08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

A graffititől a street artig
2019.01.24 - tiszatáj

STREET ART – HÍRES MŰVÉSZEK BESZÉLNEK VÍZIÓIKRÓL

A Street art – Híres művészek beszélnek vízióikról című riportkönyv bevezet e Magyarországon kevésbé ismert műfaj sokszínűségébe. Alessandra Mattanza kötete nem tudományos mű, hanem a nemzetközi street art kiválóságaival történő beszélgetéseinek olyan kiválóan illusztrált lenyomata, mely bemutatja e megosztó műfaj kérdésfelvetéseit, dilemmáit és a művészetben történő helykeresését.

„Folyamatosan a szabadságot kerestem, így elkerültem a konvencionális alapokat, mint amilyen a vászon vagy a papír” – olvasható C215 művész ars poeticája Alessandra Mattanza Street Art – Híres művészek beszélnek vízióikról című könyvében. De hol kezdődik a street art és hogyan viszonyulunk hozzá? Szabad-e köztéren alkotni és ha igen, akkor van-e annak feltétele? Miért jó a művésznek, ha az utcán és nem galériák számára alkot? Ki dönti el, hogy egy köztéri alkotás csupán a teret rongáló festékfolt tömege, vagy maradandó művészi alkotás? A Gabo Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált könyv lehetőséget ad ilyen és hasonló kérdésfeltevések körüljárására. A kötet nagy erénye, hogy nem igazságok kinyilatkoztatásával, hanem különböző művészek nem egyszer eltérő látásmódjával ismerteti meg az olvasót. A szerző a street art nemzetközi feltérképezéséhez húsz meghatározó művészt keresett fel és azonos kérdések mentén kutatta, hogy mi a viszonyuk a művészeti irányzatokhoz, miként indult el köztéri művészeti pályájuk, milyen alkotás közbeni izgalmas kalandjaik voltak, valamint milyen jövőt vizionálnak.

 

 

Az interjúk arra is fényt derítenek, hogy a megkérdezett, mára már világhírű street art művészek – többek között Bansky, Ben Eine, Fauxreel, Aryz, Specter és Alex Vau – meglehetősen különböző módokon húzzák meg a street art határát. Van, aki számára természetes, hogy műveik galériákban és múzeumokban is szerepelnek, mások azt mondják, hogy amennyiben egy street art alkotás bekerül egy kiállítótérbe, onnantól megszűnik az lenni. A riportkönyv ugyanakkor azt is bemutatja, hogy a street art nem csak a társadalmi igazságtalanság kérdését karolja fel, hanem a szép keresésének, ugyanakkor az önérvényesítésnek is egy lehetséges útja.

Alábbiakban három művész néhány gondolatán keresztül mutatunk rá az egyre elismertebb szubkultúra sajátosságaira, valamint a street art valóban változatos forma- és megjelenésvilágára.

 

 

„Szeretek maradék anyagokat használni, és gyengéim a nyers vázlatok és jelek. Ha találok egy darab kartonpapírt, annak a jellegzetességeivel dolgozom, felhasználva a gyűrődéseit és a rá nyomtatott szöveget” – mondja az alapvetően városi térben talált utcai berendezésekre alkotó Evol, aki hangsúlyozza, hogy „nem vagyok nagy rajongója az »üzeneteknek«, nem szeretem, amikor valaki elmondja, mit kellene, hogy gondoljak valamiről.” Evol egyik legkülönlegesebb, már-már a land arthoz sorolható alkotását Matthias Hünber és Brad Downey együttműködésével a hamburgi Dockville Fesztiválra 2011-ben készítette. A Nordkreuz egy földbe ásott installáció, melynek készüléséről a művész a riporterrel megosztja, hogy „kezdetben úgy tűnt, semmi nincs, ami érdekessé tenné a helyszínt, nincs semmi, amit használhatnék: csak zöld legelők és a kék ég. Szóval úgy döntöttem, hogy »felvágom az idillt«, hogy megmutassam a mélyben rejtőző mocskot.” Az így létrejövő „föld alatti város” ma is bejárható.

A városi tér másik megközelítése a miniatűr szobrok kihelyezésével és azok fotózásával híressé vált Slinkachu művészete. Az előre gondosan eltervezett beállítások 1:87-es arányban mutatnak be egy városi térben elhelyezett történetet. Az alapvetően Londonban alkotó művész a könnyed történetektől sem riad meg – mint a 2011-es The last resort (Az utolsó esély) vagy a 2009-es Taxi! –, azonban számos társadalmi kérdésre is reflektál. 2014-ben a londoni Bank of England épülete előtt felállított Tug of War (Huzakodás) installációja – egy már-már elszakadt bankjegyet üzletemberek, míg másik oldalról fiatalok húznak – a gazdasági rendszerek párbajára reflektál.

 

 

Végezetül a kötetben szereplő húsz alkotó közül a portugál származású, de Londonban élő alkotóra, Vhils művészetére hívjuk fel a figyelmet. A málló tűzfalak, vagy bontásra ítélt épületek vakolatának mesteri visszabontása által portrékat ábrázoló művész olyan eldugott városrészekben alkot, ahol korábban a művészetnek nem volt nyoma. „A munkáimban jelenlévő legfontosabb témák összefüggésben vannak a próbálkozással, hogy a minket körülvevő városi terek komplex valóságára és az általunk követett globalizált fejlődési modellre reflektálja: hogyan veszítjük el a kapcsolatot emberi természetünkkel egy olyan utat követve, amely a profit és a kihasználás reményében a pusztulásba vezet” – vallja.

Alessandra Mattanza képes riportkönyvéből számos példát lehetne még kiemelni, melyek illusztrálnák, hogy megannyi megközelítési mód megtalálható a street art műfaján belül. Ez a könyv bevezeti a magyar olvasót e szubkultúrába, az idegenségtől a párbeszédre hív. Aki el szeretne mélyedni a kortárs street artban, annak kiindulópontként kiválóan használható a Gabo Kiadó szép kiállításban megjelent igényes kötete. Bízzunk benne, hogy a közeljövőben készül majd egy olyan kötet is, mely – akár e könyv párjaként – a közép-európai street art feltérképezésével fog foglalkozni.

Galambos Ádám

 

 

 

Alessandra Mattanza: Street Art – Híres művészek beszélnek vízióikról

Gabo Kiadó

Budapest, 2018

256 oldal, 6990 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)