04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

„Úgy tekintek a lemezeinkre, mintha naplók lennének.”
2019.01.22 - tiszatáj

INTERJÚ ROBERT LLOYDAL

A ‘80-as évek kultikus zenekara, a Nightingales Budapest után Szegedre, a Grand Caféba is ellátogatott a tavaly megjelent tizedik stúdiólemezének, a Perish the Thought turnéjának keretein belül. Az elmúlt években  számos zenekar megfordult Szegeden, akik nemzetközi reputációjukat tekintve is felsőpolcosnak számítanak, például Ian Svenonius új projektje, az Escapeism, a Zeni Geva Japánból, a kanadai Traitrs, az orosz Lucidvox – hogy csak a saját kedvenceimet emeljem ki –, legutóbb pedig a kanadai Toby Driver és Del Judas lépett fel a Jazz Kocsmában az End Hits lelkes szervezőjének köszönhetően.

A Nightingales neve – a keményvonalas brit post-punk rajongókat, vagy angol nyelvű madárhatározók rendszeres forgatóit leszámítva – az itthoni közönség számára kevésbé lehet ismerős. A zenekart 1979-ben a Prefects tagjai alapították Birminghamben, és 1986-os feloszlásukat követően 2004-ben alakultak újra. Jelenlegi felállásuk: Fliss Kitson (dobok, ének), Andreas Schmid (basszusgitár), James Smith (gitár), Robert Lloyd (ének). Zenéjük és szövegeik egyaránt kompromisszummentesek, nincs bennük kertelés, mégis elmondható, hogy zenei jelenlétük úgy válik iszonyatosan nyerssé, elemivé, hogy közben egy percig sem érezhető otrombának, tolakodónak, vagy felületesnek, netán a XXI. századi spleenből komponált újabb póznak. Egy nagyon precízen megtervezett, rendszerszinten működtetett káosz, amit tőlük hallhatunk: a fül és az agy befogadóképességének próbára tétele rengeteg riff és ritmus egy órás, megállíthatatlan zuhatagában. A Nightingales különutasságáról a zenekar alapítóját és frontemberét, Robert Lloydot kérdeztem.

 

 

Október elején jelent meg a Perish The Thought címre keresztelt új lemezetek, amit egyesek a pályafutásotok csúcsaként aposztrofáltak, hogyan viszonyultok ehhez az állításhoz? Mi volt a lemez fő koncepciója, hogyan zajlik általában a lemezfelvétel?

– Nyilván arra törekszünk, hogy minden lemezünk a lehető legjobb legyen, és többnyire úgy látom, hogy zenekarként folyamatosan fejlődünk, ez – remélem – a zenénken is hallatszik. A Perish the Thought egyenletes – szerintem nincsenek rajta gyengébb számok. Általában ragaszkodni szoktam ahhoz, hogy az egész album megjelenése előtt még egy dal is kijöjjön.

Úgy tekintek a lemezeinkre, mintha naplók lennének.

Folyamatosan dolgozunk, és amikor összejön 12 új szám, akkor elindulunk a Faust Studioba. [Szerk.: A Faust zenekarból többek között Hans-Joachim Irmler is közreműködött a lemezen az It Is c. dalban] Az anyagot úgy rögzítjük, mint “az aktuális pillanatot, ahol épp tartunk.” Nincsenek szabványaink a zenére, szövegre vonatkozólag, mindent úgy csinálunk, mintha az éves jelentést adnánk le.

 

 

Tanúi lehetünk annak a jelenségnek manapság, ami megköveteli, hogy a zeneiparban az előadók állandó nyomás alatt legyenek, öndefiníciókat gyártsanak, címkéket aggassanak magukra. Lehetséges-e egyáltalán a ti zenéteket egy stílusba besorolni, vagy erre csak azért van szükség, hogy valahol el tudjanak titeket helyezni a zenei palettán?

– Most, és régebben sem érdekeltek soha a stílusok, mozgalmak, vagy ehhez hasonlók, és őszintén szólva most sem idomulunk semmilyen másik zenekarhoz, vagy irányhoz. A Nightingales egy önmagáért való törvény. Elfogadom persze, hogy egy rockzenekar vagyunk, és nem páratlanul egyediek, de elutasítom, hogy bármiféle dobozba pakoljanak más zenekarokkal, mert ez egyszerre vall lustaságra, és valamennyire sértő is. Mások lehet akarnak valamit majmolni, mert így kényelmesebb, vagy szimplán “sikeresek” akarnak lenni, de mi azt csináljuk, amit akarunk, és teszünk magasról a címkékre.

A 2012-ben megjelent No Love Lost című lemezetek mégis eszünkbe juttathatja a Joy Divison azonos című dalát. Miért választottátok ezt a címet? A Joy Divison kapcsán egyébként egyszer azt olvastam, hogy a zenéjük nem dühös, inkább energikus, hangulatos, mintha a post-punk stílusjegyeit próbálták volna meghatározni ezzel – elég egyoldalúan. A ti zenétek ezzel ellentétben “az ötletek, a düh, a táncolható ritmusok, és maró dallamok  végnélküli özöne, ami úgy lett tervezve, hogy mindenhogy érezd magad, csak kényelmesen ne.” [Forrás]

– Minden  lemeznek próbálok olyan címet adni, aminek rengeteg értelmezési lehetősége van, gyakran ellentmondásosat is. A ,,No Love Lost” ellenszenvet jelent. Ebben az esetben elvesztegetett szeretet sincs a felek között – pedig eredeti értelemben egyfajta rajongásra is utalhat –, itt a szeretet a másik irányába sosem volt jelen. Nem gondolom, hogy ez az album sokkal dühösebbre sikerült volna, mint a többi. Például a For Fuck’s Sake albumon a His Family Has Been Informed vagy a Contempt sokkal felháborodottabb fröcsögésenek hatnak, annak ellenére, hogy a szövegeket általában humorosnak szánom. Ahogy előzőleg is mondtam, rengeteg olyan zenekar van, akik egyes címkék mellett csak wannabe-popsztárok akarnak lenni. Semmi baj nincs azzal, ha valaki jól akar szórakozni, vegyük Little Richardot vagy a Ramonest. De ahogy a régi mondás tartja: ,,ha nem vagy dühös, nem figyelsz eléggé.” 

 

 

– ,,Az albumuk nem több, mint közszolgálat.” – írja a lemezetekről pont a No Love Lost kiadója, a Cooking Vinyl. Mit jelent ez a közszolgálat?

– Ő ezen azt értette, hogy rá fogunk fizetni a lemezkiadásra, mert nem fogunk elég példányt eladni belőle, de egy komoly, átgondolt, izgalmas munka, amit nem szabad hozzáférhetetlenné tenni az emberek számára az anyagiak, vagy a trendek miatt. Lényegében kár lenne nem kiadni.

John Peel azt mondta rólatok, hogy „A produkciójuk arra hivatott, hogy megerősítse a nagyságukat, ha már kellően távol vagyunk a 80-as évektől ahhoz, hogy racionálisabban tudjuk szemlélni ezt a korszakot […]”[Forrás] Mit takarnak számodra ezek a köztudatban ragadt, hamis elképzelések, amik ehhez a korszakhoz tapadtak? Van ezeknek még jelentősége 2018-ban?

– Szerintem John Peel pontosan tudta, hogy a legtöbb zenekarnak sikerül-e majd popsztárnak lennie, vagy elhalványul majd a zeneiparral való küzdelem során. Vagy épp megkapják az első lehetőségüket, mintha részmunkaidőn lennének.

Tömérdek zenekart részegít meg minden évtizedben, amikor először érzi meg a csapos kötényének illatát.

Taskovics Viktória

 

Fotó: Elephant Studio – Takács Borisz

 


Címke: , , , ,

2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő