszorra is az elátkozott falat, Dénesnek nyújtott segítséget telefonon, aki végül egyedül megcsinálta.

– Egy, a felújítási folyamatokat dokumentáló kiállításra is sor került a Grand Caféban.

VL: – A kiállítás egy filmvetítés nyomán alakult ki. Tavaly nyáron tartottunk egy nyitóbulit, ahol a felújításról készült több ezer képből 20 percnyit slideshow formájában vetítettettünk. Én nagyon szeretem a régi béna filmekben a montázsjeleneteket, amikor elindul a zene – jellegzetesen 80-as, 90-es évekbeli –, a főszereplők valami nagyon nagy munkán dolgoznak, és mindössze 3 perc alatt elkészül például egy ház az ilyen jelenetekben. A kiállítás a filmben szereplő 500 képből van leszűkítve 15-re, azokra, amik elmesélik a sztorinkat, és nem csak belső poénok.

 

Képek a kiállítás anyagából

 

– Mióta használjátok rendeltetésszerűen a stúdiót? Milyen projekteken dolgoztatok eddig, és mikre számíthatunk a jövőben?

TD: – Október környékén lett facebook oldalunk, és mostmár jönnek a zenekarok is felvételt csinálni. De még valamennyire szokni kell a helyet és a technikát is. Ez egy olyan műfaj, hogy folyamatosan tanulsz. A Lucy Dreamin’nek készítettem lemezt, azután következett a Lajka – ezzel már egészen elégedett voltam, pedig szakmailag nagy kihívást jelentett. A minimal Bogartnak immár az ötödik anyagán működtem közre: a hosszú együttműködés és a régóta megérdemelt körülményeknek köszönhetően nagyon jó kis korongot sikerült összehoznunk. De voltak olyan projektek, amelyekben csak felvettem, és voltak olyanok is, ahol csak a keverést csináltam. Jelenleg a Johnny In The Jungle, a Huckleberry Guys, a Not the Bees és Chimpull hanganyagain dolgozom, a közeljövőben pedig Krumpliczukor és Winnie Stones felvételek lesznek. Ezeken kívül szeretnénk elkészíteni a nyár folyamán az Artur nagylemezt.

 

 

– Kikkel találkozhatunk a Gribedli Feszten?

TD: – Azokkal a zenekarokkal, akiknek felvételt készítettünk és készítünk, valamint valamilyen formában csatlakoznak a kezdeményezésünkhöz. Összesen 10 együttes a két nap alatt. A koncertek hangját természetesen rögzítjük, valamint minden zenekartól néhány számot videó formájában is felveszünk, szóval utóélete is lesz az eseménynek. Készülünk egyéb meglepetésekkel is – május 31-én mindenre fény derül, nagyon jó lesz, mindenkit szeretettel várunk!  Elővételes bérletek a Grand Café pultjában kaphatóak.

Taskovics Viktória

 

Fotó: Höffler Norbert

[1] Pál Anna Viktória: A titkok földje bújik meg a szegedi kísétetházban (nlc.hu)


Címke: , , , , , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő