Tiszatájonline | 2019. április 24.

Északi szél

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA

Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát. A könyvfesztiválon több program is a norvég sztárszerző köré épül: az április 25-ei megnyitón Bősze Ádám beszélget vele délután 4-től, míg április 27-én szombaton az szerző jelenlétében Szegő János vezetésével kezdődik eszmecsere Knausgård regényeiről.

Természetesen ezen felül is bőséges programkínálat jellemzi majd az idei fesztivált: ha kizárólag a fősodorhoz tartozó kiadók újdonságlistáit szemléljük, a Magvetőnél jön Bodor Ádám új, Sehol című könyve, amely hét elbeszélést tartalmaz Bodor eddigi írói világának folytatásaként (könyvbemutató az író részvételével vasárnap). Szintén a Magvetős csokorba tartozik Katona József Bánk bánjának Nádasdy Ádám által prózai formára „átfordított” megjelenése, amely várhatóan élénk (intellektuális) vitához adhat gyúanyagot. A fesztiválon Kőrizs Imre vezetésével lesz beszélgetés szombaton, ahol Tenki Réka és Nagy Dániel Viktor olvasnak fel részleteket a könyvből. Folytatódik a Magvető népszerű Tények és tanúk sorozata, ennek újabb darabja Karig Sára A szerencse lánya című kötete lesz, benne egy bajai úrilány élettörténetével, amit Karig még a nyolcvanas évek végén osztott meg Bakonyi Évával. Most kötet formájában is megelevenedik, hogy Karig miként lett bajai úrilányból előbb „szociáldemokrata, Radnótiék és a Szent-Györgyi család barátja; hadifoglyok, bujkáló zsidók, árva gyerekek megmentője, utóbb a Világ Igaza; a kék cédulás választások leleplezője, majd hat évig vorkutai fogoly, hazajövetele után pedig évtizedekig az Európa Könyvkiadó szerkesztője, neves műfordító.” A pénteki könyvbemutatón a Millenárison lesz a szerkesztő Bakonyi Éva, Karig Zsuzsa, Barna Imre és Bödő Anita.

Mivel rendkívül kevés figyelem övezi a hazai humán- és társadalomtudományi könyvkiadás lassú kimúlását, fontos kiemelni, hogy ezt a folyamatot részben ellensúlyozza az Osiris Kiadó új, Társadalomtudományi könyvtár sorozatának felélesztése. A Gyurgyák János vezetésével működő szellemi műhely a jelenlegihez képest ontotta a fordításokban megjelent szellemtudományi műveket, a hazai könyvkiadás finanszírozási szerkezetváltozása azonban rendkívüli módon leszűkítette a tudományos könyvek kiadásának lehetőségét (értsd: nem rentábilis). Ezért is örömteli az új sorozat bejelentése, aminek további irányairól Babarczy Eszterrel és Gyurgyák János részvételével beszélgetés is lesz pénteken. A sorozatban egyébként eddigi Osirises művek jelennek meg újra (például Heideggertől a Lét és idő), de magyarul eddig nem olvasható kötet is jön, például a kortárs amerikai filozófus, John Gray tollából Az ateizmus hét formája, amely valójában nem ateizmus, hanem szekularizáció-kritika, azzal az alaptézissel, miszerint a kortárs szekuláris nyugati világ valójában egy poszt-istenhit jegyében létezik, ezáltal pedig korántsem szakadt el radikális módon a vallástól. Gray valójában nem ateista, hanem isten nélküli fatalista, amely szerinte az ateizmus többi formájához képest talán egyedüli nézetrendszerként nem fogja a keresztény monoteizmusnak.

A tudományos művek kiadását szintúgy felvállaló Kalligramtól idén egy tanulmánykötet erősíti ezt a szálat: Narratíva, kánon, fordítás címmel Szegedy-Maszák Mihály öröksége előtt tisztelegve közreadják annak a néhány évvel ezelőtt szervezett emlékkonferenciának az anyagát (további tanulmányokkal kiegészítve), amelyet az irodalomtörténész munkásságához kapcsolódva szervezett az Irodalomtudományi Intézet, illetve az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke még 2017 tavaszán. A Kalligramnál emellett jönnek a kiadó jól felépített szerzőitől újabb művek, így Hidas Judit, Kötter Tamás és Gyurkovics Tibor is újabb prózakötettel, Markó Béla pedig lírakötettel jelentkezik.

A líra mellett a másik legszűkebb piaca a drámaköteteknek van: Pintér Béla Újabb drámák című könyvének bekerülése a Libri-díj várományosai közé azonban kivétel, ehhez azonban kell természetesen Pintér népszerűsége is – a jelenség azonban ettől függetlenül igencsak üdvös. Bár a könyv tavaly jelent meg, a könyvfesztiválon vasárnap lehet találkozni a szerzővel, akivel Kővári Orsolya fog beszélgetni.

A humán szakkönyvek terepére visszaugorva: a történészi munkák közül komoly érdeklődésre tarthat számot még Csunderlik Péter A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában című kötete. A munka homlokterében az áll, hogy „miként forgatták fegyverként az 1919 utáni magyarországi emlékezetpolitikai küzdelmekben a kommün sokszor tudatosan meghamisított történetét, és arra is rámutat, hogy a Horthy-kori ellenforradalmi elitet bármennyi ellentét is szabdalhatta, abban egységes volt, hogy magát az 1918–1919-es forradalmakkal szemben meghatározva sosem késlekedett a »csak vissza ne jöjjenek« ultima ratiójához, a Tanácsköztársaság teljes elutasításához folyamodni.” A szerzővel egyébként pénteken lesz könyvbemutatóval egybekötött beszélgetés, amelyet Konok Péter és Pók Attila vezet majd. A Tanácsköztársaság évfordulójától nem függetlenül a Jaffa Kiadó gondozásában jelenik meg a Terror 1918-1919 című kötet Müller Rolf, Takács Tibor és Tulipán Éva szerkesztésében, amely inkább szélesebb kontextusba ágyazva tárgyalja a korszak eseménytörténetét, az emlékezetpolitikai csatározásokban oly gyakran előkerülő korabeli erőszak mértékét és irányultságát is figyelembe véve. Ezzel is csökkent végre az első világháború utáni időszak történészi feldolgozatlansága, s immár számos olyan naprakész és friss szemléletű mű is elérhetővé válik, amellyel árnyaltabb képet kaphatunk a huszadik századi magyar történelem szóban forgó fejezeteiről.

Az itteni szubjektív ajánlónkhoz képest a könyv- és programkínálat természetesen jóval gazdagabb lesz: a részletes programok a bookfestival.hu oldalon érhetőek el.

Fritz Gergely

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, 2019. április 25-28., Millenáris

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése

www.bookfestival.hu