04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„A mostani műegyüttes még nem szerepelt Szentendrén”
2018.12.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BODONYI EMŐKÉVEL, AZ ÚJRANYÍLT SZENTENDREI KMETTY JÁNOS MÚZEUM KURÁTORÁVAL

Pár héttel ezelőtt egy esti hivatalos fogadás keretében megnyílt a szentendrei Kmetty János Múzeum. A több évig tartó szünet után újra látható állandó kiállítás egy figyelemre méltó gyűjteményt mutat be Kmetty Jánostól (1889. december 23 – 1975. november 16.) a nagyközönség számára. A képzőművész a XX. századi magyar kubizmus egyik jelentős képviselője volt. Munkásságával nemcsak  igyekezett lépést tartani a progresszív művészetekkel, hanem az 1940-es évektől a budapesti Képzőművészeti Főiskolán is tanított.

– 2018. december 8-án nyílt meg újra Szentendrén a Kmetty János Múzeum. Mikor kezdődött el az új állandó kiállítás megtervezése?

– Az új állandó kiállítás létrehozása nagy mértékben összefüggött az épület felújításával. Korábban voltak olyan felvetések, amelyek megkérdőjelezték az egyes életműveket bemutató önálló kis múzeumok létjogosultságát és ezzel párhuzamosan a szentendrei művészetnek egy nagy kiállításon történő bemutatását javasolták. A Kubinyi-pályázat azonban támogatást biztosított az egyre rosszabb állapotú múzeumépület felújításához, amelyhez Szentendre Város Önkormányzata is hozzájárult anyagilag. A 2016-ban benyújtott pályázati anyag részeként egy szakmailag is alátámasztott kiállítási koncepciót is mellékelnünk kellett. Mivel elég jól ismertem az épület adottságait, korlátait és lehetőségeit, ezeket figyelembe véve állítottam össze a műtárgyjegyzéket és az egyes szekciókat. A véglegesítésnél azonban meg kellett várni az átalakítás következtében megszülető új tereket, amelyeket bár tervrajzokról ismerni lehetett, mégis a valós térélményekhez kellett igazítani az előzetes elképzeléseket. Az 1970-es évek legvégén a főtéri lakóházból múzeummá alakított épület egy XVIII. századi szerb kereskedőház felépítését igyekezett rekonstruálni és a belső terek elosztása is erre az időszakra utal. A mostani átalakítás mindezt megőrizte, megtartotta a kisebb és egy helyen igen szembetűnően szűkülő téregységeket, ugyanakkor racionalizálta a falfelületeket. Korábban nagyon sok helyen vakablakok tagolták a falat és ez megnehezítette egy kiállítás megrendezését, mivel nem minden esetben lehetett összefüggő műtárgy-együtteseket bemutatni. A bejárati rész is kétfelé nyílott, ami pedig a kronológiai elrendezésnek szabott határokat. Most egyirányúvá vált a bejárás és a lehetőségekhez képest a legnagyobb falfelületek jöttek létre az amúgy kis alapterületű kiállítóhelyen. Az új kiállítás az életmű tömör keresztmetszetét nyújtja az egymást követő szekciókon keresztül. Mivel a klíma és a világítás is a legkorszerűbb technikák alapján újult meg, most már nem gördült akadály az elé, hogy köz- és magángyűjteményekből kölcsönözzünk kiemelkedően fontos alkotásokat. Elmondható, hogy a mostani kiállításon olyan műegyüttes látható, amely így összeállítva még nem szerepelt Szentendrén.

– Kmetty János képzőművészként és pedagógusként a XX. századi magyar modern és kortárs művészet egyik meghatározó személyisége. Milyen szerepet töltött be képzőművészként a Szentendrei Művésztelepen 1930 és 1975 között?

– Bár csak 1946-ban kapott műtermet a Szentendrei Művésztelepen, addig is jó kapcsolatot ápolt a kolónián alkotó, vagy ott rövidebb ideig megforduló, illetve a városban lakó művészekkel. Közeli barátaival, Gráber Margittal és Perlrott Csaba Vilmossal még az 1920-as évek elején, Pócsmegyerről átutazva jött először Szentendrére. Katalógusokból tudjuk, hogy Kmetty 1922-ben már készített szentendrei rajzokat, sajnos, ezeket nem ismerjük. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) törzstagjaként Barcsay Jenővel együtt több szentendrei művész tagságát kezdeményezte és támogatta. Az 1930-as évek második felében feltűnően megerősödött a szentendrei művészek jelenléte a KUT-ban. 1936–1937-ben választották be tagnak Ilosvai Varga Istvánt, Kántor Andort, Paizs Goebel Jenőt, illetve a kolóniához nem tartozó Ámos Imrét. 1945–1946-ban a Szentendrei Festők Társaságának tisztikarát és tagságát radikálisan megváltoztatták. Ekkor került a művésztelepre Kmetty régi barátai közül Diener-Dénes Rudolf, akit még az 1910-es évek legelején ismert meg Ferenczy Károly epreskerti korrektúráin, valamint a nagybányai időszak alatt barátjává vált Novotny Emil Róbert is.

– Milyen hatással volt festészetére Szentendre?

– Festészetére Szentendre két irányban is hatással volt. Az 1930-as években piktúrája megszelídült, az atmoszferikusabb hatások kezdtek érvényesülni, ugyanakkor az 1950 környékére művészete újra konstruktívabb jelleget öltött és az 1960-as években városképeinek, csendéleteinek szerkesztett rendje egy sajátos világképet közvetített, amelynek középpontjában Szentendre és a festő alakja állt.

– A harmincas évek elejétől már egyre többet tartózkodott Szentendrén. Milyen kapcsolatokat ápolt a neoklasszicista képzőművészekkel, mint Jeges Ernővel, Heintz Henrikkel, és Pándy Lajossal?

– Még Kántor Andor, a művésztelep egyik krónikása számolt be arról, hogy az 1930-as évek második felében a telepiek két táborra szakadtak, és azok közül az egyiket éppen a kérdésben említett művészek alkották. A másik csoporthoz tartoztak a konstruktív vagy posztimpresszionista törekvéseket képviselő művészek. Kmetty ez utóbbiakat erősítette, nem ismerünk konkrét adatot arról, hogy bármilyen kapcsolata lett volna a neoklasszicizmus jegyében alkotó festőkkel.

– Mennyire van feldolgozva Kmetty János munkássága? Várható a közeljövőben egy nagymonográfia?

– Az életmű teljes feldolgozásához még rengeteg kutatásra van szükség. Az elmúlt években olyan tanulmányok születtek, amelyek eddig ismeretlen összefüggésekre mutattak rá. Ennek köszönhetően megadták a további kutatások irányát. Számos olyan híres, jelentős XX. századi mester van, akiről nem is gondolnánk, hogy nincs nagymonográfiája, ezek közé tartozik Kmetty is. Talán ehhez az is hozzájárulhatott, hogy életének utolsó szakaszában Kmetty János megtiltotta, hogy róla bármilyen összefoglaló tanulmány jelenjen meg. Könyvkiadók kéréseit utasította vissza, nem járult hozzá művészetét elemző önálló kötet publikálásához. Egyetlenegyszer tett kivételt, amikor Kovalovszky Márta írásának közlését jóváhagyta, amelynek köszönhetően megjelent a Festő voltam és vagyok című könyv, amely a festészetét tárgyaló tanulmány mellett a művész saját írásaiból is válogatott.

– A kiállítás koncepciója igyekszik kiemelni Kmettyt mint egy „ösztönös útkeresőt”. Miközben 1948 után egy bizonyos ideig formalistaként bélyegzik meg a magyar nonfiguratív művészetet, eközben festett-e szocreál stílusú műveket?

– Kmetty János a művész feladatának tartotta, hogy a világ rejtett összefüggéseit igyekezzen feltárni és ehhez korszerű kifejezésmódot találjon. Erre a kubizmus módszerét tartotta legalkalmasabbnak és ennek jegyében folyamatosan kutatott a megfelelő eszköztár kialakításának céljából, amely néha eltávolodott a kubizmus felfogásától. Egészen kora ifjúságától kezdve szociálisan érzékeny ember volt, fogékony a társadalmi kérdésekre. Emellett hitt a művészet agitatív, társadalmat alakító szerepében. Ezeken az eszméken keresztül kapcsolódott még az 1910-es évek második felében az aktivista művészekhez és Kassák-köréhez. Később részt vállalt a Tanácsköztársaság művészeti szervezőmunkájában. 1919 után azonban ő is belső emigrációba vonult, majd 1924-től tevékenyen részt vett a KUT kiállításainak szervezésében, és legközelebb 1945 után vállalt újra közéleti szerepet. A Művészeti Tanács tagjaként dolgozott és tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Bízott a társadalom megújításában, amelyben – megítélése szerint – a művészetnek is szerepet kellett vállalnia. Elsősorban alkotásainak témája vagy egy-egy motívuma utal az új társadalomra és a dolgozó emberre. Gyakran készített rajzokat, vázlatokat gyári munkásokról, bányászokról, egyszerűbb emberekről. A sarló és a kalapács üvegablakain és üvegablak–tervein kezdtek feltűnni. Üvegkompozíciói az utolsó festői korszakának szerkesztett rendjét mutatja, amelyben a tárgyi elemeket és a háttéri motívumokat geometrikus formákra bontja.

– Mióta foglalkozik Kmetty János munkásságával? Már 1992-ben rendezett Szentendrén Róla egy monografikus kiállítást. Mit tudna erről mondani?

– Amikor a Ferenczy Múzeumba kerültem, akkor az volt a szokás, hogy minden egyes nagyobb hagyatéki anyagnak legyen gondozója. Több hagyaték mellett ez is hozzám került, és akkor alaposan átnéztem a múzeumban őrzött Kmetty-kollekciót. Én magam is tapasztaltam, hogy a gyűjteményben sok-sok kimagasló jelentőségű alkotás található, de nem reprezentálja a teljes életművet. Az 1992-es átrendezés felfrissítette a kiállítást, az addig raktárban őrzött festmények, valamint grafikák is bemutatásra kerültek. Sajnos, idővel fokozatosan romlott az épület állaga és a többszintes pince egyes szakaszait le kellett zárni. Így a festményeket kizárólag a földszinti terekben lehetett kiállítani, idővel azonban ez is egyre körülményesebbé vált. A mostani felújítás egy tarthatatlan állapotot szüntetett meg.

– 1977-ben és 1978-ban a festőművész özvegye odaajándékozta férje hagyatékát a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Milyen körülményeknek köszönhetjük, hogy a teljes dokumentációs anyag bekerült a szentendrei Ferenczy Múzeumba?

– A Kmetty Múzeum időrendben Szentendre hatodik, egy életműre épülő múzeumaként nyílt meg. Kmetty János özvegye azzal a kéréssel adta át férje hagyatékát az akkori Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, hogy abból önálló múzeum nyíljon. Amíg Czóbel Béla festőművész esetében személyesen vett részt a múzeum létesítése céljából átadott anyag összeállításában, addig Kmetty János esetében özvegye volt az egyértelmű kezdeményező. Kmetty Jánostól sem állt távol, hogy közgyűjteménynek ajánlja fel alkotásait. 1960-ban, a Fényes Adolf teremben nyílt kiállítása után a bemutatott anyagot megosztva a miskolci Hermann Ottó és a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozta.

– Hogyan jött létre az 1981-es szentendrei Kmetty Múzeum? Ki volt az akkori kurátora?

– 1981-ben a Ferenczy Múzeum akkori munkatársai foglalkoztak a hagyatékokkal és leltározták be azokat. Az 1981-es kiállítást Mucsi András művészettörténész rendezte. Ennek a kiállításnak az volt az érdekessége, hogy már ekkor is, érzékelve a hagyatéki anyag hiányosságait, egy jelentős magángyűjteményből kölcsönöztek több alkotást.

– Ugye várható, hogy a következő évben megnyitják az épület pincéjét, mint új kiállítási teret?

– A pincerész látogatásra alkalmassá tételéhez nagyobb beruházás szükséges. Természetesen nagyon várjuk annak a lehetőségét, hogy ezt is újra megnyithassuk.

– Milyen plusz programokkal várja a kedves látogatókat a Kmetty Múzeum a következő hónapokban?

– Szentendrén a múzeumok látogatottsága a téli hónapok alatt mindig visszafogottabb, de igyekszünk most is érdekes programokkal felhívni az új kiállításra a figyelmet. A szokásos kurátori tárlatvezetéseken kívül többek között irodalmi estet szervezünk kiváló előadóművészek bevonásával. Kevesen tudják, hogy Kmetty János verseket is írt, ezekből is néhány elhangzik olyan költők műveivel együtt, akik nagyra becsülték a festő munkásságát.

Juhász Bálint

 

© BTM, Kiscelli Múzeum-Fővárosi Képtár


Címke: , , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő